A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának (DE MÉK) új kurzusa a precíziós mezőgazdaságban egyre meghatározóbb drónok alkalmazását segíti.
Napjaink technológiai korszakváltása, az informatikai fejlesztések, valamint a digitalizáció lehetővé tették a precíziós gazdálkodás bevezetését, amely fontos tényező lesz a jövő agráriumában. Az új trend a DE agrártudományi képzéseiben és kutatásaiban is meghatározó szerepet játszik, ezért döntött az intézmény az új képzés beindítása mellett.
Harsányi Endre, a DE agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese elmondta a hirek.unideb.hu-nak, hogy a permetező drónok gyorsaságuk és precízségük miatt könnyen használhatók a kertészeti és szántóföldi növénytermésben is.
Az új technológia alkalmazási és jogi környezete kidolgozás alatt van, az erre való felkészülésben kíván segítséget nyújtani a Debreceni Egyetem azzal, hogy a most indított kurzuson a résztvevők drónpilóta- és növényvédelmi képzésben is részesülnek
tette hozzá Harsányi Endre.
A növényvédőszerek drónokkal való kijuttatásának jogszabálya kidolgozás alatt van, a drónok használatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is ellenőrzi. Ezért is meghatározó, hogy a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet a NÉBIH regisztrált képzőintézménye.
A DE agrárkara a precíziós mezőgazdaság valamennyi szegmensével foglalkozik, de tovább kívánja bővíteni ezen területen a képzéseit.
Az intézmény agrárstratégiai céljaihoz igazítva indul a MÉK-en a precíziós mezőgazdasági mérnöki BSc szak 2023-ban, valamint a precíziós gazdálkodási szakmérnöki képzés, és ebbe a folyamatba illeszkedik a most indított növényvédelmi drónpilóta-képzés is
sorolta Stündl László, a MÉK dékánja.
A kari vezető hozzátette, hogy a képzés célja, hogy a tartállyal terhelt drónok biztonságos kezelése és hatékony alkalmazása mellett a hallgatók hasznos gyakorlati tudással gazdagodjanak, amellyel maximálisan kihasználhatják a terület- és költséghatékony drónnal végzett növényvédelem és növénytáplálás, stresszkezelés előnyeit.
Az érdeklődőknek a jelentkezéshez rendelkezniük kell érettségi bizonyítvánnyal, B-típusú jogosítvánnyal, A1-es, illetve A3-as drónpilóta-engedéllyel, továbbá egy 80 órás növényvédelmi képzéssel. Az utóbbi két feltétel teljesítéséhez szükséges képzés megszervezésében is segít a DE.
A most indított speciális képzés 312 óra elméleti oktatást és 17 óra tényleges repülési gyakorlatot tartalmaz. Az elméleti órákat online tartjuk, segítve ezzel a távolabb élőket, és hogy minél többen csatlakozhassanak a képzéshez. A repüléseket pedig az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végzik majd a hallgatók DJI drónokkal
sorolta Kakuszi-Széles Adrienn, a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője.
A drónokat jelenleg elsősorban a gyümölcsösökben használják, azonban aki növényvédőszert akar majd drónnal kijuttatni, annak minden esetben rendelkeznie kell ezzel a jogosítvánnyal. A módszer előnye egyebek mellett, hogy nincs taposási kár
hangsúlyozta az intézetvezető.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a gazdálkodók tudatosabb gazdálkodásra kényszerülnek, a növényvédőszerek és más input anyagok hatékony kijuttatása, felhasználása és hasznosulása kiemelten fontos számukra. Meghatározó lesz ezekhez kapcsolódóan az is, hogy képzett drónpilóták végezzék ezeket a növényvédelmi feladatokat
összegezte Kakuszi-Széles Adrienn.
A növényvédelmi drónpilóta-képzésben a DE MÉK Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet partnere a Drone Agro Kft.
Forrás: DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont – ÉE
Hozzászólások