Mi a közös egy orvosi jövőkutatóban, egy 114-szeres válogatott kézilabdázóban és egy Olaszországban is sikeres magyar modellben? A Debreceni Egyetem!
Az elmúlt évszázadban körülbelül százezren szereztek diplomát hazánk legnagyobb felsőoktatási intézményében. Közülük több mint tizenkétezren ma is szoros kapcsolatot ápolnak Alma Materükkel az Alumni Központon keresztül. Sikereikre a Debreceni Egyetem is büszke. Hiszen járjunk bárhol a világban, nem kell sokat kutatni ahhoz, hogy a tudomány, az ipar, a sport vagy akár a művészet területén komoly eredményeket elért egykori hallgatóinkra bukkanjunk. Ezért indítjuk útjára azt a hetente jelentkező sorozatunkat, melyben elismert szakemberek, kutatók, üzletemberek, művészek nyilatkoznak – sokszor humoros és megható történeteikkel – arról, milyen volt a Debreceni Egyetem hallgatójának lenni.
Debrecenből a Harvard katedrájára
A Forbes magazin a „30 legsikeresebb 30 év alatti fiatal” közé választotta 2013-ban azt a fiatal kutatót, aki több mint 500 előadást tartott már a jövő orvoslásáról olyan illusztris helyszíneken, mint például a Harvard Egyetem vagy a NASA. Meskó Bertalan 2009-ben végzett a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd 2012-ben szerezett PhD fokozatot a klinikai genomika területén. Hogy egyesíthesse orvos és technológiai szemléletét, új szakmát alkotott „orvosi jövőkutató” néven. Küldetése, hogy a hasznos technológiai újításokat behozza a mindennapi klinikai gyakorlatba. Ilyen például az a mobilalkalmazás, amellyel klinikailag bevizsgált EKG-vizsgálatot készíthet saját magának a beteg mindössze fél perc alatt. Megjelent már cikke a CNN főoldalán, írt róla a New York Times, a TIME magazin és a BBC is.
– Bárhol is járok a világban, mindig hiányzik az egyetem pezsgő tudományos élete. Földrajzilag nem Debrecen Európa közepe, de a tudományos világban kiemelt helye van a városnak – véli a debreceni születésű fiatalember, aki legszívesebben a Biokémiai Intézetben már szigorló orvosként töltött időszakra emlékszik vissza, ahol megtapasztalta a mindig is vágyott tudományos közeget. Másik kedvenc helye az egyetemen a DEAC-pálya volt, ahol csaknem egy évtizeden át focizott minden héten.
Legkedvesebb emléke a Debreceni Egyetemről, amikor a diplomaszerzést követően néhány évvel megkapta a Svéd Iparkamara Gran Prize innovációs díját és a vele járó ezüstfenyőt, melyet közösen ültetett el az Alma Mater parkjában egykori professzoraival, akiknek karrierformáló tanácsai most is vezérlik a tudományos pályán.
Olimpia? Csak az egyetem után!
A legendás magyar kézilabda válogatott, az 1976-os montreali olimpia hatodik helyezett csapatának irányítója, Süvöltős Mihály is debreceni egyetemista volt. És csakis az. Olyannyira, hogy amikor 1968-ban felvették orvostanhallgatónak, még utánpótlás válogatottságát is lemondta.
– Sokszor klubcsapatom, a Debreceni Dózsa edzéseire sem tudtam elmenni, gyakran az előadások, gyakorlatok szüneteiben végeztem el az edző, Ökrös István által külön nekem előírt feladatokat: súlyt emeltem vagy futottam a közeli Nagyerdőn. Habár már az első évet a csapat külföldi mérkőzései miatt 6 hét hiányzással kezdtem, tőlem is ugyanúgy megkövetelték a tananyagot, mint bárki mástól. Igaz, segítő szándékukat is éreztették professzoraim. Egyik oktatóm egyszer viccesen 1:0-ra értékelte feleletemet a kórbonctan szigorlaton – idézte fel az örök 8-as kézilabdázó.
Bár a 114-szeres válogatott játékos neve már az 1972-es olimpiára készülő keretben is felmerült, ez szóba sem jöhetett részéről, majd csak az egyetemi évek után. Azon ritka sportolók egyike, aki az olimpiai siker után is hazatért. Hű a sporthoz, tíz éven át volt a Debreceni Dózsa csapatkapitánya, irányításával lettek magyar bajnokok 1975-ben. De hű az egyetemen választott hivatásához is, mind a mai napig igazságügyi orvosszakértőként dolgozik Debrecenben.
Magyar közgazdász olasz kifutókon
Kellő akarattal és kitartással egyszerre akár több mindenben is sikeres lehet valaki – ezt vallja a Debreceni Egyetemen végzett közgazdász, Örvendi Cintia. A sikeres modell nemcsak gyönyörű és okos, rendkívül sportos is, hiszen versenyszerűen aerobikozik és edzőként is dolgozik. Ennek köszönheti első fotózását is.
– Négy éve egy fővárosi versenyen odajött hozzám egy férfi és megkérdezte, lennék-e egy sporttermék arca? Belevágtam, és hirtelen egyik felkérés jött a másik után. Legutóbb már a divat egyik fellegvárában, Olaszországban fotóztak Gucci és Prada ruhákban – sorolta büszkén a 25 éves nádudvari hölgy, akinek filmbe illő karrierje ellenére nem ez volt gyerekkori álma.
– Már kiskoromban is folyton pénzzel játszottam, és minden áron „bankos” akartam lenni. A Debreceni Egyetemen szerzett diplomám volt az első lépés, ehhez végig kiváló tanáraim voltak, akik közül kettővel ma is baráti kapcsolatot ápolok, sőt egyikőjük – jogászként – szerződéseimet is rendszeresen véleményezi. Emellett pótolhatatlan élettapasztalatot és felejthetetlen diákéveket is kaptam. Még nem tudom, mit hoz a jövő, de az biztos, hogy ezzel a tudással a modellkedés után is könnyen boldogulok majd a világban – mesélte a szakdolgozatírás előtt álló mesterszakos hallgató egy casting szünetében.
Ha Ön is a Debreceni Egyetem hallgatója volt csatlakozzon az Alumni Közösséghez!
Hozzászólások