A klímaváltozás jelenségeit, valamint mezőgazdaságra, szárazgazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálta a Debreceni Egyetem három kutatója. Az eredményekből egy könyv született, amit pénteken sajtótájékoztatón mutattak be a szerzők.
Mióta meteorológiai méréseket végeznek, 2016 volt a Föld eddigi legmelegebb éve. Az elmúlt 110 év alatt 0,8 Celsius fokot emelkedett a légkör átlaghőmérséklete Debrecenben. A legszárazabb nyarak harmincévenként követik egymást és ha ez a tendencia folytatódik, néhány éven belül számíthatunk az évszázad legszárazabb nyaraira. Ez A klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre című kiadványból derül ki, amely a Debreceni Egyetem munkatársainak kutatási eredményeit tartalmazza.
– A könyvet három kollégával közösen hoztuk létre. Huzsvai László tanszékvezető, aki a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője, Gálya Bernadett tanársegéd asszony, illetve jómagam, mintegy fél éves munka eredményeként összegeztük Debrecen és környékének 110 éves, naponta mért meteorológiai eredményeit – tájékoztatott Juhász Csaba, a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központ igazgatója.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kötelességének tekinti, hogy a klímaváltozás okozta problémákra megoldást találjon, ezért több olyan kutatást is végeznek az intézményben, ami a klímaváltozást hatásait mérsékli.
– Tápanyag-gazdálkodási, növénytermesztésikutatásokat végzünk. Különböző fajtákat próbálunk összehasonlítani, különböző talajművelési, vízgazdálkodási, tápanyag-gazdálkodási rendszerek közepette. A növényeket ért stresszekkel kapcsolatban folynak kutatásaink. Természetesen a víz a központi kérdés manapság. Épül egy hidrológiai méárőházunk, ahol szimuláljuk a klímaváltozás hatásait a különböző növényi kultúrákra – mondta el Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A száraz mezőgazdasági területek problémáinak megoldására az országban elsőként a karon tavaly tavasszal létrehozták a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központot, amely egyfajta információs pontot biztosít a gazdálkodóknak.
Fotók: Pénzes László
Hozzászólások