A horror műfajának koronázatlan királya, Stephen King 1995-ben még egy számára is szokatlan ajánlatot kapott. Egyik könyvkiadással foglalkozó üzlettársa felvetette neki, mi lenne, ha következő regényét Charles Dickens mintájára folytatásokban jelentetné meg. King fejében ekkor született meg azóta igazi klasszikussá vált története, A halálsoron. Habár a szóban forgó halálraítéltekről szóló könyv formájában és műfajában is eltér a mester korábbi munkáitól, A halálsoron pillanatok alatt megkerülhetetlen darab lett a King életműben.
A történet egy Cold Mountain nevű fegyház E blokkjában, az úgynevezett halálsoron veszi kezdetét, ahol a börtön halálraítéltjei várják elkerülhetetlen végzetüket. A részleg ideiglenes lakóit, Eduard Delacroix-t a gyújtogató franciát, Billy Whartont, a kiszámíthatatlan gyilkost, és John Coffey-t, a hatalmas termetű, folyton könnyező afroamerikait főben járó bűnért, többszörös emberölésért ítélték villamosszék általi halálra. Paul Edgecombe, a blokk lelkiismeretes főnöke azonban bizonyos meglepő, mondhatni csodás események hatására úgy érzi, néhány dolognak utána kell járnia az itt tanyázó elítéltek ügyeivel kapcsolatban.
Lehet, hogy a három halálsoron tengődő férfi közül az egyik ártatlan? S ha igen, vajon módjában és hatalmában áll-e tenni valamit ebben a kérdésben?
A lebilincselő sztori lelkét King remek érzékkel megírt életszerű karakterei adják. Hiába a nem mindennapi körítés, A halálsoron szereplői mind hétköznapi problémákkal küzdő, azonosulásra alkalmas emberek, akik ugyanolyan jellemhibákkal rendelkeznek, akárcsak mi magunk.
Paul, a főszereplő idősen, egy öregek otthonában írja meg a Cold Mountainban töltött 1932-es évének eseményeit, így mindenki mást az ő morális szűrőjén keresztül láthatunk.
Börtönőrtársaival, Brutusszal, Harry-vel és Deannel remek csapatot alkotnak, barátságuk hihető, jól működik köztük a kémia. Igazi szórakozás azokat a részeket olvasni, mikor mind a négyen szót kapnak. Delacroix és Coffey visszataszító múltjuk ellenére is nagyon szerethető lakói az E blokknak, az olvasó minden ellenük elkövetett igazságtalanság kapcsán dühbe gurulhat és a végsőkig szoríthat, hogy hátha a végén valahogy mégis megmenekülnek az „Öreg Füstös” gúnynévre keresztelt villamosszéktől.
King az antagonisták tekintetében is kitett magáért.
Bill Wharton a kiszámíthatatlansága, Percy Wetmore pedig pont a kiszámíthatósága miatt kifogástalan gonosz, akik tetteit olvasva jogosan szorulhat ökölbe a kezünk.
A történetvezetés tempója kiváló, az események feszesen követik egymást, ezáltal egy percig sem válik unalmassá a könyv. Ezt persze az is garantálja, hogy A halálsoron eredeti debütálásának idején, 1996-ban hat részletben, folytatásokban jelent meg. A ma is ismert ötszáz oldalas formájában azonban csak 2000-ben került a boltok polcaira, és azóta Amerikában és hazánkban is többször kiadták. E szerkezetnek köszönhetően a hat, nagyjából száz oldalas rész mindegyike valamilyen cliffhangerrel ér véget, ami után legszívesebben azonnal falni kezdenénk a következő oldalakat.
King karakterei számára egy olyan világot teremt, melyben élmény elmerülni, és olykor abba is belefeledkezhet az olvasó, hogy egy regényt tart a kezében.
A csaknem ötszáz oldal minden gond nélkül fogyasztható egy olyan valaki számára is, aki nincs oda az író többi művéért, ez ugyanis semmiféle horror elemet nem tartalmaz, inkább a misztikus karakterdráma műfajához áll közel.
Összességében nézve, A halálsoron minden kétséget kizáróan az amerikai szórakoztató irodalom egyik ékköve. Stephen King igazságot, emberséget és veszteséget boncolgató klasszikusa így majdnem harminc évvel a megjelenése után is fantasztikus olvasmányélményt nyújt. A könyvből egyébként Frank Darabont rendezésében film is készült, amely hű adaptáció lett, azonban az alapanyag ebben az esetben is messze túlszárnyalja a belőle készült hollywoodi alkotást.
Bereczki Boldizsár
A Debreceni Egyetem kommunikáció- és médiatudomány mesterszak első évfolyamos hallgatója
Mi a DEpublik?
A DEpublik egy, a Debreceni Egyetem hallgatóinak publikációiból álló cikksorozat, melyben az egyetemisták perspektíváján keresztül kerülnek terítékre az őket foglalkoztató témák.
Hozzászólások