2022-ben bátran kijelenthethető, hogy nem csak az online világban találkozhat az ember az emotikonokkal: a közösségi média alapvető alkotóelemei megtalálhatók óriásplakátokon, reklámokban, filmekben, de még saját világnapjuk is van, ez pedig nem más, mint a mai nap.
Július 17-e 2014 óta a hangulatjelek világnapja, melynek okát a naptár emoji küllemében kell keresni, hiszen úgy alkották meg azt, hogy mindig július 17-ét mutassa: 📅 . Innen merített ihletet kreatív ötletéhez Jeremy Burge, az Emojipedia alapítója, hogy a mindennapokhoz egyre jobban kapcsolódó emotikonoknak is legyen saját napja, amelyre az online világban #WorldEmojiDay jelöléssel emlékezünk. Ha valaki azt gondolná, hogy abszolút feleslegesek ezek a pici ikonok, akkor biztosan érdekes információ számára, hogy az Oxford Dictionaries (Oxford Szótárak) a 2015-ös év szavának a 😂 (nevető arc örömkönnyekkel) emojit választotta.
Hogyan kezdődött?
Az első és második hangulatjel használatára véletlenül bukkantak rá, a kérdés pedig az, hogy véletlenül használták-e. Levi Stahl, egy chicagói egyetemista Robert Herrick költő 1648-ban kiadott versgyűjteményében, a To Fortune (A szerencséhez) című versében vélte felfedezni az említett emotikont.
Tumble me down and I will sit
Robert Herrick – To Fortune
Upon my ruins, (smiling yet 🙂
avagy
Üss hát le és leülök
Saját romjaimra, (még mosolygok 🙂
Azóta sem tudják, hogy mennyire történt direkt a zárójellel történt mosolygó fej megalkotása. A világ második hangulatjele a 19. század gyümölcse, amelyet az 1862-es Abraham Lincoln amerikai elnök egyik beszédének leiratában találtak:
A szövegben szinte észrevétlenül beolvadt hangulatjel akár nyomtatási hiba is lehet, azonban ahhoz túl szerencsés helyen található.
Az emoji történelem következő állomása
1963-ban a Massachusettsben található State Mutual Life Assurance Company (napjainkban Hanover Insurance) biztosító társaság az egyik alkalmazottját, Harvey Ball-t bízta meg, hogy álljon elő egy egyszerű, egyértelmű, de annál pozitívabb kisugárzású szimbólummal, a dolgozói morál javításának érdekében. Ball körülbelül 10 perc alatt rajzolta meg az úgynevezett smiley-t, amivel akkor 45 dollárt keresett, és rajza világhírűvé vált.
Az egyre életszerűbb hangulatjelek
Shigetaka Kurita japán művész neve korszakalkotó a 20. századi emojik történelmében, hiszen Shigetaka célja az volt, hogy olyan 12×12 pixeles képeket alkosson amelyek érzelmet tükröznek vagy váltanak ki az olvasóból. Érdekesség, hogy az ihletet nem a szöveges hangulatjelekből merítette, hanem az időjárás-jelentésekben használt nap és felhő ikonokból. Eredményes volt az ötlet: egy 176 képből álló gyűjteményt készített el, amelyeket pár bájtos kódokként lehetett továbbküldeni, így nem használt nagy adatforgalmat. Az alkotás mai napig megtekinthető, méghozzá a New York-i Modern Művészetek Múzeumának állandó kiállítása keretein belül.
A 2000-es évektől kezdve nemzetközi cégek is alkalmazták a modernizálásnak induló világ érzelemkifejezésre használatos ikonjait, és többek között az Apple, illetve a Google is hozzálátott egyre izgalmasabb és részletesebb emotikonok tervezéséhez és a meglévők fejlesztéséhez. 2007-ben történt további nagyobb változás: a Google vezetése alatt álló szoftver-egységesítésen dolgozó szervezet az emojik felvételét kérte az Unicode Consortium rendszerébe.
Napjainkban
Az elmúlt évtizedekben egyre inkább népszerűvé vált az emojik használata, az avokádótól az unikornisokon át számtalan kifejező arccal és ikonnal bővül folyamatosan a választék, a legegyszerűbb választási lehetőségektől kezdve a legrészletesebbekig, például a bőrszín és a nemek tekintetében.
Lezárásként pedig a cikk elején említett Emoji-film előzetesét szeretném megosztani olvasóinkkal, felvetve a gondolatot, hogy az alfa generáció számára mennyire alapvető a sokak számára kifürkészhetetlen online világ részletes ismerete és használata.
Hozzászólások