Legendák szólnak a tőlünk nem is olyan távol eső mitikus erdőről.
Csodás természeti adottságokkal rendelkezik régiónk, így nem feltétlenül kell órákat utaznunk ahhoz, hogy valódi értékekkel találkozhassunk. Az Alföld legnagyobb egybefüggő erdeje Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán terül el. Igazi vadregényes tájnak számít a Gúthi-erdő jellegzetes természeti értékeivel, gazdag élővilágával – még így télen is.
Minden évszaknak megvan a maga szépsége, most sincs ez másként. Csodás élmény átélni a mindent átható csendet és érezni a talpunk alatt ropogó friss havat. A hótakaróban rejlő apró lábnyomok azonban arról árulkodnak, hogy nem vagyunk egyedül. Vajon ki vagy mi hagyhatta maga után?
A Gúthi-erdő messze földön híres vadállományáról, a tölgyesek között megbúvó dámszarvas populációjáról. A gúthi dámvadállomány igazi nemzeti kincs. Ottjártunkkor volt szerencsék közelről megfigyelni egy minket fürkésző példányt. A dámszarvasokat 1972-ben telepítették a környékre, egyedei egyhamar híresek lettek, hiszen az itt elejtett vadak a világranglista dobogós helyein állnak.
Az erdőt keresztülszelő út mellett áll egy 13. századi román stílusú templomrom is. Egy emlék a múltból, melyet csak Pusztatemplomként emlegetnek. A valaha jobb napokat látott, egyhajós templomot még a Gutkeled nemzetség állíttatta, melyből mára jóformán nem maradt semmi. Azonban a templomhoz és környékéhez fűződő legendákból annál több fennmaradt.
Az egyik ilyen mendemonda szerint a templomhoz egy titkos alagút vezetett, melyet a tatárjárás idején a helyiek búvóhelyként használtak. Az alagutat számos feljegyzés említi, pontos helyét, eredetét ezidáig mégsem sikerült fellelni. A feltehetőleg több kilométer hosszú járaton a nyíracsádi templomhoz vagy a nyíradonyi templomhoz lehetett egykoron eljutni.
A monda azt is említi, hogy a hajdani Gúthi-erdő helyén egy láp volt, melyet előszeretettel használtak rejtekként az akkori betyárok. Ezek a betyárok a templomhoz menekültek a titkos alagúton keresztül, így a csendőrök sosem kapták el őket. Ilyen betyár volt Rózsa Sándor is, aki egy nyíracsádi házban rejtőzködött, majd a tetőt megbontva menekült el a csendőrök elől. Öccse, Rózsa Imre, ezen település környékén lett eltemetve.
Szól még a rege hatalmas kincsekről, de arannyal teli kőoltárról is. Mégis sokan más misztikumok után kutatva, egy csodás gyógyulás reményében zarándokolnak el ide. Sokan tartják úgy, hogy a szent épületeket szakrális helyekre építették. Idelátogatva pedig megmerítkezhetnek a pozitív energia nyújtotta élményekben.
Hozzászólások