Somló Samu hosszas útkeresés után zenei producerként 2021 végén indította a Muzvio névre keresztelt projektjét. Főként breakbeat, electronica és progressive house határmezsgyéjén mozog, live act produkcióként pedig a 2023-as Made in Debrecen Fesztiválon debütált saját zenéiből készített DJ szettel.
A saját kiadásai mellett 2022-ben 3 kislemezen 9 dala jelent meg a brit Capital Heaven kiadónál – amit a minőségi electronica kiadványairól világszerte ismert és kedvelt brit duó, a Framewerk üzemeltet. Ezek közül több dal is felkerült a kiadó válogatás lemezére. A Don’t Be Afraid To Ask For Assistance (Part1.) című EP-m a 23. helyet érte el a Beatport Electronica top 100 toplistáján, a London Music Radio adásba került és olyan DJ-k támogatták, mint például Retroid. Ezen összesen 5 dal szerepel, és már a kiadás napján 17. helyen kezdett az Electronica, 20. a Breaks és 50. a Progressive House top 100 listán. Április 14-én jött ki az új, Mushroom című EP, szintén a brit Capital Heaven kiadónál két hét Spotify és Beatport exkluzívba, 24-től minden digitális stream platformon elérhető lesz.
Hogyan lehet Debrecenből, a hálószobából egy nemzetközileg jegyzett elektronikus zenei produkciót felépíteni?
- Jelenleg Muzvio néven tevékenykedsz, de ez előtt is voltak zenei próbálkozásaid más néven. Az előzményekről tudnál mesélni?
Nagyjából 15 éve kezdtem ezt csinálni, több aliassal, ha úgy tetszik. Ezek a szárnypróbálgatások így utólag visszatekintve elég kezdetleges projektek voltak, de arra mindenképp jó volt, hogy kisebb kiadóknál meg tudjak jelenni, például egy szerb lemezkiadónál. Gyakorlatilag már ott is tudott a zeném rezonálni vadidegen emberekkel. Ezt jól éltem meg és ez volt az egyik oka annak hogy ezt tovább tudtam csinálni. Volt egy nagy kihagyásom, 7-8 év a 15-ből, szóval ez bruttó 15 év. A Muzvio esetében 2021 decemberében döntöttem el, hogy jó, most aránylag beállt az életem, van két csodaszép kislányom, egy fantasztikus feleségem és egy munkám amit szeretek.
A zene benne van az emberben akaratlanul, ha az nem tud kijönni, akkor az zsizseg, feszít.
Úgy döntöttem, hogy ebbe beleállok és próbálom rendesen csinálni. Képzem magam, tanulok. Legutóbb egy 4 órás online workshopon vettem részt, egy tízszeres Grammy nyertes producer képzésén, ami elég hasznos volt. Ezekből igyekszem minél több infót, inspirációt felszedni.
- Mondhatjuk, hogy a bruttó 15 éves, különböző aliasokban eltöltött zenei próbálkozásaidnak lett egy kikristályosodott formája a Muzvio?
Mondhatjuk, hogy a tanulóévek után ez már majdnem az a szint, amit akartam. A Muzvio egyébként visionary és a music mozaikszava.
Nekem nincsenek stílusbeli megkötéseim, azt gondolom, hogy alapvetően kétféle zene létezik: a jó és a rossz. A rossz zene általában a pénzből pénzért, nagyon pop dolog.
Nem akarom degradálni, óriási munka ezt létrehozni. Ha az ember ebben benne van, akkor tudja, hogy slágert írni nem könnyű. De van pár stílus, amivel a világból ki lehet kergetni, mint például a lakodalmas. De alapvetően azt gondolom, hogy minden zenében van olyan, amit az ember magába tud ölelni, amitől a zene az zene. A visionary dolog számomra azt jelenti, hogy egy stílusmegkötések nélküli, jövőbe tekintő és befelé forduló zene. Én azt gondolom, mindenkiben benne van a zene valamilyen formában.
- Itt álljunk meg egy picit. Ez egy instrumentális elektronikus zene, ahol nincs, vagy kevés szöveg van…
Azért vannak szövegek és van olyan is, hogy én írom a szöveget, és felbérelek egy vokalistát, hogy énekelje fel. Ez még nem annyira publikus, demo formában van. Persze javarészt hangmintákat használok, de azért szívesen kipróbálom azt, hogy nem csak zenével, hanem szöveggel is kifejezem magamat. Van ilyen része is a dolognak. A hangzásomnak, hangjaimnak 90%-a saját. Ez egy borzasztó komplex szakma, minden szegmense évekig tanulható és habár szintizek, de valószínűleg belátható időn belül nem fogok megtanulni világszinten dobolni és bőrt hasítani, hogy ráfeszítsem, csak azért, hogy 100%-ban saját legyen a hangzásom.
De van a világon rengeteg ember, aki a hangmintákat olyan profi szinten csinálja, hogy labdába sem tudok rúgni mellettük. Ezeket meg lehet venni és használni. Ha megveszek egy hangmintát, akkor nem egy az egyben beépítem, hanem szanaszét csűröm, csavarom. Egy jó kiindulási alap. A szintetizátoraim hangzását se hangmintákkal oldom meg, a sound design része egy erős vonal az én zenémben. Muszáj saját hangzást kreálni, hogy az ember ne tucat legyen és persze atom jó dolog felfedezni új hangokat.
- Ha az elektronikus zenében el akarnád helyezni magad, akkor mit mondanál? Most azon túl, hogy említetted, hogy nem kenyered a stílusbeli megkötés…
Az elektronikus zene elég tág fogalom, sok minden belefér. Az enyémben van breakbeat, ami tört ütem. A funky ritmusok, a RUN DMC által ihletett loopok, sample-k, ezek is jó alapok. De nem csak törtben gondolkodom, hanem négy-negyedes melodic techno is jellemző rám. Mondjuk ez a melodic techo kifejezés nagyon megy mostanában, bár nem tudom én se hogy pontosan mire értik… igazából dallamos elektronikus zenét játszom.
Egyébként ma már boldog boldogtalan zenét ír és ez amennyire rossz, annyira jó. Egyrészt csodálatos, hogy ennyi kreativitás van a világon és meg tudunk maradni a CHATGPT korában embernek. De ez a stílustenger amit nyomnak az túlzás.
- Kis korodban mit hallgattál, miből inspirálódtál?
Na ez egy elég köcsög kérdés. Ami rám hatalmas hatással volt, az a The Beatles, és a Guns N’ Roses – ők a mai napig. Van egy csávó, DJ Sasha, aki most nem tudom hány éves, de 50+ az biztos. Amikor a ’90-es évek végén bejött az elektronikus zene, akkor ő volt az egyik, aki úttörő hangzást csinált. Legendás klub estjei voltak külföldön. Én Miskolcon nőttem fel és ott volt egy rádióműsor, a Hipersebesség, ami csütörtökönként este 8-10 között volt.
Én ott voltam a magnóval és rajta volt a ravaszon, vagyis a REC gombon az ujjam, és vártam, hogy mikor indul el a zene. Igényes elektronikus zene volt, nem az akkor divatos Brooklyn Bounce meg Soho Party, amit már akkor se csipáztam. Egyszer csak meghallottam olyan dolgokat, amikről azt gondoltam hogy elszakad a tradícionális dolgoktól és végtelen lehetőség van benne. DJ Sasha szettjei a mai napig meghatározóak, próbálok sokat meríteni az ő munkásságából.
- Szóval a rocktól a rapen keresztül az elektróig minden hatott rád ami az elmúlt 3-4-5 évtizedben meghatározó volt a zenében.
Persze. Mint mondtam, van jó zene meg rossz zene. Mindenből lehet meríteni.
- Említetted korábban egy magánbeszélgetésünkben, hogy a streaming platformokon ahol jelen vagy, a statisztikák alapján a te hallgatóid 97%-a nem magyar.
Igen, de ez teljesen tudatos is nálam. Tekerjük vissza az idő kerekét 2021 decemberére, amikor eldöntöttem, hogy én ezt csinálom. Úgy voltam vele, hogy nekem nem kell semmi, se kiadó, se promoter, egyedül a világ ellen megcsinálok mindent.
Pumukli a szuperhős jelmezben, nem érdekelt hogy széllel szemben vizelek.
Utánajártam, hogy tudok az Artisjusnál regisztrálni, hogy hogyan kell egy zenét levédetni nemzetközileg is. Beregisztráltam magam több disztribútornál is… Egy komplex dolgot akartam csinálni: kitalálom hogy milyen a zene, milyen brand alatt fusson, én promózom, én adom elő – ezzel egy idő után az a baj, hogy csak én leszek az is, aki hallgatja. Ez igazából egy ideig nem zavart, mert nem azért csináltam hogy pénzem legyen belőle vagy híres legyek.
Ma már az összes jelentős streaming platformon ott vagyok, de egyébként a Spotify eléréseim vernek minden mást. Havi 600-1000 közt van a hallgatóim száma. Ezeknek a 80%-a stabilan az USA-ból van. Németország és Anglia még az, aki vevő a zenémre. Ami jó, mert én alapvetően erre a piacra célzok. Nem biztos, hogy itthon van olyan nagy közönsége ennek….
- Mi a célod a produkcióval?
Nem akarok a Tomorrowlanden fellépni, de amit én a zenémmel szeretnék adni, az az, hogy ülj le, figyelj oda, kicsit figyelj magadra, higgy magadban, és vizionálj. Te is értékes vagy, mindegy, hogy honnan jöttél, hány éves vagy, hogy csóró vagy vagy gazdag.
Egyszerűen ebben a világban annyira elveszítettük azt, hogy álljunk meg, figyeljünk, hallgassunk. Ha az ember csak leül és figyel, akkor akár a természetben lévő hangokra is tud figyelni, vagy akár a saját légzésére.
Sokan akik meghallják a zenémet, azt mondják, hogy ez ilyen drogos zene, Ibiza, chill, afterparty feeling. Lehet, nem tudom, de én egy postás vagyok. Valahonnan jön a zene, én próbálom visszaadni ahogy én hallom. A bruttó
15 év alatt már majdnem ezer zenét megírtam.
De ebből három van, amire azt mondom, hogy hű, ez világszínvonal. De ehhez kellett az ezer másik megírása. Az én zenémet le kell ülni, meg kell hallgatni és ennyi. Ehhez kell egy fajta nyitottság.
- A Made in Debrecen fesztiválon debütáltál élőben, mit tapasztaltál?
A Made in Debrecen azért volt jó, mert kipróbálhattam, hogy milyen hús-vér embereknek játszani a saját szerzeményeimet. Másfél hónapig gyakoroltam arra a 20 perces fellépésre, de nagyon bennem volt az adrenalin. Jól sikerült, élveztem, hálás vagyok azoknak akik eljöttek. Szeretnék még ilyet, ráéreztem az ízére. Szóval lehet mégis végigturnézom majd a világot, ki tudja?
Ez remek zárszó, köszönöm az interjút.
Kiss Ákos
Hozzászólások