Súlyosbítják az afroamerikai George Floyd halálát okozó rendőr elleni vádat, és letartóztatási parancsot adtak ki a három másik intézkedő rendőr ellen is – jelentette be helyi idő szerint szerda délután Keith Ellison minnesotai igazságügyi tárcavezető.
Derek Chauvin, a Floyd nyakára térdelő, és ezzel a férfi halálát okozó rendőr ellen első fokú gyilkosság, míg három társa ellen bűnrészesség miatt emelnek vádat – jelentette be Ellison irodája.
Floyd családjának ügyvédje, Ben Cramp korábban arra kérte a hatóságokat, hogy a lehető legsúlyosabb tényállás miatt emeljenek vádat Chauvin ellen, és sürgette a három másik rendőr felelősségre vonását is. A gyilkosság helyszínén szerdán, nagy tömeg előtt elmondott beszédében Cramp hangsúlyozta: a 46 éves Floydot "megkínozták, halálra kínozták".
A friss bejelentés után az ügyvéd közleményt adott ki, amelyben leszögezte: "fontos lépés ez az igazságszolgáltatás útján".
Délután le is tartóztatták a másik három rendőrt: Tou Thaót, Alexander Kuenget és Thomas Lane-t, továbbá egymillió dollárra emelték Chauvin óvadékának összegét.
Keith Ellison a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte: noha tart még a bizonyítékok gyűjtése, az első fokú gyilkosság vádjához már elégséges bizonyíték áll rendelkezésre.
A május 25-én Minneapolisban történt rendőri intézkedés sokkolta az amerikai társadalmat és jelentős visszhangot keltett külföldön is. A négy rendőr igazoltatta a 46 éves George Floydot, megbilincselte és a földre kényszerítette őt. Egyikük, a 44 éves Chauvin a nyakára térdelt, legalább 8-9 percen keresztül. Floyd csak annyit tudott suttogni, hogy nem kap levegőt, és a halottkémi jelentés szerint már az ötödik percben meghalt.
Halála után tüntetéssorozat kezdődött szerte az Egyesült Államokban.
Donald Trump amerikai elnök meg akarja osztani az Egyesült Államokat – jelentette ki James Mattis korábbi védelmi miniszter, aki 2017 és 2019 között irányította a Pentagont.
A tábornok nyilatkozatát a The Atlantic című folyóirat jelentette meg internetes portálján szerda este.
"Amióta az eszemet tudom, Donald Trump az első elnök, aki nem próbálja meg összefogni az amerikaiakat, de még csak úgy sem tesz, mintha ezt akarná" – fogalmazta meg a véleményét Mattis. "Ehelyett megpróbál megosztani bennünket (…) Most érezzük meg a következményeit annak, hogy nem felnőttek irányították ezt az országot az elmúlt három évben" – tette hozzá.
Mint kifejtette: soha nem gondolta volna, hogy "katonákat bármilyen körülmények között arra utasítanak, hogy megsértsék honfitársaik alkotmányos jogait". A volt miniszter feltehetőleg Donald Trump azon felvetésére utalt, hogy igénybe veheti az 1807-es Lázongási Törvényt, amely lehetővé teszi a mindenkori elnök számára, hogy – megkerülve a szövetségi törvényt – belföldi rendfenntartási célokra kirendelje a katonaságot. Ez egyébként 1992-ben megtörtént, amikor hasonló ügy miatt zavargások robbantak ki Los Angelesben. Akkor George H.W. Bush elnök e törvény alapján, a kaliforniai kormányzó kérésére kirendelte a katonaságot.
Mark Esper védelmi miniszter egyébként szerdán hangsúlyozta: nem ért egyet a katonák kirendelésével belföldi rendfenntartás céljából.
Mattis közleményére a közzététele után Trump szinte azonnal reagált. A Twitteren azt írta: "valószínűleg az egyetlen dolog, ami közös Barack Obamában és bennem, az az, hogy mindkettőnknek abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy kirúghattuk Jim Mattist, aki a világ leginkább túlértékelt tábornoka. Felkértem, hogy nyújtsa be a lemondó levelét, és ettől nagyszerűen éreztem magamat. A beceneve Káosz volt, ez nem volt kedvemre való, ezért megváltoztattam Veszett Kutyára" – írta az elnök.
Egy következő bejegyzésben pedig azzal folytatta, hogy Mattis ereje nem a katonai felkészültségében, hanem inkább a személyes kapcsolatrendszerében rejlett.
James Mattis az Obama-kormányzat idején a Központi Parancsnokságot (Centcom) vezette, ő felügyelte az Afganisztánban és Irakban folyó háborút, és felelős volt az egész közel-keleti térségért. Szakértők emlékeztetnek rá, hogy agresszív Irán-ellenes lépéseket és katonai konfrontációt szorgalmazott, ezért elvesztette a kormányzat bizalmát. Donald Trump kormányának ő volt az első védelmi minisztere, és azért kellett távoznia, mert nem értett egyet az elnök afganisztáni és szíriai csapatkivonási tervével.
Mattis arról is írt, hogy "dühösen és elképedve" figyelte az elmúlt napok tüntetéssorozatát, amelyet az afroamerikai George Floyd durva rendőri intézkedés miatti halála robbantott ki. A tábornok leszögezte, hogy a jogegyenlőséget követelő tüntetőknek "igazuk van". "Ne tévesszen meg bennünket néhány törvényen kívüli" – utalt az erőszakcselekmények elkövetőire. Meggyőződése szerint a több tízezernyi demonstráló tisztességes ember, aki "kitart amellett, hogy megfeleljünk az értékrendünknek".
Bátorító látni a tömegtüntetéseket az Egyesült Államokban, mert ez azt jelzi, hogy változóban van a közgondolkodás a rendőri erőszakról – jelentette ki Barack Obama volt amerikai elnök helyi idő szerint szerda este.
Az Obama Alapítvány, illetve a volt elnök egyik, fiatal afroamerikai férfiakat segítő szervezete által rendezett online beszélgetésen Obama a koronavírus-járvány okozta válságról és a rendőri erőszakról szólva kiemelte: az elmúlt hetek történései rávilágítanak "az Egyesült Államokban tapasztalható strukturális problémákra".
Obama üdvözölte a fiatalok aktivitását, dicsérően szólva arról, hogy megteremtették "a sürgősségnek azt az érzetét, amely egyszerre hatalmas és átalakító erejű".
Úgy vélekedett, hogy a koronavírus-járvány során felszínre bukott társadalmi egyenlőtlenségek sokak szemét felnyitották, azokét az amerikaiakét is, akik korábban hallgattak, mikor az afroamerikaiak hátrányos helyzetéről vagy diszkriminációjáról volt szó. "Bizonyos értelemben legalább annyira tragikus, amennyire nehéz volt ez az elmúlt két hét" – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez "hihetetlen lehetőség is volt arra, hogy az emberek a mélyben húzódó folyamatokra is ráébredjenek".
Majd kifejtette: az elmúlt időszak történései összefogásra ösztökélik az embereket, hogy méltóak lehessenek az amerikai értékrendhez.
Obama megismételte, hogy a mostani pillanat aktivizmusát ősszel az elnökválasztásokon kell kamatoztatni.
Az aktuális helyzetről szólva arra kérte az amerikai polgármestereket, hogy tekintsék át a rendőrségeik politikáját és gyakorlatát, az erő alkalmazását a rendőri intézkedések során, kötelezzék el magukat a reformok mellett. A beszélgetésben rész vett Eric Holder, az Obama-adminisztráció igazságügyi minisztere, aki fel is sorolt több konkrét reformintézkedést.
(MTI)
Hozzászólások