Ma délben kezdődik az uniós állam- és kormányfők rendkívüli videókonferenciás csúcstalálkozója a kényes fehérorosz helyzet kapcsán, amelyben úgy kell eljárnia a 27 vezetőnek, hogy egyszerre üzenjen valami hatásosat, de közben ne keltse a beavatkozási szándék látszatát az oroszokban. Ehhez egy kétlépcsős szankciós stratégia lehet az üdvözítő út szakértők szerint, amelyekkel talán elkerülhető, hogy az oroszok katonailag beavatkozzanak a fehérorosz helyzetbe. Egyelőre egyébként nem úgy tűnik, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök mindenképpen távozna a hatalomból, hiszen az ellenzék által tegnap megalakított, a hatalom békés átadását célzó koordinációs testületet nyílt hatalomátvételi kísérletnek minősítette és elutasította, miközben a háttérben az egészségügyi minisztere nyitottságát jelezte a tüntetőknek a párbeszédre.
A fehérorosz gazdaság nagyon erőteljesen függ az orosz gazdaságtól, szerződésben rögzített államuniót is alkotnak, így ahogy keddi elemzésünkben rámutattunk: az ország sorsa hosszú évekre előre meg van határozva, és lényegében Vlagyimir Putyin orosz elnök akaratától függ (mennyire akar még kiállni az országot 26 éve vaskézzel irányító, a tüntetők százezrei által elutasított Lukasenka mellett).
Így nem véletlen, hogy Putyin tegnap telefonon mind Angela Merkel német kancellárnak, mind Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek, mind Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének megüzente, hogy
"ELFOGADHATATLAN, HA KÍVÜLRŐL MEGPRÓBÁLNAK BEAVATKOZNI A FEHÉROROSZ HELYZETBE, HISZEN AZ ORSZÁG AZ OROSZOK ÉRDEKSZFÉRÁJÁBA TARTOZIK."
Közben amint megírtuk: az oroszok katonai beavatkozásának is kevés az esélye, mert így megszűnne a NATO körüli pufferzóna (a szomszédos Litvánia és Lengyelország NATO-tag), illetve esetleg a tüntetők egyelőre deklarált oroszbarátsága is megfordulhat, miközben a Litvániába menekült ellenzéki vezető is deklaráltan oroszbarát szeretne maradni.
Így tehát mind az EU-nak, mind az oroszoknak kényes a helyzet, körültekintően kell eljárniuk a fehérorosz helyzetben, de az uniós vezetőknek óvatosabbnak kell lenniük, nehogy Putyin kihasználva az alkalmat, még erősebben magához láncolja az országot. Az uniós külügyminiszterek múlt pénteken már arról határoztak, hogy előkészítenek szankciókat azon fehérorosz személyek irányába, akik meghamisították a választási eredményeket, vagy részt vettek a tüntetések erőszakos leverésében.
A ma délben kezdődő videókonferencián az uniós vezetők várhatóan egy olyan szöveget fogadnak el, ami szolidaritást fejez ki a tüntetőkkel amiatt, hogy nem volt tiszta és fair az augusztus 9-i fehérorosz elnökválasztás, így annak eredményét nem is fogadják el az uniós vezetők. Emellett bátorítják a fehérorosz népet, hogy megtehesse a lépéseket a békés hatalomátvétel és a demokrácia felé vezető úton. Ezen felül az állami vezetők felhatalmazást adhatnak a szankciókra, amelyek már a jövő hétre életbe léphetnek a Politico információi szerint.
Szerda reggel egyébként újabb videóüzenetet küldött a világnak a Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt, amelyben azt kérte, hogy az EU nehogy elismerje a fehérorosz választási eredményt, mert az csalással született. Az EU egyébként ezt nem is tervezi elismerni. Cihanouszkaja azt is mondta a mai videóban, hogy a fehérorosz elnök elvesztette legitimitását a nemzet és a világ szemében, illetve ő magát tekinti az augusztus 9-i elnökválasztás győztesének, aki új választások megtartását szeretné nemzetközi megfigyelők jelenlétével.
A brüsszeli lapnak nyilatkozott a volt NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen is, aki szerint a cukorkák és a korbács vegyes stratégiája lesz az üdvözítő az EU számára a fehérorosz helyzet kezelésére, azaz
"TOVÁBBI SZANKCIÓKKAL KELL FENYEGETNI A FEHÉROROSZ REZSIMET, HA ISMÉT ERŐSZAKKAL FORDULNA A BÉKÉS TÜNTETŐK ELLEN, DE KÖZBEN BE KELL KÍNÁLNI CUKORKÁKAT IS AKKOR, HA A FEHÉROROSZ HATÓSÁGOK ENGEDIK A DEMOKRATIZÁLÓDÁS IRÁNYÁBA FORDULNI A FOLYAMATOKAT."
Szerinte helyes, hogy a NATO most lényegében csendben van és nem mozgat csapatokat a fehérorosz határ közelébe, mert így elkerüli a külső katonai beavatkozás látszatát, nem tudnak erre hivatkozva lépni az oroszok Lukasenka megsegítésére. Egyébként is úgy gondolja, hogy Putyin csak korlátozott erőforrásokat mozgatna meg Lukasenka megvédésére, illetve el szeretné kerülni, hogy a tüntetők esetleg oroszellenes irányba váltsanak.
Ezt a kettős, illetve inkább kétfázisú uniós stratégiát javasolja az EU-nak Tomasz Włostowski kereskedelmi szakértő is, aki szintén nyilatkozott a lapnak. Szerinte az lehet üdvözítő, hogy ha most szankciókkal sújtják azokat a személyeket, akik részt vettek a választási adatok elcsalásában és az erőszakos hatósági cselekményekben, de napirenden tartják a további szankciókat. Utóbbiak már fehérorosz állami vállalatok ellen irányulnának, és így megnehezítenék nekik a termékeik eladását az EU-ban (pl. műtrágya, gépek), ezzel helyezve gazdasági nyomást a fehérorosz elnök hatalmára.
A mai rendkívüli EU-csúcs előtt egyébként a visegrádi tagállamok vezetői külön is tanácskoznak az MTI reggeli tudósítása szerint. Így tehát össze tudják hangolni az álláspontot, ami múlt héten még látványosan eltérő volt: főként a lengyelek erőteljesen hallatták a hangjukat a Lukasenka-rendszer ellen, míg a magyar kormány csendben maradt, sőt a múlt pénteki külügyminiszteri ülésen egyedül akadályozta a szankciók elfogadását és csak hétfőn adott ki egy olyan nyilatkozatot a magyar külügyminiszter, miszerint mi is a lengyel álláspontot támogatjuk (meg kell ismételni a fehérorosz választásokat tiszta körülmények között).
A diplomáciai nagyüzemet az is jelzi, hogy tegnap abban állapodott meg az Európai Tanács elnöke, Charles Michel Vlagyimir Putyinnal, hogy miután levezeti ma az állam- és kormányfők ülését, ismét beszél az orosz elnökkel, illetve tegnap Putyin és Lukasenka is beszélt egymással, az elmúlt 4 napban immár harmadszor.
Hozzászólások