A Debreceni Törvényszék 2020. január 24-én ítéletet hirdetett annak a vádlottnak az ügyében, akit egy hajdúszoboszlói szállodaberuházás során hamisan állította, hogy a több mint 300 millió forintos önerővel rendelkezik és a projektet úgy jelentette készre, hogy az még nem valósult meg.
A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A vádlottal szemben több mint 876 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el a bíróság, amelynek fedezetét az eljárás során zár alá vett ingatlan jelenti, továbbá kötelezte az eljárás során felmerült 1,9 millió forint bűnügyi költség megfizetésére az állam javára.
Az ítéleti tényállás szerint a vádlott cége 2012. szeptember 17-én nyújtott be pályázatot egy hajdúszoboszlói szálloda-beruházásra az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez mint közreműködő szervezethez. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázatot több mint 880 millió forint vissza nem térítendő támogatásra érdemesnek ítélte, ezért támogatási szerződést kötöttek 2013. február 20-án. A beruházás elszámolható összköltsége 1.262.380.461 forint volt, melynek támogatási intenzitása 70%-ban, maximum 883 millió forintban került meghatározásra. A támogatás összege 85%-ban uniós, míg 15%-ban hazai forrás volt. A vádlott előlegként 300 millió forintot igényelt, melyet három részletben folyósítottak részére, igénybevételét követően pedig bármikor megkezdhető az előleggel való elszámolás. A vádlott számára összesen 876.843.676 forintot fizettek ki, melyből a 300 millió forint az előleg összegét képezte.
A szálloda-beruházó kft. az elszámolható összköltség és a támogatás összeg különbözeteként 378 millió forint saját forrást jelöl meg, amellyel, mint önerővel kellett rendelkeznie a pályázat, majd a támogatási szerződés megkötéséhez. Erről a vádlott 2013. február 4-én nyilatkozott, a projekt keretében becsatolt egy alapkezelő zrt. által kiadott igazolást. Az igazolás kiállítását követő négy nap múlva a teljes összeg kölcsön visszafizetés jogcímmel kivezetésre került, ezt követően a számlaegyenleg nulla volt. A vádlott valótlan nyilatkozatával a támogató szervezetet tévedésbe ejtette, mivel enélkül a támogatás összegéhez, illetve az előleghez nem juthatott volna hozzá.
Az 58 éves vádlott az önerőt a projekt kivitelezésére vele szerződést kötő cég ügyvezetőjétől, illetve az érdekeltségi köréhez tartozó magánszemélyektől kapott kölcsönnel fedezte, amit csak részben tudott visszafizetni.
A nő érezte az ellehetetlenült helyzetet, a beruházás megvalósítása érdekében két cégtől és egy takarékszövetkezettől több száz millió forint hitelt vett fel, a hitelszerződések megkötésének napján az ingatlant jelzáloggal terhelték, amelyhez azonban a támogató, illetve a közreműködő szervezet nem adta a hozzájárulását, a vádlott azt nem is kérte, holott az ingatlan a projekt záró fenntartási jelentés elfogadásáig csak az irányító hatóság egyedi engedélyével lett volna megterhelhető, elidegeníthető.
A kft. nevében a vádlott 2016. január 18-án záró beszámolót nyújtott be, amely tartalmazta, hogy a projekt tárgyát képező szálloda kivitelezése 2015. november 30-án befejeződött, a műszaki átadás-átvétel megtörtént, a végszámlát kiállították, az épületre vonatkozó használatba vételi engedély kiadása folyamatban van. A vádlott ebben a záró nyilatkozatban valótlan tényt közölt, ugyanis a projekt nem készült el, a kivitelezés nem fejeződött be, ezzel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget megtévesztette, azt a látszatot keltette, hogy jogszerűen használta fel az előlegként korábban felvett összeget. A közreműködő szervezet 2016. április 19-én helyszíni ellenőrzést tartottak, amely során számos hiányosságot tártak fel és tapasztaltak. A rendkívüli szemle alapján szabálytalansági eljárás indult, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig elrendelte a támogatási szerződéstől történő elállást és a kifizetett támogatás kamattal történő visszakövetelését.
Dr. Horváth Péter a büntetőtanács elnöke indokolásában elmondta, hogy a bizonyítási eljárás sok tanú kihallgatásával zajlott és többen arról nyilatkoztak, hogy milyen elszámolási problémák léptek föl a projekt kivitelezése során. A műszaki szakértői vélemény szerint az építmény műszaki állapota 2018 márciusában 88%-os volt, az elvégzett munkálatok értéke pedig 775 millió forint volt. Hangsúlyozta, hogy a vádlott két hibát követett el a projekt kivitelezése során az egyik az, hogy önerővel nem rendelkezett és annak hiánya a projekt kivitelezhetetlenségéhez vezetett, a másik pedig, hogy készre jelentette a projektet, ezzel megtévesztve a támogatást folyósító szerveket.
Dr. Horváth Péter hangsúlyozta, hogy az okozott kár egy része megtérült, de ennek pontos összegét az eljárás jelen szakaszában nem lehet megállapítani, mivel a felszámolási eljárás folyamatban van. A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülménykét értékelte a halmazatot, továbbá a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát mind helyi, mind országos szinten. Enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást és azt, hogy ténybelileg elismerte a vádiratban foglaltakat. A bíróság amiatt döntött a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása mellett, mert ezzel a projekttel a vádlott nem gazdagodott, mivel megpróbálta a rendelkezésre álló összegeket a projekt kivitelezésébe forgatni, hogy az megvalósuljon. Az ítélet során a bíróság kitért a kivitelező hozzáállására és közrehatására a túlszámlázás vonatkozásában is, amelyet a büntetés kiszabása során figyelembe vett.
A bíróság döntése nem jogerős, az ügyészség súlyosbításért, míg a védő enyhítésért fellebbezett, a vádlott pedig három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére.
Hozzászólások