A körforgásos gazdaság lehet a kiút a műanyagszennyezésből

Az újratöltés és a visszaváltás jelentősen csökkentheti a hulladékot.

Hatékony betétdíjas rendszer kialakítására szólítják fel a kormányt civil szervezetek– derül ki a Humusz Szövetség közleményéből. Mint írják, a szövetség

több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira, továbbá szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.

A műanyagszennyezés negatív következményeivel mindannyian együtt élünk, nincs olyan ember, akire ne lenne hatással. Jelenleg a világ óceánjait több mint 150 millió tonna műanyaghulladék szennyezi, ráadásul az összes tengeri hulladék közel fele egyszer használatos műanyag. Az Európai Unió több intézkedést is bevezetett, az úgynevezett körforgásos gazdaságra való áttérés és a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében.

A betétdíjas rendszer lehet a kiút?

Annak érdekében, hogy a tagállamok elérjék a kívánt uniós célszámokat, betétdíjas rendszert alakíthatnak ki. A Humusz Szövetség szerint

Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák az egyutas italcsomagolásokra, 85% feletti újrahasznosítási arányt érnek el. Továbbá a visszaváltás kitűnő eszköze a műanyagszennyezés visszaszorításának is: akár 40%-kal csökkentheti az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét.

Kijózanító adatot tett közzé idén a Reloop: 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége.

Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt (összesen ~2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolás, 211 db/fő/év). Számításaik szerint ez 83%-kal, hozzávetőleg 340 millió darabra (35 db/fő/év) lenne csökkenthető egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetésével.

A civil szervezet számításai szerint így, az éves szinten eldobott 1,1 milliárd PET-palackból így mindössze 176 millió maradna, az alumínium italcsomagolási hulladék 700 millió darabról kevesebb mint 150 millióra, a kidobott üvegpalackok száma pedig 67 millióról 16,5 millió darabra csökkenne.

A körforgásos gazdaságra való átálláshoz azonban az újrahasználatot előtérbe helyező betétdíjas, többutas, újratölthető csomagolásokra is szükség van (uniós és országos szinten egyaránt).

Jelentősen csökkenthető a környezetterhelés!

A betétdíjas – újratöltéssel járó – rendszer kiterjesztése a Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyag palackokhoz.

Több betétdíjas rendszer is létezik

Meg kell különböztetni az ún. egyutas (egyszer használatos) és többutas (újratöltésre kerülő) italcsomagolásokhoz kapcsolódó rendszereket. Mindkét rendszernek központi eleme a betétdíj, azaz

az adott termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj.

Célja, hogy a vásárlót anyagilag is ösztönözze a termék csomagolásának visszavitelére.

A PET-palackok újrafeldolgozása is hatékonyabb

A kötelező egyutas italcsomagolás-visszaváltás esetében a műanyag palackok, fémdobozok újrafeldolgozásra kerülnek. Arendszer előnye, hogy a begyűjtött csomagolás (tehát a szelektív hulladék) nagyobb tisztaságú, mivel ebben az esetben más típusú csomagolási hulladékkal nem keveredik. Többutas műanyag csomagolás esetén, a palack újratölthető. A visszaváltás eredményeként így kevesebb csomagolóeszközt kell gyártani, hiszen visszavétel után azok megfelelő kezelés majd töltőüzembe szállítás esetén ismételten használhatóak.

A szervezetek ajánlásai egy hatékony betétdíjas rendszer kialakításához

Az újrahasználat megfelelő támogatása érdekében az állami döntéshozóktól az állásfoglalást aláíró szervezetek a következőt kérik:

• Szükségesnek tartjuk italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámok bevezetését.
• Javasoljuk a környezetvédelmi termékdíj ökomodulációját.
• Javasoljuk a betétdíjas termék kivételét az áfatörvény és a társasági adózás hatálya alól.
• Javasoljuk az újratölthető italpalackok sztenderdizálását.
• Javasoljuk regionális mosodák működési feltételeinek megteremtését. Mindennek költségét a környezetvédelmi termékdíjból befolyó bevételek, illetve a jövőben bevezetni tervezett EPR-rendszerekből származó bevételek jelenthetnék.
• A csomagolásokon szembetűnően és tisztán kell szerepeljen, hogy az újratölthető-e vagy sem, illetve hogy egyszer használatos csomagolás esetén mi a hulladékkezelés megfelelő módja.