Az ENSZ 1999-ben nyilvánította az anyanyelv nemzetközi napjává február 21-t. Ebből az apropóból beszélgettünk Ozsváth Sándorral, aki többek között művelődéstörténész és beszédtanár. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miben különbözik saját anyanyelvünk a többi nemzet anyanyelvétől, milyen a magyar nyelv jelenlegi helyzete és, hogy manapság milyen nyelvünket érintő problémákkal kell szembesülnünk.
Miért különleges a magyar nyelv?
Én, amikor édesanyámtól megtanultam beszélni, olyan különleges nyelv birtokosa lettem, amelyik a világon egyedülálló.
Szeretném kiemelni Teller Ede atomfizikust, aki egy magyar televíziós sorozatban (amely az Egyesült Államokban élő, dolgozó, kiemelkedő magyar tudósokkal foglalkozott) arra a kérdésre, hogy minek köszönheti a sikert, azt válaszolta: annak, hogy magyar az anyanyelvem. Arra a kérdésre, hogy mégis hogyan gondolja ezt a következőket mondta: a magyar beszélt nyelv az egyetlen nyelv a világon, amelyiknek FÉNY természete van.
Mit jelent ez? A fénynek kettős természete van: anyagi és hullám, ahogyan a magyar beszélt nyelvnek is. Tehát beszélhetünk egy igei és egy névszói jelentésről. Vegyünk egy példát. Én azt mondom Önre, hogy nő. Ebben az esetben a nemére céloztam. Majd azt mondom, hogy az a virág nő. De ilyen a vár, az ér stb. Mindig az határozza meg, hogy melyik értelmét vesszük, hogy milyen környezetben használjuk.
Egy másik fontos dolog, hogy a magyar gondolkodásmód szoros összefüggésben van a nyelvvel és a beszéddel. A magyar ugyanis mellérendelő gondolkodásmódú és mellérendelő szemléletű. Az összes európai civilizáció nyelvei és népei alárendelő gondolkodásmódúak és alárendelő szemléletűek. Tehát mi mindig szövegegészben gondolkodunk és azon belül értelmezzük a részleteket, de minden részletben benne van a szövegegészből valami. Az európai ezt fordítva csinálja. Előre gyártja a részleteket és megépíti belőle a beszéd házát.
Nézzünk erre is egy példát. Megkérdezem Öntől, hogy megkapta-e a telefonszámomat. Annyit válaszol csak, hogy MEG. Csupán csak egy igekötő, de ebben benne van az, hogy igen, megkaptam a telefonszámát. A beszédünkre ebből az a következtetés vonható le, hogy mi lassabban beszélünk, mint az európai átlag, mert mindig fejben tartjuk, hogy mit mondtunk eddig és, hogy mit fogunk mondani.
Következő dolog, amiben különbözik a magyar nyelv a többitől az a beszédtechnika. Miért? Nálunk alapesetben 14 magánhangzót kell tudni használni. Az összes többi európai beszélt nyelvben ötöt, hatot, de maximum hetet használnak.
Fontos különbség a magyar és a külföldi nyelvek között, hogy például bemutatkozásnál mi magyarok először a család, majd a keresztnevünket mondjuk, de, ha idegen nyelven mutatkozunk be, ezt meg kell cserélnünk. Miért? Mert ezek a nyelvek egocentrikusak, mindig az ÉN, az ITT, a MOST, a MA. A magyar mindig a fontosat teszi előre, a családot. Így van ez az időjelzéssel is: 21.02.2021, tehát MA. Nálunk ez 2021.02.21. Régebben pedig a mégnagyobbat tették elé: az Úr 2021. évében. Ezek azok a különbségek, amelyek a mi szempontunkból rendkívül lényegesek.
Anyanyelvünk helyes elsajátításában milyen tényezők játszanak rendkívül fontos szerepet?
A nyelvet, a beszédet, a gondolkodásmódot elsőként édesanyánktól tanuljuk mimikri, azaz utánzás révén. A jó, nyugodtan beszélő anyukának nyugodtan beszélő gyermeke lesz. Az is fontos, hogy mit mond az anya, ez nyelvi szocializáció kérdése. Egy gyermek, ha olyan beszélő környezetben nő fel, ahol állandó a csúnya beszéd vagy csupán 3 betűs szavakat használnak, akkor a gyerek ezt veszi át.
A második vonal az intézményes beszédtanítás. Magyarországon az a legnagyobb baj napjainkban, hogy a nyelvi képzés megreked nagyon alapszíntű nyelvtan tanulásnál. Intézményesített beszéd tanítás pótolná vagy tovább fejlesztené azt, amit a szüleinktől megtanultunk vagy nem tanultunk meg. Magyarországon egyetlen egy intézményben van csak kötelező jelleggel beszédtanítás: a színművészeti egyetemen.
Koncz Zsuzsa egyik dalszövegéből idéznék:
A szó veszélyes fegyver és van, aki fegyvertelen.
Nagyon sok fegyvertelen ember van az országban a beszédünket tekintve.
Ma már sem a papok, sem a jogászok, sem a tanárok nem tanulnak beszédet, holott nálunk a legerősebb tantárgy volt évszázadokon keresztül az anyanyelv és a beszéd. Manapság nagyon nagy baj van ezen a téren. Az emberek, amit mondanak, az is gyalázatos és, ahogyan írják vagy, ahogyan mondják, az is gyalázatos. Az oktatást kellett volna rendbe rakni, mert az, amit a gyerekek a szüleiktől megtanulnak, ma már nem elegendő, mert a mai gyerekek édesanyja, nagyanyja sem tanult már beszélni, csak, ami ráragadt.
A legjobb helyzetben még az óvodák vannak, mert ott még foglalkoznak vele, mesélnek a gyerekeknek, mondókákat tanítanak nekik, beszélteti őket.
Mi történik akkor, ha egy gyermek olyan családban nő fel, ahol például az anyuka magyar, az apuka amerikai és mindketten ragaszkodnak ahhoz, hogy gyermekük a magyar és az angol nyelvet is egyszerre elsajátítsa?
Kodály Zoltán a következőket mondta: lehet idegen nyelvet tanulni, de 10 éves korig lehetőleg csak egy nyelvet tanuljon a gyerek, mert az agy strukturáltsága akkorra fejeződik be, azaz, ahogyan korábban is említettem, vagy mellérendelő vagy alárendelő gondolkodásmódú lesz. Utána megtanulhat más nyelvet is.
Manapság azonban már a bölcsődékben, óvodákban elkezdik a kétnyelvűséget. Vagyis egyik sem lesz, egy hibrid ember áll majd előttünk, hiszen a gondolkodásmód sok mindent meghatároz.
Az idegen nyelvek egyre jobban beépülnek a magyar beszédbe. Ennek milyen hatása lehet anyanyelvünkre?
Nagyon angolosan, németesen kezdünk beszélni. A magyar beszéd alapegysége a szólam, az összetartozó szavakat, szószerkezeteket egybe mondjuk. Ezt ma már végképp áthágják, szétszedik a szótagokat. A másik hihetetlenül fontos dolog a magyar nyelv muzsikája. Mi magyarok mindent mindig elől nyomatékolunk, de az angol, a német, a francia, az olasz hol középen, hol hátul, hol elől. A legrosszabb, amikor a magyar ember a toldalékot nyomatékolja és felviszi a hangsúlyt a szó végén. Abszolút magyartalan.
A magyar nyelv jelenlegi helyzetét tekintve Ön mit gondol, mi lesz a jövője nyelvünknek?
Ha nem vezetik be az iskolákba a kötelező beszéd tanulást – persze előbb ki kellene képezni azokat, akik ezt tanítják – akkor lepusztul, jellegtelenedik a nyelvünk és nagyon sematizálódik. Ma már az igekötőket nem is használják rendszerint. Azt mondom, hogy bevállalom, elvállalom helyett. Benézte a labdát a kapus, elnézte a labdát helyett. A magyarban olyan sincs, hogy kettő óra, olyan van, hogy két óra. A kettő mindig csak a szó/szószerkezet végén kettő. Tehát azt szeretném kifejezni, hogy ha durva hiba kerül a gépezetbe, akkor mint a koronavírus, burjánzik, azaz hibát hibára fog halmozni. Különösen a túl korán erőltetett kétnyelvűség veszélyére hívom fel a figyelmet! Nem lehet valami fehér és fekete is egyszerre. A másik dolog, hogy rettentően hiányzik a szóbeliség, hiszen alig beszélnek ma a gyerekek…
Hozzászólások