Az amerikai Louise Elisabeth Glück nyerte el idén a legrangosabb irodalmi díjat. A New York-ban született költő szülei is a világvárosban születtek, de nagyszülei még a Debrecenhez oly közeli Érmihályfalván. Glück Henrik és Moskovitz Terézia most büszkék lennének unokájukra.
Henrik és Terézia 1900-ban hagyták el Magyarországot és költöztek New York-ba. Fiuk, Daniel Glück már ott született. Ő ott ismerkedett meg az Oroszországot hátrahagyó Grosby család lányával, Beatrice Grosby-val.
Daniel és Beatrice (aki felvette férje családi nevét) lánya 1943. április 22-én született meg. Daniel sikeres üzletember lett, édesanyja pedig népszerű lakberendező. Bár Beatrice is próbálkozott az irodalommal (a Wellesley College, egy jó nevű bölcsészettudományi főiskola hallgatója volt), végül ő maga nem lett szerző. De az irodalom iránti szeretete nem volt hiábavaló: Louise hamar megkedvelte az, már egész fiatal korában saját írásokkal próbálkozott. Bár mind a Sarah Lawrence College és a Columbia University hallgatója is volt, végül nem szerzett diplomát. Kamaszkorában és fiatal felnőttként súlyos anorexiában szenvedett, amelynél az anyjától való függetlenedési kísérletét nevezte meg komoly betegsége háttereként. Máskor viszont idősebb nővérének halálát említette okként. Vele soha nem találkozhatott. Érdekesség, hogy a legfiatalabb testvér, Tereze Glück a Citibank alelnöke volt. Ő két éve hunyt el.
Louise első házassága nem volt túl sikeres, hamar válás lett a vége. Ezek után vetette bele magát igazán az írásba. Első verseskötete végül 1968-ban jelent meg Firstborn címmel. Ekkor mindössze 25 éves volt. A hetvenes és nyolcvanas évek kisebb-nagyobb sikerekkel teltek el, de első díjait már ezekben az évtizedekben megkapta. Első igazi nagy sikerműve az 1985-ben megjelent The Triumph of Achilles volt, ebben magyar nagyapját is megidézi, ráadásul egy bibliai alakhoz, Józsefhez hasonlítja. Az erős, határozott gondolatokat, olykor feminista eszméket mutató kötet képileg nagyon mítikus és színes lett.

A következő nagy siker az 1992-es The Wild Iris című kötet volt, ezért 1993-ban elnyerte a Pulitzer-díjat is. Innentől kezdve nem volt megállás, az Egyesült Államok egyik legkedveltebb költőjévé vált.
Részlet a Svéd Királyi Akadémia 2020 októberi döntésének magyarázatából:
“Költészete őszinte, kompromisszummentes, és világosan jelzi, hogy a költő megértésre vágyik. Humor és csípős ész jellemzi. Még ha önéletrajzi háttere jelentős is költészetének, nem vallomásos költő. Univerzalitást keres. Három jellemzője emelkedik ki munkásságának: a családi élet témája, szigorú, de játékos intelligenciája, és a kompozíció kifinomult érzéke.”

A Nobel-díjat megelőzően már huszonkét életműdíjat kapott, köztük 2015-ben Barack Obama is kitüntette National Humanities Medal díjjal. Egyes alkotásai is sok díjat nyertek külön, összesen tizenegyet ezidáig.
Néhány versének magyar fordítása ITT és ITT is elérhetőek.
Aki kíváncsi Glück nagyszüleinek városára, Debrecen felől a 48-as főúton tudja azt megközelíteni. A 9000 fős kisvárost régen vasútvonal is összekötötte Debrecennel, ez sajnos már nem létezik. A város egyik híres szülötte Zelk Zoltán (1906–1981) József Attila- és Kossuth-díjas költő, prózaíró. A településnek öt magyar testvérvárosa is van, mind hajdú-bihari: Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Derecske és Balmazújváros.










Hozzászólások