Nem szomjoltás céljából nyitja meg a csapot a magyarok többsége egy friss felmérés szerint! A legtöbben tisztálkodás, fürdés során használnak csapvizet, míg a fogyasztási céllal való alkalmazása csupán az ötödik helyen áll. Milyen szerepet tölt be még a magyar háztartásokban a csapvíz, és miért kellene többet fogyasztanunk belőle?
A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség legfrissebb felmérésében arra volt kíváncsi, hogy milyen szinten ismeri a lakosság azt a problémát, miszerint a magyar vízvezetékrendszer jelentős része az életkora miatt fejlesztése, felújításra szorul. Az országos, 5000 fős reprezentatív kutatás során a szövetség pontos képet kapott a csapvíz társadalmi megítéléséről, annak felhasználásáról és népszerűségéről is.
Az adatok kiértékelése után meglepő dolgokra derült fény. A megkérdezettek majdnem 100%-a fürdés miatt nyitja meg a csapot, második helyen a mosás, harmadik helyen a főzés, negyedik helyen a takarítás áll, mint a csapvíz legnépszerűbb alkalmazási területe. Mindössze az ötödik helyet tudta megcsípni az ivóvízfogyasztás, amiből arra lehet következtetni, hogy még mindig sokan választják a palackozott vizet. Azok, akik fogyasztási céllal használják a csapvizet, általában kizárólag ilyen módon jutnak vízhez, azaz minden nap ezt isszák.
A szövetség szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében kiemeli: a tiszta és egészséges ivóvíz érdekében a szolgáltatók és az egészségügyi hatóságok 68 féle vizsgálatnak vetik alá a csapvizet minden nap. A szervezetünk számára szükség és értékes ásványi sókat az ivóvízben meghagyják, így a csapvíz elfogyasztása hozzájárul szervezetünk egészséges működéséhez is.
Azzal még mindig kevesen vannak tisztában, hogy az ivóvíz minősége a víztisztítótól a csapból kiengedésig is sokat változhat a házon belüli hálózat állapotának függvényében. Ha a lakásunkban lévő vízvezetékcsövek felújításra szorulnak, az a csapvíz minőségén és összetételén is nyomot fog hagyni.
Tavaly a qubit.hu egyik cikke bolygatta meg a kedélyeket a csapvíz ólomtartalmát illetően. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2700 vízmintát vizsgált be, a minták ötödében pedig határértéket meghaladó ólomkoncentrációt mértek. Az idén márciusig tartó Nyitott Laboratóriumok program keretében az is kiderült, hogy a régi építésű házaknál volt nagyobb a magas ólomszint kockázata az elavult vízvezetékcsövek miatt.
Hozzászólások