A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara is becsatlakozott Magyar Tudomány Ünnepének programsorozatába. Hol tart a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a természettudományokban? Milyen lehetőségek állnak az AI előtt? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Tudomány Napja rendezvényén, amelyről az Alföld Televízió is tudósított:
November a magyar tudomány hónapja. Ennek jegyében szervezi meg a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar minden évben a Tudomány Napja rendezvényét. A program célja a kar kutatómunkájának bemutatása aktuális témákon keresztül.
Szabó Szilárd dékán szerint a Tudomány Napja lehetőséget teremt arra, hogy a kar oktatói és kutatói megismerjék egymás munkáját.
A TTK hat intézete öt diszciplínával – matematikával, kémiával, fizikával, földtudománnyal és biológiával – foglalkozik. Minden ilyen rendezvény kapcsolódási lehetőség, amely a különböző területeken dolgozók között új, diszciplínákon átívelő együttműködési lehetőségeket teremt
mutatott rá Szabó Szilárd.
A szimpózium ezúttal a mesterséges intelligencia alkalmazási trendjeit, lehetőségeit és korlátait vizsgálta, hogy a hallgatók és az oktatók egyaránt átfogó képet kaphassanak a szakterületek AI-ra épülő módszertani irányairól.
A tanácskozás plenáris előadását Érdi-Krausz Gábor, a Mesterséges Intelligencia Koalíció technológia és biztonság munkacsoport vezetője – a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium koordinátora – tartotta. Úgy fogalmazott: az AI fejlődése új szakaszba lépett.
Az AI-modellek képességei gyorsuló ütemben fejlődnek, az ember és a gép kapcsolata természetessé vált, és AI alkalmazása beépült a mindennapi munkafolyamatokba. A trend abba az irányba mutat, hogy a mesterséges intelligencia a tudományt is gyökeresen átalakítja
vélekedett.
A kihívások között kitért többek között a tudományos publikációk meredeken növekvő számára, amely túlterheli a szakmai bírálat rendszerét. Ennek következménye, hogy a publikációk száma egyre kevésbé alkalmas a tudományos teljesítmény mérésére – mutatott rá.
A rendezvény második felében a kar intézetei ismertették a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatási és oktatási tapasztalataikat, valamint eredményeiket. Előadást tartott Barta Zoltán (Biológiai és Ökológiai Intézet), Bertalan László (Földtudományi Intézet), Domonkos Dávid (Biotechnológiai Intézet), Juhász László (Kémiai Intézet), Tóth László Zoltán (Fizikai Intézet) és Tengely Szabolcs (Matematikai Intézet). A témák között szerepelt többek között a fajok elterjedésének becslése műholdképek alapján mélytanulás segítségével, valamint az AI és a piros biotechnológia metszetének tanulmányozása is.
Forrás: Debreceni Egyetem M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – SzZsL
Hozzászólások