Az emléknap keretében délelőtt emléktáblát avattak a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium Hatvan utcai főépületének I. emeletén. Emlékbeszédében dr. Imre László irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa többek közt elmondta: Julow Viktornak a városban több helyszínen is lehetne emléktáblát állítani, mégis nagyon indokolt az, hogy éppen a Fazekas-gimnáziumban kapott helyet. Évekig tanított itt, innen került az egyetemre, s a gimnázium névadójának, Fazekas Mihálynak az életművével senki nem foglalkozott többet és alaposabban, értőbben, mint éppen Julow Viktor. Neve így örökre összefonódott nem csak Fazekas Mihályéval, hanem az iskoláéval is. Julow Viktor szellemi örökségéből a gimnázium tanárai és diákjai a jövendő korokban is érvényes és megtartó eszmeiséget meríthetnek az emberség, a humánus viselkedés megőrzése és a magyarság megmaradása érdekében.
Az emléktáblát – amely Juha Richárd Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása – Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere és dr. Keményfi Róbert, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja koszorúzta meg.
Délután a Debreceni Egyetemen rendeznek emlékülést, melynek keretében köszöntőt mond dr. Szirák Péter egyetemi tanár, majd dr. Imre László professor emeritus Julow Viktor, az ember és tudós; dr. Debreczeni Attila egyetemi tanár, az MTA levelező tagja Julow Viktor és a debreceni felvilágosodás; dr. Rácz István egyetemi tanár A Fürtrablás és az angol versfordítások szerepe Julow Viktor életművében; Kerekes-Bíró Éva főmuzeológus pedig A Déri Múzeum Julow-hagyatékának bemutatása címmel tart előadást.
Julow Viktor (1919. augusztus 21. – 1982. január 15.) debreceni irodalomtörténész, műfordító, irodalmi muzeológus, a debreceni egyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte tanulmányait, majd 1938 őszétől Eötvös-kollégistaként a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója lett. 1943 tavaszán szerezte meg tanári oklevelét, és ez év őszétől katonai szolgálatot teljesített, de a fronton nem harcolt. 1945 májusában hadifogságba esett. 1948 májusában tért haza Debrecenbe. 1948 szeptemberében a Fazekas Mihály Gimnázium tanára lett, majd szakfelügyelő és igazgatóhelyettes volt. Közben folyamatosan fordított: Fielding Tom Jones-át, Smollett Roderick Random-ját, Pope Fürtrablását ültette át magyarra. Tankönyvet írt szerzőtársaival középiskolások számára, és egyetemi jegyzetet készített.
Julow Viktort Fazekas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály életművének kutatójaként ismeri az irodalomtörténeti szakma. Fazekas Mihály monográfusa és Kéry Lászlóval közösen Fazekas összes munkái kritikai kiadásának sajtó alá rendezője, jegyzetelője.
1951-től óraadó, 1952 őszétől teljes állású tanára a Kossuth Lajos Tudományegyetemnek. 1956 októberére akadémiai fokozatszerzés előtt állt a már teljesen feldolgozott Fazekas-anyaggal, azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc idején való szerepvállalása miatt 1957 őszén az egyetemről fegyelmivel eltávolították. Julow Viktornak négy írása hangzott el a forradalmi Csokonai Rádióban. Jóllehet, tartalmilag semmiféle erőszakos vagy agresszív megnyilvánulás nem volt bennük, valakinek szemet szúrt, hogy „túl enyhe” lett emiatti első büntetése, a tanársegéddé való visszaléptetés.
1958-tól a Déri Múzeum tudományos főmunkatársaként alapozza meg az irodalmi gyűjteményt. Az intézmény első irodalmi muzeológusaként a történeti adattárból és a múzeum többi gyűjteményéből elkezdi kiválogatni az irodalmi anyagot. Julow Viktor munkája nyomán alakult ki a ma is működő Irodalmi Tár gyűjteményének nagy része. Mindemellett ellátta a könyvtáros feladatát is, és kiállításokat rendezett: az itt töltött hét év alatt tizenegyet. A gyűjteményalapító munkája során talált értékes kéziratokat a róluk szóló tanulmányaival együtt publikálta. Debrecen irodalmi emlékhelyeit felkutatta, összesítette, rendszerezte.
1965-ben került vissza az egyetemre, ahol még öt évig húzódik a docensi kinevezése. Közben Bán Imrével közösen elkészítette a Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában című munkát, ami egyrészt elsőként dolgozta fel ezt a témát, másrészt évtizedekig meghatározója volt az irodalmi felsőoktatásnak.
Az egyetemre visszakerülvén kapta a Magyar Tudományos Akadémia Textológiai Bizottságától a felkérést Csokonai Vitéz Mihály összes művei kritikai kiadásának szerkesztői munkáira. Az első kötet 1975-ben jelent meg. Tovább dolgozott Csokonai-monográfiáján, és 1978-ban akadémiai doktorátust szerzett.
Sajnos ekkor már nagyon beteg. 1981-ben kéri nyugdíjazását, lemond a tanszékvezetésről. 1982. január 15-én váratlanul meghalt. Élete végéig dolgozott Fazekas-monográfiája bővítésén és javításán. A kézirattal éppen végzett, és a halála előtti napon adta postára.
Hozzászólások