2021. április 11. vasárnap
  • Impresszum
  • Médiaajánlat
  • Szerzői jogok
  • Felhasználói feltételek
  • Adatkezelés
hajdupress.hu
  • Régió
  • Belföld
  • Külföld
  • Sport
  • Kult
  • Üzlet
  • DíszUDvar
  • TrendFórum
  • ALFÖLD TV
  • English
20 °c
Debrecen
15 ° vas
10 ° hét
3 ° ked
4 ° sze
6 ° csü
7 ° pén
Nincs találat
Összes találat
hajdupress.hu
  • Régió
  • Belföld
  • Külföld
  • Sport
  • Kult
  • Üzlet
  • DíszUDvar
  • TrendFórum
  • ALFÖLD TV
  • English
Nincs találat
Összes találat
hajdupress.hu
Home Kult

A rendszerváltás legfontosabb mozzanatai

HajduPress Szerző HajduPress
2020/09/14
kategória: Kult
0
A rendszerváltás legfontosabb mozzanatai

Berlin/ Horváth Péter képe

Share on FacebookShare on Twitter

A Nincs parancs! című film debreceni díszelőadásáról és az azt követő közönségtalálkozóról

Nincs Parancs! c. film

Történelemórának is beillő dokumentumfilmet láthatott az Apolló mozi közönsége 2020. szeptember 13-án. A Szalay Péter rendezte Nincs parancs! című alkotás az 1989-es NDK-béli és magyarországi történések láttatásával a több mint harminc éve történt rendszerváltás utáni Európára is reflektál. A dokumentumfilm vetítésén és az azt követő közönségtalálkozón jártunk.

A hetven perces dokumentumfilm fókuszában az az 1989 augusztusában Magyarországon megrendezett Páneurópai Piknik áll, amely, ha a 20. század magyar történelem eseményeit számba vesszük, méltatlanul szorul mind a mai napig háttérbe. Méltatlanul, hiszen ez az alapvetően civil kezdeményezés ― mint az ahogy szó szerint a dokumentumfilmben is elhangzik ― egyértelműen hozzájárult a Berlini Fal, azaz a 20. századi hidegháború szimbólumának lebontásához. De nemcsak ehhez. Hiszen ez az 1989-es augusztusi 19-ei esemény volt az, ahol az NDK-s állampolgárok végrehajthatták az azóta Áttörésként elhíresült akciójukat, azaz innen juthattak át, a nyugat-magyarországi határt áttörve, Ausztriába, ahonnan szabadon mehettek tovább az egykoron elszakított családtagjaikhoz Nyugat-Németországba. 

A dokumentumfilm nagy érdeme, hogy ennek a három órán keresztül tartó Vasfüggöny-átvágásnak és áttörésnek, valamint a későbbiekben bekövetkező német fordulatnak, a Fal leomlása körülményeinek, rámutat a hasonlóságára. Mégpedig a két alezredes, a magyar Bella Árpád és a kelet-német Harald Jüger nagypolitikai döntésein és szerepvállalásán keresztül. Hiszen ugyanúgy, ahogy Bella Árpád nem lövetett bele az NDK-sok tömegébe az Áttörésük idején, ugyanúgy a Berlini Fal leomlásakor sem dördült el – köszönhetően Harald Jügernek – egyetlen lövés sem. 

Azonban a sors furcsa fintora, hogy volt akkor egy olyan kelet-német család, aki azon a nyáron, sok más honfitársával egyetemben, Magyarországon, a Balaton partján nyaralt, amely, mint tudjuk, akkoriban a kelet-németeknek nemcsak a paradicsomot jelentette, hanem találkozási pontként is szolgált a fal által elszakított családtagok számára. Ez a család azonban „lekéste” az Áttörést, és augusztus 20-án próbált meg az akkor már újra lezárt Vasfüggönyön keresztül a nyugat-magyarországi határon átkelni Ausztriába. Az újra lezárt határon azonban akkorra ismét érvényben volt a lövés parancsa a határsértőkkel szemben… Így történt, hogy a Vasfüggönynek volt egy utolsó áldozata, Kurt-Wernel Schulz személyében, aki akkor éjjel a családjával ― feleségével, Gundulával és a hat éves kisfiával, Johaness-szel ― megpróbált illegálisan átkelni a határon. S itt Kurtot halálos lövés érte.

A dokumentumfilm emiatt a személyes történet miatt válik igazán szívszorítóvá, főleg, hogy azt a határőrt is megszólítják benne, aki akkor azt a halálos lövést ― parancsra ― leadta. A személyes tragédia ellenére azonban mindenképpen hangsúlyozandó ― s a film is nagymértékben ezt hangsúlyozza ―, hogy a Páneurópai Piknikkel illetve az Áttöréssel mi vagyunk az az ország, amely nélkül az európai újraegyesülés nem jöhetett volna létre, s ahogyan azt Helmut Kohl egykori német kancellár is megfogalmazta: „Magyarország ütötte ki az első téglát a Berlini Falból”, amely végül 1989. november 9-én omlott le végleg, megszüntetve ezzel Európa sok évtizedes kettészakítottságát.

Annak ellenére, hogy a film az európai újraegyesülés legfelemelőbb pillanatait mutatja be, mégis átjárja valamiféle szomorúság és melankólia. Váradi Ferenc rádiós műsorvezető az est második felében erről is kérdezte a közönségtalálkozóra meghívott alkotókat: Szalay Péter rendezőt, Nagy Ernő operatőrt és Dr. Hidas Ildikó dramaturgot. 

Váradi Ferenc, mielőtt a film fura melankóliájának okairól faggatta volna a beszélgetés résztvevőit, először a dramaturghoz, Dr. Hidas Ildikóhoz fordult, aki tanárként is dolgozik, és megkérdezte, hogy tanítják-e egyáltalán a Páneurópai Pikniket az iskolákban. A dramaturg válaszából megtudhattuk, hogy a középiskolás történelemkönyvben mindössze egy nyúlfarknyi bekezdés található erről az eufórikus, alulról jövő kezdeményezésről. Ezért is tartják fontosnak, hogy ezt a filmet majd minél nagyobb számban az iskolások is meg tudják nézni, hiszen sajátos történelemóraként is funkcionálhat ez a dokumentarista mozi. Amely – tudtuk meg Váradi Ferenc újabb kérdésére a rendezőtől – nagyon régóta, 2004-től kezdve készült, illetve érlelődött az alkotókban. A „löketet” a film elkészítéséhez egy újságcikk adta, amelyben Kurt felesége, Gundula úgy nyilatkozott, hogy magában már lezárta az akkor a magyar határon a férjével történteket, s többé nem is kíván nyilatkozni róla. Ezt próbálták megakadályozni a film készítői, amikor felkeresték a hölgyet, és rábírták, hogy e film érdekében mégis mondja el, hogy mi is történt azon a ’89-es augusztusi éjszakán a férjével, s hogyan alakult aztán az ő és a kisfia sorsa. Ezt követően vették fel a kapcsolatot az alkotók a filmben sokszor szereplő, a Páneurópai Piknik létrejöttében oroszlánszerepet vállaló emberekkel, például Nagy Lászlóval vagy Mészáros Ferenccel, s találtak rá a német és a magyar alezredes történelmi szerepének párhuzamára.

Váradi Ferenc a filmben szereplő személyes tragédia kapcsán arra is kíváncsi volt, hogy nehéz volt-e rávenni a filmben megszólaló magyar határőrt, hogy nyilatkozzon arról az éjszakáról, amikor azt a szerencsétlen lövést leadta. A film operatőre erre úgy reagált, hogy egy dokumentum elkészítése mindig bizalmi kérdés. Ha meg tudják teremteni önmaguk mint alkotók felé a meginterjúvolandó személyekkel a bizalmi viszonyt, onnantól kezdve nem is kérdés a nyilatkozatok megvalósulása. S ez történt a határőr esetén is, aki, s ez a filmből is lejön, egyértelműen megkönnyebbült, hogy végre nyilatkozhatott arról az őt mind a mai napig nyomasztó éjszakáról, s bocsánatot kérhetett Gundulától és a fiától. Aki egyébként nem haragszik senkire ― ezt is filmből tudjuk meg ―, mert tudja, hogy a határőr csak parancsot teljesített, s inkább volt ez egy véletlen baleset, mint szándékos emberölés.

De hogy mi van azzal a bizonyos szomorúsággal, erre is választ kaphattunk az alkotóktól. Mert az valóban paradox, hogy a magyar történelem zivataros századai után a 1989-es esztendő végre valóban pozitívan értékelhető, mind magyar, mind pedig világpolitikai szinten, a filmet mégis átjárja némi melankólia. Dr. Hidas Ildikó erre egy, a filmből kiragadott mondattal válaszolt. Az Áttörést jelképező műemléken ugyanis szerepel egy mondat: egy rab nép egy másik rab nép segítségével szabadulhatott fel. S ez valóban szomorú képet sejtet az akkori európai állapotokról. A rendező szerint a szomorúságot az adhatja, hogy az elmúlt harminc év alatt mégis az derült ki, hogy mennyire törékeny az a demokrácia, az a szabadság, amiben élünk. Az operatőr pedig azt emelte ki, hogy ha megnézzük az Áttörés pillanatában a kelet-német emberek arcát, azokon olyasfajta személyes tragédia tükröződik, amelyet az áttörés lehetősége persze árnyal, de ott van az addig megélt „rabságuk”, családtagjaiktól való elszakítottságuk minden kínja is.

A beszélgetés a közönség hozzászólásával folytatódott. A filmvetítésre eljöttek a Páneurópai Piknik debreceni kezdeményezői is, akik némi kritikát fogalmaztak meg a film kapcsán, de hogy ebben mennyire van igazuk, azt már nem az én tisztem megítélni.

Aki teheti, nézze meg a Nincs parancs! című dokumentumfilmet, hiszen az Apolló mozi a repertoárján tartja.

Gyürky Katalin

Nincs Parancs! c. film plakátja

Megosztás:

  • Twitter
  • Facebook

Like this:

Like Loading...
Tags: Apolló moziKultúraMozi filmNincs parancs!RendszerváltásTörténelem
Előző Cikk

Évtizedes rekord a zeneiparban

Következő Cikk

Navalnij : A francia államfő elítélte a “gyilkossági kísérletet”, és a helyzet tisztázásra kérte Putyint

KapcsolódóCikk

Egy debreceni költővel a magyar költészetről – Interjú
Kult

Egy debreceni költővel a magyar költészetről – Interjú

2021.04.11.
Virtuálisan ünnepel Debrecen a város napján
Kult

Virtuálisan ünnepel Debrecen a város napján

2021.04.09.
Zenével mesélnek a gyerekeknek a debreceni zeneművészek
DíszUDvar

Zenével mesélnek a gyerekeknek a debreceni zeneművészek

2021.04.08.
Következő Cikk
Navalnij : A francia államfő elítélte a “gyilkossági kísérletet”, és a helyzet tisztázásra kérte Putyint

Navalnij : A francia államfő elítélte a "gyilkossági kísérletet", és a helyzet tisztázásra kérte Putyint

Hozzászólások

CIKKAJÁNLÓ

10+1 érdekesség Debrecenről

10+1 érdekesség Debrecenről

2021.04.11.
The restrictions are over

The restrictions are over

2021.04.07.
Elhunyt Fülöp herceg, II. Erzsébet királynő férje

Elhunyt Fülöp herceg, II. Erzsébet királynő férje

2021.04.09.
Installáció - Nagyerdő, Pallag

Interjú a Nagyerdőn található installációk alkotójával

2021.03.29.

ROVATOK

  • AlföldTv
  • Életmód
  • Üzlet
  • Belföld
  • DíszUDvar
  • Egyéb kategória
  • English
  • Könyvespolc.On
  • Külföld
  • Kult
  • Régió
  • Sport
  • Színes
  • Tech
  • TrendFórum

KÖVESS MINKET

  • 7.2k Fans
  • 4k Subscribers
  • 443 Followers

NÉPSZERŰ

  • A fitnesz szektor is az összeomlás szélén

    A fitnesz szektor is az összeomlás szélén

    360 Megosztás
    Share 144 Tweet 90
  • Hogy van merszetek?

    273 Megosztás
    Share 109 Tweet 68
  • Magyar tudósok rájöttek, hogy mi győzheti le a koronavírust

    247 Megosztás
    Share 99 Tweet 62
  • Robbanás, füst, lángok, sikítozó emberek – a Csapó utcai eset belső szemmel

    162 Megosztás
    Share 65 Tweet 41
  • Női kézilabda BL – Ifistákkal utazik az FTC Dániába

    151 Megosztás
    Share 60 Tweet 38
hajdupress.hu

HajduPress - Lapozz a Hírekben!

Kövessen minket a közösségi médiában:

Legfrissebb hírek

  • Baleset történt a 47-esen – kilencen borultak árokba
  • Ezeket érdemes megfogadni az szja-bevallási tervezethez
  • A vasárnapi élő sportközvetítések a hazai televíziókban
  • Ötgólos hátrányból fordítottak a debreceni pólósok a KSI ellen
  • Egy debreceni költővel a magyar költészetről – Interjú
  • 10+1 érdekesség Debrecenről
  • Hétfőtől változik a menetrend a DKV járatain

Rovatok

  • AlföldTv
  • Életmód
  • Üzlet
  • Belföld
  • DíszUDvar
  • Egyéb kategória
  • English
  • Könyvespolc.On
  • Külföld
  • Kult
  • Régió
  • Sport
  • Színes
  • Tech
  • TrendFórum

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Iratkozzon fel levelezőlistánkra, hogy elsőként értesüljön legfrissebb híreinkről!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat
  • Szerzői jogok
  • Felhasználói feltételek
  • Adatkezelés

HajduPress © 2021. Minden jog fenntartva.

Nincs találat
Összes találat
  • Régió
  • Belföld
  • Külföld
  • Sport
  • Kult
  • Üzlet
  • DíszUDvar
  • TrendFórum
  • ALFÖLD TV
  • English

Welcome Back!

Login to your account below

Forgotten Password?

Create New Account!

Fill the forms bellow to register

All fields are required. Log In

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In

Add New Playlist

%d bloggers like this: