Egy különleges alkalomra készül november végén, az adventi időszak nyitányaként Rómában Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet meghívására. A Szent Év tiszteletére Debrecen városa egy betlehemi szoborcsoportot mutat be a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézetben. Az alkotásokat a Régi Városháza oszlopcsarnokában mutatták be november 15-én.
A program részben a Kulturális és Innovációs Minisztérium szentévi támogatásával, valamint Debrecen város felajánlásával valósulhat meg. A betlehem Rómában marad a Szent Évet követően is. A betlehemet a Szent Jászol Ereklyét őrző Santa Maria Maggiore Bazilika bíborosa, Rolandas Makrickas bíboros áldja meg Rómában.
„Debrecen, a kálvinista Róma a katolikus egyház központjába, Rómába látogat, ahol egyedi kézműves betlehemi szoborcsoportot mutat be, amely a magyar karácsonyi ünnepkör nagyon szép szimbóluma. Elviszünk egy szeletet Debrecenből Rómába”
fogalmazott Papp László polgármester.
Mint mondta, Debrecen életében az egyház, a kereszténység kiemelt jelentőséggel bír évszázadok óta. A református egyház alapította, formálta Debrecent, amely a kálvinizmus magyar központja, de most már hosszú-hosszú ideje, évtizedek óta a magyar keresztény egyházak központja is. A városvezető hozzátette, hogy hiszi azt, hogy az a küldetés, amelyet a betlehemi szoborcsoport indíttatásával vállalnak megerősít bennünket és Debrecent is keresztény hitében.
Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett II. János Pál pápa 1991-es debreceni látogatására és a Nagytemplomban tartott beszédére. Mint mondta, a szentatya a Krisztus-hívő katolikusok és reformátusok kiengesztelődése jegyében koszorút helyezett el a protestáns gályarab prédikátorok emlékoszlopánál az Emlékkertben.
A püspök felidézte a „Dicsőség mennyben az Istennek” című rövid verset, amely a betlehemi éjszakában hangzott el. Ehhez kapcsolódva azt mondta: Ha van valami, ami fontos nekünk 2025 adventjén, akkor ez a békesség, ami nem csak politikai és gazdasági, kulturális béke, hanem olyan békesség, ami külső és belső szinten is megadja azt a kiegyensúlyozott, normális életlehetőséget, amikor az ember boldog lehet.
Krakomperger Zoltán a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke arról szólt, hogy Debrecen polgári és egyházi vezetőinek közös látogatása Rómába szervesen illeszkedik a 2025-ös Szent Évbe, ugyanis annak központi gondolata a remény zarándoka. Mint mondta, városunk polgári és egyházi vezetői a remény zarándokaiként kelnek útra azért, hogy tanúsítsák reménységüket. – A 2025-ös Szent Év középpontjában a remény szilárd alapja áll. Ő egy élő szent. Az értünk megfeszített és feltámadt Jézus Krisztus reménységünknek az alapja. Nem csak az élő embereké, hanem minden jóra törekvő emberé. A benne való gazdagodás egészen bizonyos, hogy egyik gyümölcse lesz ennek a közös zarándoklatnak Debrecenről Rómába – húzta alá.
Terdik János a Hajdúdorogi Főegyházmegye pasztorális helynöke elmondta, hogy a görögkatolikus egyházban már november 15-én megkezdik a felkészülést a karácsonyra és vasárnap meggyújtják az első gyertyát is. Mint mondta, a szoborcsoportban a gyermek Krisztus van középpontban, de mindennek megvan a maga központja. Róma, a katolikus egyház, Debrecen pedig a reformáció központja, de minden keresztény ember központja Krisztus kell, hogy legyen.
Bocskor-Salló Lóránt a Csokonai Nemzeti Színház igazgatóhelyettese egy személyes történetet megosztva elárulta, hogy amikor családjával Debrecenbe költözött, úgy fogadták őket, mint a pásztorok a kisdedet. Mint mondta, Csíkszentkirályról származik, számára pedig különösen fontos az Istennel való kapcsolódás és a jó emberek keresése a Földön. Az alkotásról szólva elmondta, hogy az is az Isten felé fordulás, hiszen a fa is egy szimbolika, amiből a szoborcsoport készült. Hozzátette, Debrecen vállalta, hogy összeköti a hitet, a kultúrát és ebben megmutatja magát az ember, ennél szebb cselekedet pedig ma nem lehet.
Pál Hunor színművész, szobrász, a Csokonai Nemzeti Színház tagja arról szólt, hogy áprilisban kapott felkérést a szoborcsoport elkészítésére és akkor rögtön elindult benne az a gondolatiság, hogy miként tudja ezt a műalkotást úgy kivitelezni, hogy azt a mély szakrális üzenetet, amit közvetít, azt a mai ember számára egy picit a jelen világába tudja ültetni.
Ahogy mondta, az alkotás során az egyszerűségre, a letisztult formákra, a szép, egyenes vonalvezetésre összepontosított, amelyek egy kicsit eltérnek a hagyományos betlehemes ábrázolásokról. – Igyekeztem a szobrokon keresztül megőrizni a figurák karakterét, a méltóság teljességét, a három királyon keresztül az időtlenséget, amit közvetítenek a mai ember számára – emelte ki. Hozzáfűzte, a kisdednél különösen sokat gondolkozott azon, hogyan tudná ábrázolni úgy, hogy magában a formában már benne legyen a fény üzenete. Az alkotó azt is elárulta, hogy a szoborcsoportnak a követező címet adta: Időtlenség a Szentségben.
A kompozíció köré épített betlehemi házat Matyi Ágota díszlettervező álmodta meg, a kivitelezésben a Csokonai Nemzeti Színház díszletépítő-díszítő munkatársai segédkeztek.
A Kodály Filharmonikusok zeneművészei, a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének előadóművészei és a napokban Prima-díjban részesült Tordai Zoltán hegedűművész vesznek részt a szoborátadó ünnepélyes alkalmán, ahol a Hajdúsági Gasztronómiai Klub ismerteti meg a magyar ételeket a római közönséggel.
Debrecen városa pályázat útján meghívást kapott a „100 Betlehem” elnevezésű kiállításra is a Vatikánba. Az ott kiállított mézeskalács betlehem Gődény Judit mézeskalács-készítő népi iparművész alkotása. A bemutatott alkotásokat a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Tanácsa zsűrizte, mester remek és míves termék kategóriával minősítette.
A kiállítás 2025. december 6. és 2026. január 6. között tekinthető meg a Vatikán oszlopcsarnokában.
A betlehem és a Rómába, valamint a Vatikánba látogató delegáció a város ünnepi üzenetét viszi magával: a közös munka, a hit és a szeretet ereje határokon át is összeköt bennünket.
Rómában a közreműködők a Római Magyar Akadémia, a Pápai Magyar Egyházi Intézet és Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, akik a római programokat szervezik. A debreceni betlehem a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó Római Magyar Akadémia díszudvarán megtekinthető a nagyközönség, a Rómába látogató zarándokok, turisták számára is egészen 2026. január 6-ig.
Az érdeklődők november 16. és 18. között 10:00-18:00 óráig a Régi Városháza oszlopcsarnokában tekinthetik meg az alkotást, mielőtt útnak indul Róma felé.
Hozzászólások