Életének 85. évében elhunyt Török Ferenc Kossuth-díjas építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte az MTI.
Török Ferencet pénteken érte a halál. A nemzet művészét a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek – közölték szombat este.
Az építész szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek. Építészeti munkásságát tanári tevékenységétől, közéleti szerepvállalásaitól különválasztani nem lehet. Mintegy 45 évet felölelő építész-pedagógusi működése eredményeként a Műegyetem Középülettervező Tanszékén különleges – nem intézményesült, látens – építészeti műhelyt hozott létre – olvasható az MMA méltatásában.
Jelentős épületei közé tartozik a kisvárdai járási művelődési központ (1979), a nagydobszai (1975), a nemeshetési (1976), a balatonfenyvesi (1977), a révfülöpi (1981), az edelényi (1983) és az ábrahámhegyi (1988) templom, valamint a budapesti Vidám Park Elvarázsolt kastélya (társ: Puhl Antal, 1987), Vatikáni Nunciatúra (társ: Balázs Mihály, 1991), nyíregyházi görög katolikus templom (1993), nyíregyházi belvárosi tömbrekonstrukció (társ: Balázs Mihály, 1994), felsőpakonyi római katolikus templom (1994), pannonhalmi bazilika külső rekonstrukciója (1996), pannonhalmi apátság fejlesztési terve (társ: Balázs Mihály, 1996), Matáv-irodaház (társ: Balázs Mihály, 1997), nyársapáti római katolikus templom (1997), máriapócsi zarándokház (társ: Bartók István, 1997), farkasréti Mindenszentek temploma – urnatemető (társ: Bartók István, 1998), Ferihegy II. ökumenikus kápolna (társ: Major György, 1998). Különös jelentőséggel bírt az 1996-ban elkészült Magyar Szentek temploma, amely eredetileg az elmaradt expo vatikáni pavilonja lett volna (társ: Balázs Mihály, 1996).
Tagja volt a Magyar Építőművész Szövetségnek, a Magyar Építészkamarának és a Magyar Művészeti Akadémiának.
Munkásságát többek között Ybl Miklós-díjjal (1983), Kossuth-díjjal (1995) és a nemzet művésze címmel (2015) ismerték el. Építészet és hitvallás címmel Török Ferenc 80. születésnapja alkalmából 2016. szeptember 2. és 25. között életműkiállítást rendezett a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóban.
Hozzászólások