A mióma a méh jóindulatú daganatos megbetegedése, amely a betegek egy részénél nem okoz tünetet, azonban gyakran jár fájdalommal, elhúzódó és bőséges vérzéssel. Gyógyszeres kezelés is segíthet, menopauza után a tünetek pedig maguktól csökkennek, a mióma zsugorodni kezd. Elkerülhetetlen azonban a műtét, ha a tünetek más módon már nem kezelhetők vagy a daganat olyan méretű, hogy összenyomja a környező szerveket.
A mióma embolizáció egy olyan, nem sebészeti kezelési lehetőség a menopauza előtt álló nőknél, amely a mióma okozta zavaró tüneteket kezeli azoknál, akik szeretnék megtartani a méhüket, illetve elkerülni az elhúzódó kezelésekkel vagy műtéttel járó megterhelést. A beavatkozást mintegy fél éve a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Intervenciós Radiológiai laborjában is alkalmazzák.
– Műtéti körülmények között, képi vezérlés és a beteg minimális megterhelése mellett végezzük a beavatkozást, miközben a páciens végig ébren van. A mióma embolizáció lényege, hogy katéteres úton megkeressük a miómát ellátó artériát, amelyet részlegesen vagy akár teljesen elzárva elérjük, hogy a mióma elhaljon és zsugorodjon, ezáltal szüntetve meg a panaszokat. Kiemelendő, hogy ez egy méh-megtartó beavatkozás – ismertette Bohátka Gábor, a DE KEK Központi Radiológiai Diagnosztika radiológus szakorvosa.
A helyi érzéstelenítés után a könyökhajlatban megszúrt verőéren keresztül vezetnek fel egy nagyon vékony katétert a miómát ellátó artériáig. Ugyanannak a karnak a szúrásából érik el a méh artériáit, majd a katéteren keresztül úgynevezett poli-vinil-alkohol (szintetikus gyanta) szemcséket juttatnak be, melyek a kis erekben megakadva, akadályozzák a mióma vérellátását.
A legfeljebb egy órás beavatkozás után szükséges a gyógyszeres fájdalomcsillapítás, mert az embolizációt követően görcsös, erős menstruációs jellegű fájdalom várható. A fájdalom a beavatkozás sikerességével együtt jár. Bizonyos helyzetű és méretű miómagócok legkésőbb három hónapon belül pecsételő vérzés formájában ürülhetnek is. A pácienseknek az embolizáció napján éjszakára a kórházban kell maradni.
– Mint minden beavatkozásnak, a mióma embolizációnak is lehetnek szövődményei, melyek azonban saját, hazai és nemzetközi statisztikák alapján is elmaradnak a nyílt, vagy laparoszkópos mióma műtétekéhez képest. A páciensek többsége alkalmas mióma embolizációra, kevés az olyan elhelyezkedésű vagy méretű mióma góc, mely esetén ellenjavalt lenne. Sőt, lévén, hogy nincs szükség altatásra, azon betegek, akiknél társbetegség vagy egyéb okok miatt nem jön szóba műtét, nem altathatók vagy egyszerűen elzárkóznak a méheltávolítástól, szintén alkalmasak a beavatkozásra- hangsúlyozta Bohátka Gábor.
Azt, hogy a beteg alkalmas-e a mióma embolizációra, előzetesen képalkotó vizsgálatokkal, konzultációkkal tisztázzák. A legújabb nemzetközi és hazai eredmények alapján nem kizáró ok az sem, ha a páciens a későbbiekben gyermeket szeretne vállalni. A beavatkozást szükség szerint – igen nagyszámú góc esetén – meg is lehet ismételni.
(unideb.hu)
Hozzászólások