Sokan költöznek el a várostól távolabb eső, kertvárosias településekre. Az élhető környezet és persze az ingatlan ára még mindig nagy súllyal esik számításba a kiköltözés melletti döntés során, az olyan napi kellemetlenségek ellenére is mint az mindennapos utazással járó költségek, vagy az emiatt elvesztegetett idő.
A környező települések lélekszáma nő, míg Debrecenben fogy a népesség. Ez a folyamat a szuburbanizáció.
A Debrecennel szomszédos kistelepülések népessége több, mint 3500 fővel nőtt az elmúlt 10 évben, míg Debrecen lakossága (Józsa nélkül) 6600 fővel csökkent.
Az ingázó forgalom növekedése a város úthálózatát terheli, amire az elmúlt évek közúti forgalmi kapacitását bővítő beruházásai sem tudtak megnyugtató választ adni. A forgalmas utak melletti ingatlanok lakáspiaci szempontból elértéktelenednek, míg az élhetőbb környezetben fekvő lakások árai átlag feletti szinten emelkednek.
A nagy sűrűségű, városon belüli lakóövezetek bővítését, mind közlekedési, mind környezeti és társadalmi szempontból kedvező irány. Ezáltal többfunkciós, hatékony térhasználatú új területek jönnek létre, a szuburbánus területekkel szemben. Ennek az az előnye, hogy valamennyi közszolgáltatás (pl. úthálózat, szennyvíz- és hulladékkezelés, oktatás, egészségügy) hatékonyabban ellátható. A közlekedés fajlagosan alacsonyabb környezetterhelést okoz, az újonnan létesített infrastruktúra pedig alacsonyabb költséggel illeszthető be a meglévő városi hálózatba.
Forrás: DERKE
Hozzászólások