Évente csaknem százezerrel nő a daganatos betegek száma hazánkban. Az egyén felelősségére is figyelmeztet a nemzeti rákellenes nap.
A Magyar Rákellenes Liga 1993-óta minden évben április 10-én rendezi meg a nemzeti rákellenes napot. Ekkor született ugyanis Doblinger Gyula (1849–1937) sebész, egyetemi tanár, a hazai rákgyógyítás elindítója, aki 1902-ben alapította meg az első Országos Rák Bizottságot.
A nap célja a lakosság figyelmének felhívása az egyén felelősségére a rák elleni küzdelemben, mivel rendszeres szűrővizsgálatokkal a betegség a korai stádiumban felfedezhető.
A Magyar Rákellenes Liga Debreceni Alapszervezete és Segítő Szolgálata a jeles naphoz kapcsolódva ismeretterjesztő internetes vetélkedőt szervezett az általános iskola felső tagozatosainak „Tudj többet a rákról! Tegyél többet ellene!” címmel. A versenyen kilenc csapat mérte össze tudását a daganatos betegségekkel kapcsolatban.
– A jóléti társadalmakban a növekvő életkor miatt egyre több daganatos betegségéből meggyógyult ember és aktívan kezelt beteg él – mondja Horváth Zsolt egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Onkológiai Klinikájának igazgatója. A szakember azt is kifejtette: a terápiák célja a várható élettartam növelése, ám akiknél az előrehaladott daganat miatt már nem remélhető gyógyulás, azoknál a palliatív terápia, a hospice és az otthoni ápolás jelenthet megoldást.
A legjobb terápia a megelőzés, vagyis, ha a betegség ki sem alakul, illetve ha nagyon korai stádiumban fény derül az elváltozásra. Ezért kiemelt jelentőségű a prevenció népszerűsítése, a szűrővizsgálatokon való megjelenés ösztönzése.
Hazánkban a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a tüdőrák, a vastag- és végbéldaganat, nőknél az emlő- és méhnyakrák, férfiaknál pedig a prosztatarák. A Debreceni Egyetem Onkológiai Klinikáján évente 60-70 ezer orvos-beteg találkozás történik, naponta pedig kétszáz kezelést végeznek a klinika osztályain.
– A leggyakoribb daganattípusok esetében rendelkezésre állnak szűrővizsgálatok: a tüdőrák mellkasröntgennel, az emlőrák mammográfiával és ultrahanggal, a vastagbél- és végbélrák colono- és rectoscopiával, a prosztatarák ultrahanggal és PSA-vizsgálatokkal ellenőrizhető. Ezekkel a módszerekkel, valamint az egészségtudatosság fokozásával jelentősen lehetne csökkenteni az előrehaladott, és ekkor már alig vagy egyáltalán nem gyógyítható daganatos betegségek előfordulási arányát, ezáltal a kezelés személyes és össztársadalmi ráfordításait – állapítja meg az onkológus.
A Debreceni Egyetemen jelenleg is több olyan gyógyszervizsgálat és daganatkutatási program van folyamatban, amelyek akár egy-két évtizeden belül előrelépést jelenthetnek a daganatok terápiájában.
(unideb.hu)
Hozzászólások