Ken Follett nem bízza a véletlenre. 1989-ben jelent meg A Katedrális című könyve, ami végigszántotta a könyvpiacot. Számtalan kritikát olvashatunk a regényről, ami azóta is töretlenül jelen van a könyvesboltok polcain és rendre maga után utasítja a történelmi regényeket. Érződik a kutatómunka a tervezettség és a regényírói tapasztalat mindhárom művében, amiket az ominózus kingsbridge-i katedrális köré szőtt. Abban a terjedelemben, amibe Follett ír nem is lehet ezt másképp csakis történelmi hitelességgel. 25 évvel az eredeti történet után megjelent Az idők végezetéig című kötet, mely a trilógia második része, majd 2017-ben A tűzoszlop című műve. S, hogy most miért is aktuális ez számunkra?
Idén szeptemberben érkezik az előzménykötet Egy új korszak hajnala címmel, de mielőtt erről írok, nézzük az alaptörténetet.
A cselekmény egy katedrális építése körül zajlik a XII. századi Angliában, életre keltve a sötét középkor minden mocskát, az akkori zsarnokok önkényeskedésein át a Benedek-rendi szerzetesek küzdelmeit szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén. Az 1100-as évek korrajzát le kell nyelnünk, és bár nem szeretjük, de szembesülünk a gátlástalan erőszakossággal, a vallásosság álszentségével és a primitív szexualitással, de még a boszorkánysággal is. Ha teszik, ha nem ilyen volt a középkor. Sok mesterséget megismerhetünk, fokozott figyelemmel fókuszálva az építészetre. A tervezés fázisától a kőfaragásig mindenről aprólékos leírást kapunk, megtudjuk hogyan készül a pillér, az árkád, a hajó. Ez a részletesség már-már túlzó, de amikor becsukjuk a könyvet olyan érzésünk lesz: ma is tanultam valamit. Az építés mellett például teljes körűen megtudhatjuk, hogyan gazdálkodik az egyház, hogyan működik a politikai hatalom, a korrupció és az érdekérvényesítés. Számomra a határtalan kegyetlenség, mint jelenség volt a legmegrázóbb, de tudván, hogy ez abban a korban nem volt meglepő el tudtam fogadni, hogy erről olvasok. A szereplők különleges karakterek, kissé túlzóan jók a jók és rosszak a rosszak. Ha azt akarnám megfejteni, hogy mi lehet mégis ennek a regénynek a sikere nem jutnék előre. Egyszerűen visz magával a történet és a leíró részeken való átsuhanás után kíváncsian vártam a valódi cselekmányt. Engem mindig meg tudott lepni az író. Annyi információ volt ebben a könyvben, amit összeszedni sem lehetett egyszerű. Hát még fiktív történetbe rendezni. Példátlan írói munkára vall.
A legmeglepőbb számomra mégis az volt, hogy annyi év után Ken Follett folytatta a családregényt (ami nem az, de mégis). Az idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel. Mielőtt ebbe belefogtam újraolvastam az első részt így ráláttam az írói munka mikéntjére is. Tulajdonképpen ebben a részben is ugyanazokat a jól bevált írói fogásokat alkalmazta Follett, mint az előzőnél, ám ez cseppet sem von le az értékéből. Még a karakterek jellemábrázolásainak hasonlatossága is fellelhető. A pestisjárvány részlet gazdag bemutatása ijesztő, főként manapság a COVID-tól rettegő mindennapjainkban. Ott akkor valóban probléma volt, ha valaki rád tüsszentett. A cselekményszál bonyolítása igazán páratlan, az elolvasás után azt gondoltam, hogy ez talán még jobb, mint az első rész. Ám 2017-es A tűzoszlop című kötet mindkettőt felülmúlta. Ebben a részben ismét ugrunk egyet az időben. 1558. Anglia.
Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg – gyakran Stuart Mária támogatásával – a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak. És, hogy kapcsolódunk Kingsbridgehez? Erzsébet kémfőnöke kingsbridge-i kereskedőcsaládból származik, akinek nagy szerelme szintén Kingsbridgeben nőtt fel. Látjuk Tamás katedrálisát fehérre meszelt falakkal, ahol fehér galléros sötétszürke ruhás vakbuzgó puritánok tartják istentiszteleteiket. A trilógia előző részeihez hasonlóan az izgalmas, pergő cselekményen keresztül megelevenedik a 16. századi Anglia élete, de Ken Follett kitágítja a színteret: izgalmas történetek játszódnak Spanyolországban, Franciaországban és a Németalföldön is. Itt szélesebb az idő és térbeli keret és jellemzően a korábbi írásokra itt is számtalan szereplőt felvonultat. A sok-sok helyszín csak színesíti a szerteágazó történetet. A karakterek ábrázolása hasonló és itt is találkozunk olyan szereplőkkel, akit már az elején meg tudnánk fojtani egy kanál vízben, és ha végül Follett elteszi láb alól, csak azon háboroghatunk, hogy nem érdemelt olyan kegyes halált. Összességében igazi olvasásélményt nyújt a történelmet szerető, agyat megtornáztatni akaró olvasóknak. Akik könnyed kikapcsolódásra vágynak ne ezekkel a könyvekkel tegyék. Ha beleszeretnénk veszni egy történetbe arra viszont kiválóan alkalmas ez a több ezer oldalas sorozat. Arra azért készüljünk fel, hogy odavág… és nem a könyv a tényleges súlya miatt a maga háromezer oldalával, hanem a tartalmának nehezen emészthetősége miatt.
A fentiek tekintetében nincs min csodálkozni, hogy kíváncsian várom az előzményregény. Még nem sokat tudunk róla. A címe: Egy új korszak hajnala. A történet az 1000 körüli években Kingsbridge elődjében, egy Dreng’ Farry nevű folyóparti faluban játszódik, ahol Edgar, az ügyes hajókészítő megálmodja a fahidat, a Kingsbridge-et, és a rozoga, düledező templom helyére gyönyörű katedrálist képzel el, amelyet normandiai minták után meg is tervez. A Bélpoklosok szigetén már ekkor is apácák etetik és gondozzák a leprásokat. Egy izgalmas regény keretében megismerjük az összes helyszín kialakulását és történetét, amelyek százhúsz évvel később játszódó A katedrálisban olyan fontos szerepet játszanak.
A világsikerű Évszázad-trilógiája után nemzetközi szinten is a 2020-as év egyik leginkább várt regénye lesz ez a könyv. A különlegessége, hogy a világpremierrel azonos időben jelenik meg magyarul is. Várható megjelenés: 2020. szeptember 15.
Eredeti címe: Evening and the morning. A Gabo kiadó honlapján maga a szerző a következőket nyilatkozta. „A regénynek négy főszereplője van. Az egyik, akit azt hiszem, a legjobban kedvelek, egy fiatal, normann hercegnő. A neve Ragna, bátor jellem. A szülei azt akarják, hogy egy unalmas, francia vikomthoz menjen feleségül, de találkozik egy nagyon izgalmas, angol hadúrral, akivel egymásba szeretnek. Végül Angliába megy, és összeházasodnak, és Ragna ekkor jön rá, ki is ez a férfi valójában. Nem mondok többet, olvassák majd el a könyvet. De ő tényleg nagy kedvencem. Aztán van egy gazember-karakterünk, akit remélem, legalább annyira gyűlölni fognak, mint amennyire William Hamleigh-t A katedrálisban. Ő püspök, kapzsi és hataloméhes. Könyörtelen, kissé mániákus és nem mellesleg bűnöző. A végén persze elnyeri méltó büntetését, de addig is minden erejével azon lesz, hogy megutáltassa magát az olvasókkal. Ő egyébként a hadúr testvére, akihez Ragna hozzámegy. Van itt még nekünk egy fiatal építészünk, kreatív típus, egy szerzetes, aki hisz az oktatás erejében, és kolostort szeretne alapítani iskolával és könyvtárral. Ő a történetben az idealista figura. A történet alapvetően Kingsbridge keletkezéstörténete. Az elején még nem létezik a város, de végig kísérhetjük, ahogy létrejön a semmiből. Nagyon szeretem a karaktereimet, és remélem, az olvasók is szimpatizálni fognak velük.” (www.gabo.hu)
Számomra ez elég biztosíték arra, hogy ennek a könyvnek is helye van nálam a Könyvespolc.On.
Idén szeptemberben érkezik az előzménykötet Egy új korszak hajnala címmel, de mielőtt erről írok, nézzük az alaptörténetet.
A cselekmény egy katedrális építése körül zajlik a XII. századi Angliában, életre keltve a sötét középkor minden mocskát, az akkori zsarnokok önkényeskedésein át a Benedek-rendi szerzetesek küzdelmeit szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén. Az 1100-as évek korrajzát le kell nyelnünk, és bár nem szeretjük, de szembesülünk a gátlástalan erőszakossággal, a vallásosság álszentségével és a primitív szexualitással, de még a boszorkánysággal is. Ha teszik, ha nem ilyen volt a középkor. Sok mesterséget megismerhetünk, fokozott figyelemmel fókuszálva az építészetre. A tervezés fázisától a kőfaragásig mindenről aprólékos leírást kapunk, megtudjuk hogyan készül a pillér, az árkád, a hajó. Ez a részletesség már-már túlzó, de amikor becsukjuk a könyvet olyan érzésünk lesz: ma is tanultam valamit. Az építés mellett például teljes körűen megtudhatjuk, hogyan gazdálkodik az egyház, hogyan működik a politikai hatalom, a korrupció és az érdekérvényesítés. Számomra a határtalan kegyetlenség, mint jelenség volt a legmegrázóbb, de tudván, hogy ez abban a korban nem volt meglepő el tudtam fogadni, hogy erről olvasok. A szereplők különleges karakterek, kissé túlzóan jók a jók és rosszak a rosszak. Ha azt akarnám megfejteni, hogy mi lehet mégis ennek a regénynek a sikere nem jutnék előre. Egyszerűen visz magával a történet és a leíró részeken való átsuhanás után kíváncsian vártam a valódi cselekmányt. Engem mindig meg tudott lepni az író. Annyi információ volt ebben a könyvben, amit összeszedni sem lehetett egyszerű. Hát még fiktív történetbe rendezni. Példátlan írói munkára vall.
A legmeglepőbb számomra mégis az volt, hogy annyi év után Ken Follett folytatta a családregényt (ami nem az, de mégis). Az idők végezetéig A katedrális folytatása: ugyanabban az angliai városban, Kingsbridge-ben játszódik a történet kétszáz évvel később, a 14. században. A szereplők a katedrális építőinek leszármazottjai, akik ugyanúgy küzdenek az élettel, mint elődeik. Az Európán végigsöprő pestisjárvány a hajósok, kereskedők közvetítése révén felüti fejét az angliai kisvárosban is, s éveken keresztül változatlan erővel tombol, szedi áldozatait. A Benedek-rendi kolostor ispotálya az egyetlen hely, ahol a halálos beteg emberek menedéket kaphatnak. A járvány közepette sem állhat meg azonban az élet: meg kell erősíteni az életveszélyessé vált hidat, a katedrális megroggyant tornyát helyre kell állítani, s az elöljáróságnak és a céheknek biztosítaniuk kell a város megélhetését. Gyilkos indulatok, testvérharcok, árulások, minden nehézséget áthidaló szerelmek közepette zajlik az élet Kingsbridge-ben. Ken Follett megint remekelt: olyan művet kínál olvasóinak, amely egyszerűen letehetetlen – egy hatalmas ívű történetet filmszerűen pergő cselekménnyel. Mielőtt ebbe belefogtam újraolvastam az első részt így ráláttam az írói munka mikéntjére is. Tulajdonképpen ebben a részben is ugyanazokat a jól bevált írói fogásokat alkalmazta Follett, mint az előzőnél, ám ez cseppet sem von le az értékéből. Még a karakterek jellemábrázolásainak hasonlatossága is fellelhető. A pestisjárvány részlet gazdag bemutatása ijesztő, főként manapság a COVID-tól rettegő mindennapjainkban. Ott akkor valóban probléma volt, ha valaki rád tüsszentett. A cselekményszál bonyolítása igazán páratlan, az elolvasás után azt gondoltam, hogy ez talán még jobb, mint az első rész. Ám 2017-es A tűzoszlop című kötet mindkettőt felülmúlta. Ebben a részben ismét ugrunk egyet az időben. 1558. Anglia.
Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedik a trónért. Az angol katolikus arisztokrácia Mária oldalán áll, Erzsébetet, aki sokkal türelmesebb vallási kérdésekben, az anglikán egyházhoz csatlakozó protestánsok és puritánok támogatják. Erzsébet ellen uralkodása alatt számtalan merényletet kíséreltek meg – gyakran Stuart Mária támogatásával – a katolikusok, akik mellett jelentős külföldi erők is álltak. És, hogy kapcsolódunk Kingsbridgehez? Erzsébet kémfőnöke kingsbridge-i kereskedőcsaládból származik, akinek nagy szerelme szintén Kingsbridgeben nőtt fel. Látjuk Tamás katedrálisát fehérre meszelt falakkal, ahol fehér galléros sötétszürke ruhás vakbuzgó puritánok tartják istentiszteleteiket. A trilógia előző részeihez hasonlóan az izgalmas, pergő cselekményen keresztül megelevenedik a 16. századi Anglia élete, de Ken Follett kitágítja a színteret: izgalmas történetek játszódnak Spanyolországban, Franciaországban és a Németalföldön is. Itt szélesebb az idő és térbeli keret és jellemzően a korábbi írásokra itt is számtalan szereplőt felvonultat. A sok-sok helyszín csak színesíti a szerteágazó történetet. A karakterek ábrázolása hasonló és itt is találkozunk olyan szereplőkkel, akit már az elején meg tudnánk fojtani egy kanál vízben, és ha végül Follett elteszi láb alól, csak azon háboroghatunk, hogy nem érdemelt olyan kegyes halált. Összességében igazi olvasásélményt nyújt a történelmet szerető, agyat megtornáztatni akaró olvasóknak. Akik könnyed kikapcsolódásra vágynak ne ezekkel a könyvekkel tegyék. Ha beleszeretnénk veszni egy történetbe arra viszont kiválóan alkalmas ez a több ezer oldalas sorozat. Arra azért készüljünk fel, hogy odavág… és nem a könyv a tényleges súlya miatt a maga háromezer oldalával, hanem a tartalmának nehezen emészthetősége miatt.
A fentiek tekintetében nincs min csodálkozni, hogy kíváncsian várom az előzményregény. Még nem sokat tudunk róla. A címe: Egy új korszak hajnala. A történet az 1000 körüli években Kingsbridge elődjében, egy Dreng’ Farry nevű folyóparti faluban játszódik, ahol Edgar, az ügyes hajókészítő megálmodja a fahidat, a Kingsbridge-et, és a rozoga, düledező templom helyére gyönyörű katedrálist képzel el, amelyet normandiai minták után meg is tervez. A Bélpoklosok szigetén már ekkor is apácák etetik és gondozzák a leprásokat. Egy izgalmas regény keretében megismerjük az összes helyszín kialakulását és történetét, amelyek százhúsz évvel később játszódó A katedrálisban olyan fontos szerepet játszanak.
A világsikerű Évszázad-trilógiája után nemzetközi szinten is a 2020-as év egyik leginkább várt regénye lesz ez a könyv. A különlegessége, hogy a világpremierrel azonos időben jelenik meg magyarul is. Várható megjelenés: 2020. szeptember 15.
Eredeti címe: Evening and the morning. A Gabo kiadó honlapján maga a szerző a következőket nyilatkozta. „A regénynek négy főszereplője van. Az egyik, akit azt hiszem, a legjobban kedvelek, egy fiatal, normann hercegnő. A neve Ragna, bátor jellem. A szülei azt akarják, hogy egy unalmas, francia vikomthoz menjen feleségül, de találkozik egy nagyon izgalmas, angol hadúrral, akivel egymásba szeretnek. Végül Angliába megy, és összeházasodnak, és Ragna ekkor jön rá, ki is ez a férfi valójában. Nem mondok többet, olvassák majd el a könyvet. De ő tényleg nagy kedvencem. Aztán van egy gazember-karakterünk, akit remélem, legalább annyira gyűlölni fognak, mint amennyire William Hamleigh-t A katedrálisban. Ő püspök, kapzsi és hataloméhes. Könyörtelen, kissé mániákus és nem mellesleg bűnöző. A végén persze elnyeri méltó büntetését, de addig is minden erejével azon lesz, hogy megutáltassa magát az olvasókkal. Ő egyébként a hadúr testvére, akihez Ragna hozzámegy. Van itt még nekünk egy fiatal építészünk, kreatív típus, egy szerzetes, aki hisz az oktatás erejében, és kolostort szeretne alapítani iskolával és könyvtárral. Ő a történetben az idealista figura. A történet alapvetően Kingsbridge keletkezéstörténete. Az elején még nem létezik a város, de végig kísérhetjük, ahogy létrejön a semmiből. Nagyon szeretem a karaktereimet, és remélem, az olvasók is szimpatizálni fognak velük.” (www.gabo.hu)
Számomra ez elég biztosíték arra, hogy ennek a könyvnek is helye van nálam a Könyvespolc.On.
Tartsatok velem legközelebb is!
Török-Papp Csilla
Fotók: Török-Papp Csilla
Könyvborítók: http://www.libri.hu
Hozzászólások