Az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a “Csepel Zeneművek – Zenei Műhely”. Az előtte lévő kis parkban, Csepel Önkormányzata támogatásával emlékkövet avattak az elhunyt hazai zenei ikonok tiszteletére.
„Csak az hal meg, akit elfelejtenek” – vallja Lévai Hangyássy László ’Hangya’ basszusgitáros, a Csepel Zeneművek vezetője. Az 1943-ban épült egykori légvédelmi bunker 25 éve ad otthont a próbatermeknek, amelyekben számtalan zenekar fordult meg, s zenél ott a mai napig. Az emléktábla Csepel önkormányzata, a Csepel Zeneművek, a HammerWorld, a Noel Truck Assistance Kft. és az AIM Laser Services Kft. közreműködésével jöhetett létre.
A megemlékezésen Hangya, Borbély Lénárd polgármester és Cselőtei László, a HammerWorld magazin társszerkesztője mondott beszédet. Hangyával az esemény után beszélgettünk, s elmondta, régóta érlelődött a tiszteletadás gondolata: – Zoltán János újságíró segített nekem az elején: az volt a terv, hogy minden terem egy elhunyt zenész nevét fogja viselni. Később arra gondoltunk, hogy a folyamatosan szépülő parkban állítunk fel egy emléktáblát, amit mindenki láthat. Kerek évfordulóhoz szerettem volna kötni ezt a pillanatot, ami most jött el. Körülbelül 80 név szerepel a táblán. Próbálunk a mai fiatal zenészeknek is példát mutatni, hogy ne felejtsék el a régieket, akik annak idején kitaposták az ösvényt – hangsúlyozta.
A Csepel Zeneművek épülete történelmi korlenyomat: – A Weiss Manfréd által alapított hadiüzem területén a II. világháború alatt 18 légoltalmi bunkert építettek, hogy a repeszbombáktól megvédje az embereket. Az a 20 ezer munkás, aki itt dolgozott a Csepel Művekben, folyamatosan légvédelmi gyakorlatokon vett részt. Ha megszólaltak a légvédelmi szirénák, mindenkinek 20 percen belül a helyén kellett tartózkodnia. 1944 júliusában szétbombázták az üzemet, de a bunkerek tartották magukat – mondta Hangya.
Hozzátette: a későbbi évtizedekben leromlottak az épületek, majd a 2000-es években kiárulták őket. – Ekkor jöttem én! Az 1990-es években a Fekete Lyukban próbáltunk, de 1996-ban megszűnt ez a lehetőség. Próbatermet kerestünk, majd Csepelen találtunk egy helyet és ott próbáltunk tovább. Amikor elkezdtem produkciós irodát működtetni, az összes zenekaromat oda orientáltam. 2001 augusztusában kaptam egy levelet, miszerint értékesítik az épületet. Pánikba estem, hogy mi lesz ezután – mondta.
Hangya megvette az akkori betonmonstrumot, majd 2004-ben figyelt fel a Csepel Zeneművek jelenlegi épületére, a IX-es számú bunkerra. – Jelenleg 5 szinten, közel 200 zenekar próbál a termekben. Volt olyan időszak, amikor több ember sétált gitárral a hátán, mint melós – emlékezett vissza.
Az érdeklődők bunkertúrán is részt vehetnek Somogyi Levente jóvoltából. A látogatókat időutazás, filmvetítés várja. Azt is megtapasztalhatják, mit hallottak az emberek a bunkerből bombázás alatt. Az épületbe több mint 2000 ember fér be.
Fotók: Csepel Önkormányzata Facebook; Hangya
Hozzászólások