2020 tavaszán ért el jelentősebb mértékben Magyarországra a COVID-19 vírus által kialakult világjárvány, amely időszak alatt egymást indikálva fonódott össze a koronavírus okozta korlátozások miatt indukálódott ingerszegénység és az addigra már futótűzként terjedő TikTok elnevezésű applikáció.
Az alkalmazás futótűzként való terjedéséhez nagyban hozzájárult annak innovatív és fiatalos mivolta, azonban a több mint egymilliárd felhasználóval rendelkező applikáció felszínen mutatott felhőtlensége ellenére számtalan sötét és hátborzongató jelenségnek enged teret, melyekben a vállalat célközönsége könnyen martalékul válhat.
Adathalászat
Az alkalmazás LinkedIn profilja szerint:
„a TikTok küldetésének tekinti, hogy rögzítse és bemutassa a világ kreativitását, tudását és az élet értékes pillanatait, közvetlenül a mobiltelefonról. A TikTok lehetővé teszi, hogy mindenki alkotó lehessen és arra ösztönzi a felhasználókat, hogy videóikon keresztül osszák meg szenvedélyüket és kreatív kifejezésmódjukat”.
A derűs megfogalmazás ellenére azonban számos olyan tény látott napvilágot, melyek alapjaiban kérdőjelezik meg a cég elveit. Ilyen eset például, amikor 2019-ben az egyesült államokbeli Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) megállapította, hogy a TikTok 13 év alatti gyerekektől illegálisan gyűjtött információkat, amiért a ByteDance vállalatnak 5,7 millió dolláros bírságot kellett fizetnie.
Ezt olvasta már?
Beperelték a TikTokot gyermekek személyes adatainak gyűjtéséért
Ahhoz, hogy egyáltalán használhassa egy felhasználó az alkalmazást, a regisztráció során nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja és betartja a TikTok által meghatározott irányelveket – amiben többek között az áll, hogy a felhasználó betöltötte a 14. életévét. Tehát elvileg a 141 országban, ahol az applikáció elérhető, egy felhasználó sem kiskorú. Sajnálatos módon ezen a tűzfalon a fiatalok nagyon könnyen átjutnak, megannyi ragadozó figyelmét felkeltve.
Gyermekpornográfia
A Pew Research Center által 2021 áprilisában megjelent kutatás szerint az Egyesült Államokban a 18 és 29 év közötti felnőttek 48 százaléka, a 30 és 49 év közöttiek 20 százaléka, az 50 és 64 év közöttiek 14 százaléka, valamint a 65 és attól idősebbek 4 százaléka aktív TikTok felhasználó.
2022 júniusa elején ítélték el az egyesült államokbeli 36 éves Robert Moorst, aki a TikTokon 12 évesnek kiadva magát az alkalmazáson keresztül kapcsolatba lépett 13 évnél fiatalabb lányokkal – a későbbi áldozataival.
Az applikáción Moors a „Goldeneye0073” nevet használva intézett olyan kéréseket általa kiválasztott – szemmel láthatóan – fiatalkorúakhoz, amelyek teljes mértékben kimerítik a pedofília fogalmát. A férfi többször is megkérdezte két áldozata közül a fiatalabbtól, hogy milyen fehérneműt visel és számos kérést intézett a nyolcéves kislányhoz, például, hogy szexuális töltetű tevékenységeket végezzen.
A második – 10 éves – áldozatával, Moors szintén a TikTokon ismerkedett meg, ahol a rövid ismeretség után számos alkalommal, agresszív stílusban tudakolta a lánytól, hogy mit visel és többször is azt javasolta, hogy a kislány vegye le a fehérneműjét. Az üzenetekre akkor derült fény, amikor a kislány erősen felzaklatott állapotban megmutatta apjának a beszélgetést.
Robert Moors-t két nappal később, tavaly december 21-én letartóztatták és lefoglalták mobiltelefonját, 2022 nyarán pedig jogerős börtönbüntetésre ítélték.
Mennyire hibás a TikTok? Erről többnyire szubjektív vélemények születnek, azonban az tény, hogy mivel ez a platform jelenlegi lehetőségeivel és ebből adódó népszerűségével a fiatalok legkedveltebb alkalmazásává vált, nem kérdés, hogy a felhasználóival kapcsolatban sokkal erősebb biztonsági intézkedéseket kellene bevezetnie a ByteDance-nek, amivel jobban szabályozni tudnák a kiskorúak hozzáférését az alkalmazáshoz, ezzel pedig redukálnák a fent részletezett esethez hasonlókat – mert jóval több van, mint amennyi megfelelő minőségű felhasználószűrés mellett lenne.
A TikTokot üzemeltető vállalat szigorúbb intézkedései mellett a szülőknek van a több száz fentihez hasonló esetek megakadályozásában hatalmas szerepük és felelősségük.
Kapcsolódó cikkünk:
Veszélyes TikTok trendek
A TikTok tartalmi összetevődését az úgynevezett „TikTok trendek” határozzák meg: a trendek fogalmát ciklusosan előforduló, időszakosan népszerű, meghatározott tematikájú rövid videók sokasága meríti ki.
A rengeteg jó kedélyű, könnyed, táncos trend mellett időnként felbukkannak olyan kockázatos, emberi életre veszélyes direktívájú kihívások, melyek megalkotása több életet is követelt.
Ilyen volt például, amikor néhány tartalomgyártó kihívta társait, hogy érintsenek érmét a konnektorba, a TikTokon elterjedt cha-cha táncot vezetés közben táncolják el, véletlenszerűen dobjanak nagy tárgyakat a levegőbe vagy jeleskedjenek az úgynevezett „Blackout Challange”-ben, ahol az embereket arra biztatják, hogy addig fojtogassák magukat, amíg az oxigénhiány miatt eszméletlenné nem válnak. Ezeket a kihívásokat egyértelmű, hogy nem kötelező teljesíteni, azonban hátborzongató, hogy rengetegen tesznek eleget mégis ezeknek a trendeknek – a saját, vagy mások testi épségét veszélyeztetve.
2020-ban egy másik kétes trend kezdett népszerűsödni a TikTokon: „WriteaPrisoner” (szerk.: ÍrjegyFegyencnek) hashtaggel ellátott videók árasztották el a szóban forgó közösségi média platformot. A trend nevéből könnyen kiolvasható koncepciójú videók lényege, hogy a felhasználók leveleket írjanak elítélteknek, majd videóikban a WriteaPrisoner hashtag alkalmazásával népszerűsítsék WriteAPrisoner.com nevű webhely használatát, ahol kapcsolatba léphetnek jelenleg rács mögött tartózkodó bűnözőkkel.
A folyamatban csak felnőttkorúak vehetnek részt, azonban felmerül a kérdés, hogy
a TikTokot használó fiatalkorúak közül, hányan tudják felmérni az általuk idealizált, felnőttkorú influenszer bálványaik tetteinek következményét, hogy a bűnözői létet romantizálva, divatjamúlt formában – a maga betegesen idealista varázsával – kezdenek kötődni egy, a társadalomra veszélyes emberhez.
Cameron Herrin, valamint Isabella Guzman esete hatalmas visszhangot kapott különböző közösségi média platformokon, így természetesen a TikTokon is. A legborzasztóbb, hogy az említett két bűnöző alátámasztottan bűnös, mégis, a jelenlegi szépségideálnak megfelelő kinézetük miatt a TikTok közösségének bizonyos százaléka igazságot követel nekik, elragadó küllemükre alapozva tetteik súlyosságát.
Ezeknél az eseteknél felmerül ugyancsak felmerül a kérdés, hogy mennyire felszínesen látják a világot a TikTok felhasználók bizonyos képviselői, hogy ha az igazolt emberölés sem enyhíti a kinézetük miatt kialakult pozitív véleményeket.
Cameron Herrin illegális gyorsulási verseny következtében ölt meg egy 24 éves anyát és gyermekét. Isabella Guzman 151 késszúrással végzett édesanyjával. Bájos kinézete és gyönyörű szemei miatt a hirtelen nyomozónak álló „tiktokkerek” szerint az eset azért történt meg, mert az anya bántalmazta a lányt – azonban erre jelenleg semmilyen bizonyíték nincs.
Mindent összevetve nyilvánvaló, hogy a felhasználók saját döntéseik okán keverednek önmagukra vagy másokra veszélyes helyzetekbe, amiért a TikTok, mint platform nem okolható. Ellenben a felsorolt esetek visszataszító mivoltából kiindulva kijelenthető, hogy jóval nagyobb odafigyelésre lenne szükség mind az appot használó gyermekek szüleinek, mind a TikTok alkalmazás üzemeltetőjének részéről, hiszen az applikáció nyújtotta felületet naponta több millió felhasználó veszi igénybe, akikért – a tetteikhez való térbiztosítás miatt – a vállalatnak bizonyos szinten felelősséget kell vállalnia.
Tóth Szilvia
A Debreceni Egyetem másodéves kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója
Mi a DEpublik?
A DEpublik egy, a Debreceni Egyetem hallgatóinak publikációiból álló cikksorozat, melyben az egyetemisták perspektíváján keresztül kerülnek terítékre az őket foglalkoztató témák.
Hozzászólások