A Debreceni Egyetem négy karának kutatói keresik a választ arra, miként tudja hasznosítani a modern orvostudomány az évezredes indiai gyógymódokat.
Alzheimer-, Huntington- és Parkinson-kór – három betegség, amelyre a nyugati orvostudománynak egyelőre nincs megnyugtató válasza, az ájurvédikus orvoslás azonban új távlatokat nyithat. Többek között a központi idegrendszer megbetegedéseinek gyógyításában próbálnak áttörést elérni a kutatók a Debreceni Egyetem Ájurvéda Tanszékén, ahol a nyugati orvoslás eszközeivel vizsgálják az ájurvédikus gyógyítás módszereit és eredményességét – így kombinálva a hagyományos indiai gyógymódot a nyugati orvostudománnyal.
Az indiai Madhaw Singh Baghel professzor, a tanszék vezetője tavaly decemberben érkezett Debrecenbe, hogy – egy indiai-magyar tárcaközi megállapodás keretében – előkészítse a debreceni Ájurvéda Intézet létrehozását, illetve megkezdje a kutatásokat a debreceni szakemberekkel együttműködve az egyetemen.
– Az ájurvéda maga az élet tudománya, Indiában ötezer éves múltja van. Azon a felismerésen alapul, miszerint megfelelő életmóddal a betegségek megelőzhetők. Miközben a modern orvostudomány a kezelésre koncentrál, addig az ájurvédánál a megelőzés és a gyógyítás együtt van jelen. Az egyéni adottságokat, a beteg személyiségét is figyelembe vesszük, így személyre szabott gyógymódot tudunk kialakítani. Ha valaki egészségesebben él, akkor kevesebb méreg halmozódik fel a szervezetében, így a gyógyszerek is jobban hatnak. Az ájurvéda ugyanis nem azt mondja, hogy nincs szükségünk gyógyszerekre, hanem azt, hogy a tüneti kezelésen felül törekedjük a betegség kialakulásának okait felfedezni, és a gyógyítást a gyökereknél kezdeni – hangsúlyozza MS Baghel.
A Debreceni Egyetemen folyó kutatásokban az intézmény több kara működik együtt: az Általános Orvostudományi mellett a Gyógyszerésztudományi, az Egészségügyi, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar is kiveszi a részét a közös munkából, az agrárkaron például az indiai gyógyászatban használt különböző gyógynövények hazai termesztésének meghonosításán dolgoznak a szakemberek.
– A központi idegrendszer degeneratív betegségei mellett főként a nem megfelelő életmód nyomán kialakuló betegségek – rák, diabétesz, szív- és érrendszeri megbetegedések, kiégési szindróma – gyógyítására próbálunk a már bevált indiai módszereken alapulva új eljárásokat és gyógyszereket kifejleszteni. Vizsgáljuk például a kurkuma fűszernövényt, amely az indiai megfigyelések szerint hatékonyan kezeli az Alzheimer-kórt. Ezt és az ehhez hasonló közös projekteket az indiai kormány és a WHO is támogatja, de a kutatásokhoz egyéb pályázati forráslehetőségeket is be kívánunk vonni. Ha a vizsgálatok sikerrel járnak, akkor kezdődhet a gyógyszerek fejlesztése. Korábban akár évtizedekbe is beletelt, mire egy új felfedezésből a patikában kapható gyógyszer lett, a mai modern laboratóriumoknak és tesztelési lehetőségeknek köszönhetően ez az idő lerövidült, így néhány éven belül már megjelenhetünk az első termékekkel a piacon – mutat rá az indiai professzor.
MS Baghel hozzáteszi: a város és az egyetem egészségipari törekvéseinek, az eddig megvalósult beruházásoknak meghatározó szerepe van abban, hogy Debrecent választották az Európai Ájurvéda Intézet helyszínéül.
– Laboratóriumokra és klinikai vizsgálatokra van szükségünk ahhoz, hogy a kutatásokat megfelelően tudjuk bizonyítani, ezek pedig elérhetőek Debrecenben. Ráadásul az itteni emberek szeretik és el is fogadják a tradicionális gyógymódokat, számomra például hatalmas meglepetés volt, hogy Magyarországon mennyien jógáznak és hallottak már az ájurvédáról, esetleg valamilyen módon próbálták is. Ugyanakkor nagy keletje van az ájurvédikus étrend-kiegészítőknek, de mivel ezek nem gyógyszerek, a használatuk nincs lekorlátozva, sokan úgy fogyasztják őket, hogy nem is szólnak az orvosuknak. Nekünk tudományos alapra kell helyezni ezeknek a használatát, hogy az emberek biztonsággal tudják alkalmazni – emeli ki az indiai professzor. Aki megjegyezte: bár indiai léptékben Debrecen egy kis város, több helyen is talált eredeti indiai fűszereket, ami nagy öröm volt számára. Legtöbb gondja a magyar nyelvvel van, ami jóval nehezebb a többi európai nyelvnél.
A kutatás mellett az oktatás területén is meghatározó célkitűzései vannak az Ájurvéda Tanszéknek, ami jelenleg Magyarországon hiánycikk: a legfontosabb egy orvosoknak szóló posztgraduális képzés elindítása, ahol a gyakorló szakemberek elsajátíthatják az ájurvédikus gyógyítást. Az orvosok mellett az őket segítő egészségügyi szakdolgozóknak, illetve más tudományterületek képviselőinek is szerveznének önfejlesztő kurzusokat. A tervek szerint az egyetem hallgatói már szeptembertől hallgathatnak ájurvéda ismertetető kurzusokat, az orvosi képzés pedig jövő februártól indulhat, egyelőre angol nyelven.
– A rövidebb kurzusokat lehet tolmáccsal is indítani, de a hosszabb képzésekhez ez a módszer már nem megfelelő. Magyarországon egyelőre nincsenek olyan magasan képzett oktatók, akik az egyetemen tudnak tanítani, ezért az első néhány kurzus indiai vendégoktatók tolmácsolásában angolul lesz. A program célja a hazai orvosok képzésén felül a jövő oktatógárdájának kinevelése, akik a jövőben már magyarul is tudják folytatni a tanítást – fejti ki MS Baghel.
Az indiai professzor szerint az átlagemberekhez könnyebb eljuttatni az ájurvéda üzenetét, ugyanis nyitottabbak az új dolgokra, az orvosokkal nehezebb dolguk van, sok bizonyítékot, kutatási eredményt kell bemutatni, hogy meggyőzzék őket a tradicionális indiai gyógymódban rejlő lehetőségekről és azok biztonságáról.
– Az ájurvéda lényege, hogy megőrizzük egészségünket, ehhez természetesen nem kell elkezdeni indiai dolgokat enni, mindenki használhatja a saját országára és hagyományaira jellemző termékeket. Indiában például szezámolajjal főzünk, ami ugyanolyan egészséges, mint az Európában használt olíva. Általában az a gond, hogy túl sok kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, nem mozgunk eleget, ezért például magas a vérnyomásunk, a vércukor- és a koleszterinszintünk. Arra kell figyelni, hogy megtaláljuk az egyensúlyt, hogy a saját testi adottságainknak megfelelően étkezzünk (mikor, miből és mennyit), s így megőrizhetjük egészségünket – tanácsolja MS Baghel professzor.
Az indiai professzor családorvosoknak és érdeklődőknek tart előadást május elején "Ájurvéda – a bizonyíték-alapú gyógyászati rendszer" címmel. Az érdeklődőket a Debreceni Egyetem Aulájában 2015. május 7-én, csütörtökön 15 órától várják.
Sajtóiroda – TPL
Hozzászólások