Ráckevei Anna először a rendezőhöz fordult néhány kérdéssel annak érdekében, hogy a nézők megismerkedhessenek az eddigi pályafutásával. S az első, erre vonatkozó kérdése igen különlegesnek bizonyult, hiszen a színésznő arra volt kíváncsi, hogy a rendező milyen hangszert szólaltatna meg, ha lenne rá lehetősége. Pass Andrea válaszából kiderült, hogy a fuvolát, ugyanis annak idején zenei pályára készült, fuvolázott, de aztán mégis a bölcsészkar, s a színháztörténeti stúdium lett az útja, amelyet hamarosan egy londoni ösztöndíj keretében a rendezés kipróbálása követett. Amibe olyannyira beleszeretett, hogy rájött: a színháztudományt nem elméleti, hanem gyakorlati szinten szeretné művelni, ezért gyakornokként Pintér Béla, majd pedig Bodó Viktor mellett tanulta a szakmát, s kis jelenetek megírásával kezdte. Hogy azután mára már ő maga írja, és ő maga rendezze meg a saját alkotásait.
Ehhez immár több produkcióban nagy segítséget nyújt neki Garai Judit, aki a mostani, Imágó című darabnál is a Kafka-mű, Az átváltozás és a rendező színpadi szövegének összefésülésében mint dramaturg óriási szerepet játszott. Ráckevei Anna ezért hozzá fordult, hogy megtudhassuk: hogyan kerültek kapcsolatba Pass Andreával? Garai Judit elmondta: ő Lengyel Anna mellett a Panodrámában folyamatosan dolgozik dramaturgként, s ide hívták meg Pass Andreát rendezni. Pass itt a Más nem történt című, az iskolai abúzust feldolgozó történetét vitte színre. Ettől a darabtól kezdve él közöttük egy gyümölcsöző együtt-munkálkodás.
Ráckevei Anna arra is kíváncsi volt, hogy hogyan került Pass Andrea Debrecenbe rendezni? A válaszból megtudhattuk, hogy a tavalyi, 2019-es DESZKA Fesztiválon – ahol nem mellesleg a rendező volt a díszvendég – két darabjával is jelen volt: az Eltűnő ingerekkel és a Vándorkutyával. Az Eltűnő ingerek című darabját korábban Budapesten látta Gemza Péter igazgató, és hamarosan fel is hívta telefonon, hogy felkérje egy itteni rendezésre. Aztán jöttek a témajavaslatok, a színházvezetés felől pedig a végül ehhez a sok ötlet közül kiválasztott kamasz átváltozás-történethez a karaktereket megformáló színész-javaslatok, hiszen Pass Andrea az egy Tolnai Hellán kívül, aki játszik a Napraforgó című darabjában, nem ismerte a társulatot. De úgy érzi, hogy végül Gemza Péterrel együtt a megfelelő színészeket találták meg egy-egy adott karakter megjelenítéséhez. Plusz érkezett három meghívott előadó, Vasvári Csaba, Nagy Rebeka és Fröhlich Kristóf is a produkcióba.
Ezt követően Ráckevei Anna a beszélgetésen jelen lévő színművészekhez szólt, s arra volt kíváncsi, hogy hogyan érezték magukat a próbafolyamat során. A főszereplőt, az épp átváltozó kamaszt, Samut alakító Rózsa László elmondta: szabadnak érezte magát, mert végig volt ideje és lehetősége kísérletezni, belenyugodhatott a problémakeresésbe. Nagyon pozitívan élte meg ezt az időszakot Pass Andrea mellett, mert míg általában a többi rendező konkrét dolgot kér tőle, s nem hagyja próbálkozni, itt erre Andrea végig lehetőséget biztosított a számára. Tolnai Hella, aki több karaktert is megjelenít a darabban, épp ezért sokszor gyorsöltözésre kényszerül a színfalak mögött, szintén azt érezte, hogy itt mindenre van idő, s nagyon megnyugtató volt számára, hogy a premier előtt nagyon sokszor le tudott menni egyben a darab a próbákon. Ez azért is lehetett így – jegyezte meg mindehhez Pass Andrea –, mert ő, amikor írja a darabjai szövegét, sokszor már látja maga előtt a színpadképet is, az egésznek a struktúráját is, tehát az eleve meglévő koncepció tényleg hagy időt arra, hogy a kivitelezésre hatékonyabban tudjanak koncentrálni. Plusz számára is megnyugtató, hogy úgy hagyhat itt egy darabot, hogy azt már a bemutató előtt is sokszor láthatta egészben.
A produkció legfiatalabb tagja, a Samu húgát alakító Gemza Villő is jelen volt a beszélgetésen, akinek a produkció részét képező szavalatát is megtekinthettük egy kivetítő segítségével. Ez a Kodein című költemény – tudtuk meg Pass Andreától – Závada Péter rapszámának a szövege, de ő jobbnak látta, ha itt a kislány-karakter ezt a szöveget nem elrappeli, hanem versben mondja el. A szöveg igen nehéz, ezért Ráckevei Anna arra volt kíváncsi, hogy ennek megtanulása és elszavalása milyen nehézségek elé állította Gemza Villőt? A kislány elmondta: a szüleivel, a rendezővel, valamint a dramaturggal is nagyon sokat beszélgettek a szövegről, elemezték a verset, így sokkal könnyebben ment annak a „bebiflázása” is. S ugyanígy volt a darabban szereplő Kafka-szövegekkel is, amelyek neki most még bonyolultnak tűnnek, de sok mindent megértett az ezekről szóló beszélgetésekből.
Az est további részében a darab fő témájára, a kamaszok „átváltozására”, a kamasz és a szülei, valamint a kamasz és a testvérei közötti viszonyra terelődött a hangsúly. Kránicz Richárd, aki a darabban az orvos bőrébe bújik, elmondta: az olvasópróbán nagyon sok mindenben magára ismert Samu alakját illetően, úgy érezte, nagyon hasonló folyamatokon ment át kamaszként, mint a főhős. Ez a felismerés egyfelől jó volt, másfelől kicsit rémisztő is a számára. Rózsa László elmondta: neki a szüleivel kamasz korában kommunikációs problémái voltak, s most, a darab kapcsán értette meg azt, hogy mit kellett volna máshogy csinálni neki is és a szüleinek is, hogy ne legyen közöttük pár évig óriási a szakadék.
Az a szakadék, amely egyébként a darab egyik kulcsfogalma: az Imágó azért is készült – tudtuk meg a rendezőtől és a dramaturgtól –, hogy ezt a generációk közötti, de akár a kisebb és nagyobb testvérek közötti szakadékot érzékeltetve a nézők rájöhessenek, hogy hogyan lehetne egy kicsit másképp. Hogy hogyan lehetne ezt a kialakuló szakadékot, ha meg nem is szüntetni, de szűkíteni, csökkenteni. Ezzel kapcsolatban Ráckevei Anna a nézők felé is kinyitotta a beszélgetést, és a közönség körében ülők is megfogalmazták mindazt, amit átéltek saját kamaszkorukban, vagy épp a kamasz gyerekükkel, s azt is, hogy minderre a darab milyen válaszokat, megoldási lehetőségeket kínált fel a számukra.
Aki még esetleg nem látta, az Imágó című produkciót a Víg Kamaraszínházban meg tudja tekinteni.
Gyürky Katalin
Hozzászólások