A mediterrán országokhoz hasonlóan sok magyar panaszkodott arra, hogy anyagi nehézségekkel szembesült a koronavírus-járvány alatt, mégis a "takarékos" északnyugat-európai államok véleményét osztjuk az uniós gazdaság helyreállítási csomagról – derült ki egy kedden nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból, amelyet az Európai Parlament kérésére végeztek online módszerrel.
A MAGYAROK 43 SZÁZALÉKA VÁLASZOLTA AZT, HOGY CSÖKKENT A JÖVEDELME A JÁRVÁNY KITÖRÉSE ÓTA, 35 SZÁZALÉKA PEDIG A MUNKÁJÁT IS ELVESZÍTETTE RÉSZBEN VAGY TELJESEN.
Az európai átlag ehhez képest 28, illetve 21 százalék volt ugyanezeknél a kérdéseknél.
Az EU-ban a magyarok és a spanyolok között voltak a legtöbben – mindkét országban 43 százalék -, akik a jövedelem csökkenéséről beszéltek, és hasonlóan magas arányban – 41 százalék – állították ezt a görögök és a bolgárok. A lista másik végén a luxemburgiak állnak, akiknek csak 14 százaléka vallott arról, hogy kevesebb pénze lett, illetve 16-16 százalékkal a finnek és a dánok.
A magyarok 22 százalékának okozott gondot a hiteltörlesztés, míg az európaiak csak 14 százaléka panaszkodott ugyanerre. Még szembetűnőbb, hogy
HAZÁNKBAN AZ EMBEREK ÖTÖDÉNEK AZ IS PROBLÉMÁT JELENTETT, HOGY NAPONTA RENDES ÉTELHEZ JUSSON, MÍG AZ UNIÓS VÁLASZADÓK MINDÖSSZE 8 SZÁZALÉKÁNAK ADÓDTAK HASONLÓ NEHÉZSÉGEI.
Ám a komoly anyagi nehezéségek ellenére is a magyarok többségének – 53 százalék -teljesen vagy többé-kevésbé megfelelt az uniós válságkezelés, míg az európaiaik közül árnyalatnyian kevesebben – 49 százalék – vallották ugyanezt. Az uniós válaszadók összesen 53 százaléka mondta, hogy nagyon vagy egyáltalán nem elégedett a tagállamok közti szolidaritással, míg honfitársainknak csak 44 százaléka gondolja így.
Ezzel együtt az európaiak több mint kétharmada – 68 százaléka – látja úgy, hogy az EU-nak több hatáskört kellene adni a válságkezelésben, míg a magyaroknak csak 57 százaléka. Az anyagi segítségnyújtásnál még szembetűnőbb ez a különbség:
AZ EURÓPAIAK 56 SZÁZALÉKA SZERINT AZ EU-S KÖLTSÉGVETÉSNEK TÖBB PÉNZRE LENNE SZÜKSÉGE AHHOZ, HOGY A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNNYAL MEGKÜZDJÖN, MÍG A MAGYAROKNAK CSAK 40 SZÁZALÉKA GONDOLJA ÍGY, AMI A "TAKARÉKOS ÁLLAMOK" VÉLEMÉNYÉHEZ KÖZELÍT.
Az országok közti eltérések hatalmasak: a görögök 79, a ciprusiak 74, a portugálok és spanyolok 71 százaléka vár anyagi támogatást az EU-tól, míg a hollandoknak csak 36, a svédeknek 35, a dánoknak 28 százaléka szerint van erre szükség.
Az uniós állam- és kormányfők pénteken ülnek – ezúttal már személyesen – tárgyalóasztalhoz, hogy a 2021-27-es költségvetésről és a hozzá kötött gazdasági helyreállítási alapról tárgyaljanak. Az elmúlt hónapokban mélyen megosztotta az uniós tagállamokat, hogy milyen formában és feltételekkel járuljon hozzá az EU a koronavírus utáni gazdasági helyreállításhoz.
A mediterrán államok azt szeretnék, ha az EU – vagyis a költségvetésbe befizető többi tagállam – vissza nem térítendő támogatásokat adna. A költségvetési fegyelem iránt elkötelezett úgynevezett takarékos államok – Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország – ezt viszont ellenzik. Magyarország és Csehország pedig azt nem tartja méltányosnak, hogy a még válság esetén is magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező államokat támogassák a szegényebbek.
Emellett a magyar parlament kedden fogad el egy határozatot, amelynek értelmében az uniós helyreállítási alapot nem lehet a jogállamisági feltételekhez kötni. A dokumentum jogilag nem kötelezi a magyar miniszterelnököt, de komoly ütőkártyát jelent majd számára a hétvégi költségvetési tárgyalásokon.
Forrás: index.hu
Fotó: unsplash.com
Hozzászólások