Komolay Szabolcs elmondta: a Modern Városok program keretében a színházi felújításra rendelkezésre álló ötmilliárd forintból 200 millió forintot használnak fel a teljes tervdokumentációra.
Az alpolgármester szerint a Csokonai Színház minden szempontból sikeres évadot tudhat maga mögött, amely többnyire az ünneplésé volt a 150 éves kőszínház és a 10 éves, kortárs drámákat bemutató Deszka fesztivál okán.
Ráckevei Anna, a színház igazgatója felidézte: a színház adott otthont az országos évadnyitónak, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közgyűlésének, de bélyegkiadással, alkalmi postabélyegzéssel, Csokonai-történetekkel és Vámos László egykori főrendező emléktáblájának a felavatásával is megünnepelték a jelentős évfordulót.
A 150. jubileumi évadban csaknem 86 ezer nézője volt az előadásaiknak, látogatottságuk elérte a 80 százalékot, s több mint 13 ezer bérletesük volt – jelezte az igazgató.
A következő, 2016/17-es évadban – amelynek szlogenje: Szabadság, szerelem – az Erkel Ferenc által megálmodott, eredeti formában mutatják be a Bánk bán operát, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóját méltóképpen megünneplő ősbemutató lesz a Mensáros László börtönnaplói alapján színpadra
állított Szélfútta levél című előadás, a kortárs magyar tematikából pedig a nemzetiségi problematikát összetetten és felelősen felmutató Jadviga párnája és az erdélyi népballadát alapul vevő Kőműves Kelemen rockballada kerül színpadra – sorolta Ráckevei Anna.
Gemza Péter, a színház művészeti vezetője és Szabó Sipos Máté, az operatagozat vezetője egyaránt kiemelte a két tervezett operabemutatót: a Bánk Bán mellett A varázsfuvolát láthatja a közönség.
Vadász Dániel, az Operettissima producere a sajtótájékoztatón bejelentette: a Csokonai Színház három, koprodukcióban készült előadással októberben a Ravenna fesztiválra utazik, ahol a Szegedi Nemzeti Színházzal közösen Lehár Ferenc A vígözvegy, a Budapesti Operettszínházzal karöltve pedig Johann Strauss A denevér és Kálmán Imre Marica grófnő című operettjeit mutatja be.
Ismét rendez a debreceni színházban Pinczés István, a Csokonai Színház egykori főrendezője, aki a következő évadban David Pownall Mesterkurzus című kétrészes zenés "kihallgatását" állítja színpadra – hangzott el a tájékoztatón.
Komolay Szabolcs alpolgármester bejelentette: a Debreceni Nyári Színház az idén a Csokonai Színház előadásában a Kőműves Kelemen című rockopera bemutatójával kezdődik június közepén a Nagyerdei Szabadtári Színpadon.
Ezentúl minden évben a Csokonai Színház egy-egy bemutatójával kezdődik majd a szabadtári szezon Debrecenbe – jelezte a város kulturális alpolgármestere.
A Csokonai Színház minden szempontból sikeres évada az ünneplésé és a reprezentációé volt a 150 éves debreceni kőszínház és a tízéves DESZKA Fesztivál okán: országos évadnyitóval, MMA-közgyűléssel, bélyegkiadással és alkalmi postabélyegzéssel, Csokonai-történetekkel, emléktábla-avatással. Az előadásszámokat tekintve a tavalyi évadhoz hasonlóan zár júniusban a teátrum, a vendégelőadásokkal együtt csaknem 86 ezer nézője volt a 2015/2016-os szezonnak, ami a fizető látogatókat számítva 79%-os nézettséget jelent. 13357-en váltottak bérletet. Nagy érdeklődés, komoly szakmai elismerés mellett zajlott a tizedik DESZKA Fesztivál. Három és félezren voltak kíváncsiak az egy hétig tartó rendezvény előadásaira, szakmai programjaira. Számos rendező, író, dramaturg, kritikus érkezett a hazai és a határon túli színházakból Debrecenbe. Óriási közönség- és szakmai siker övezte a La Traviata előadást az áprilisi Primavera Fesztiválon.
A Nadine Duffaut rendezte opera az egyöntetű szakmai megítélés szerint színpadi és zenei megvalósításában egyaránt a fesztivál egyik legerősebb előadása volt. A Primavera Fesztivál nagyon fontos bemutatkozási fóruma a “Budapesten kívüli” magyar operajátszásnak, s a Csokonai Színház sikere fontos visszajelzés arról, hogy a 20-30 éve még virágzó, de mára már lényegesen szerényebb körülmények között működő vidéki operajátszás milyen értékeket képes létrehozni ma is. A Csokonai Színház 2015/2016-os évadának eredményességét a nagy számú ifjúsági program, vendégelőadás, sikeres gála, valamint külföldi vendégszereplés (Szatmárnémeti) is alátámasztja. Tantermi előadásunk, a Verona, 1301 meghívást kapott a VIII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennáléra. A hagyományos színházbejárás mellett idén élményalapú, zenés körbevezetésen vehettek részt a debreceni diákok. Gyermeknapi rendezvényünk a Csimota Napi Hacacáré idén is többszáz óvodást, iskolást csalogatott el az Ady térre. A színház előcsarnokának falán emléktáblát kapott Vámos László egykori főrendező a 150. jubileumi évadot ünneplő sorozat záróestjén. A domborműves emléktáblát Győrfi Ádám, Debrecenben élő szobrászművész alkotta. A társulat a Kőműves Kelemen című rockoperát mutatja be júniusban a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon, a Made in Hungária a Gyulai Várszínház vendége lesz, míg Az ajtó Békéscsabára kapott meghívást, a Csabai Nyár 2016 színházi programsorozatába. Borbély Szilárd: Akár Akárki rendező: Árkosi Árpád Robert Thomas: Nyolc nő rendező: Keszég László Szabó Magda: Az ajtó rendező: Naszlady Éva Shakespeare: Rómeó és Júlia rendező: Szikszai Rémusz Hubay Miklós: Tüzet viszek rendező: Gemza Péter Fenyő Miklós-Tasnádi István: Made in Hungária rendező: Mészáros Tibor Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak rendező: Méhes László Virginia Woolf: Orlando rendező: Anca Bradu Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde rendező: Fige Attila Willy Russell: Shirley Valentine rendező: Árkosi Árpád A 150. évad Az évadnyitó gálaestet megelőző Párbeszéd a magyar színház jövőjéről című országos előadó- művészeti szakmai konferencia az előadóművészeti törvény kapcsán felmerülő legégetőbb kérdések megvitatását tűzte ki célul.
A kétnapos konferenciát a Szép estéket, Magyarország! című országos színházi évadnyitó gálaest zárta. A gála műsora egyszerre emlékezett a debreceni teátrum eddigi éveire, és nyújtott bepillantást a 2015/16-os, jubileumi évad műsortervébe, bemutatóiba. Szó, szín, játék sorozat a 150 éves Vígadóban Magyar Művészeti Akadémia Köztestülete „Szó, szín, játék” néven sorozatot szervezett a Pesti Vigadóban, ahol januárban vendégül látták a 150 éves Csokonai Színház „Színházi legenda és emlékezet” című előadását, Árkosi Árpád rendezésében. Kiállítások a 150. jubileumi évad jegyében Nagy Sándor Zoltán: Magyar Faust-kiállítása A magyar Faust című előadás próbafolyamatát nyomon követte Nagy Sándor Zoltán grafikusművész. A tárlat egyszerre szólt a fausti történetről, Debrecen híres szülöttéről, Hatvani professzorról, ugyanakkor a konkrét előadás születésén keresztül a Csokonai Színház múltjáról, jelenéről, az alkotói légkörről és jelenlegi társulatáról. Színház az egész világ – Kultúra és előadóművészet a világ bélyegein A Csokonai Színház jubileumát ünneplő díszelőadást megelőzően Színház az egész világ, Kultúra és előadóművészet a világ bélyegein címmel bélyegkiállítás nyílt a teátrum főbejárati aulájában 2015. októberében. A tárlat reprezentatív válogatást mutatott be a világ bélyegeiből és a színházi előadóművészetnek a kultúra egyéb területeivel való kapcsolatáról. Igazi kuriózum volt, hogy a 150 éves teátrum társulata is szerepelt díszes bélyegeken és alkalmi postabélyegzést is rendezett a Magyar Posta. „A szinház fütve leend” – Plakátkiállítás a B24-ben A szinház fütve leend című tárlat átfogó képed adott a debreceni teátrum történetéről. A kiállítás rendezői a kezdetektől egészen napjainkig válogattak a fellelhető plakátok közül. Álomkergetők – Máthé András fotóművész kiállítása Máthé András 1987 óta fotózza a Csokonai Színház előadásait és művészeit. Alkotásai 1990-től napjainkig engedtek bepillantást a teátrum életébe. Előadások a jubileum jegyében
A nagyszínpadi bemutatók sorát Orbán János Dénes A magyar Faust című műve nyitotta. A Csokonai Színház a 2015/2016-os, jubileumi évadban ennek a darabnak a színpadra vitelét tűzte ki célul − nem véletlenül: a mű Debrecen méltán híres és neves professzorának, Hatvani Istvánnak állított emléket. A fiatal alkotó alapos és pontos kutatómunkát végezve írta meg a drámaszöveget, a Debreceni Református Kollégium XVIII. századi hagyományai és szokásai ugyanúgy fellelhetők benne, mint Hatvani István életútjának különleges fordulatai. Az előadás meghívást kapott a III. Keresztény Színházi Fesztiválra. Nincs jubileumi évad Szabó Magda-bemutató nélkül, így a Régimódi történet 2013-as premierje után a 150 éves Csokonai Színház ismét egy klasszikussal várta az írónő rajongóit. Szabó Magda egyik legnagyobb hatású, legismertebb regénye, Az ajtó színpadi adaptációjának premierje január közepén volt. Az ajtó nemcsak a közönség, hanem a színházi szakma körében is elismerést váltott ki. Az ünnepi évad egyik fénypontja volt a színház névadójának híres komédiája, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak bemutatója Méhes László rendezésében, aki A chioggiai csetepatéval felejthetetlen perceket szerzett a nézőknek már az előző évadban is. Méhes László ragaszkodva az eredeti szöveghez a klasszikus darab újfajta értelmezését teremtette meg. Soós Imre villanásnyi életét a szélsőségek kiszámíthatatlan játéka határozta meg. Hubay Miklós darabja, a Tüzet viszek Soós Imre sorsából kiindulva mutat be egy olyan társadalmat, amely pillanatok alatt képes embereket elfelejteni, kirekeszteni magából, majd gyorsan pótolni őket valaki mással. Az előadás nagy közönségsiker, így a következő évadban is repertoáron marad. Földes László Hobót Debrecen városa kérte fel egy Csokonai Vitéz Mihály műveit bemutató műsor elkészítésére és ebben a Kölcsey ösztöndíjjal is támogatta. A művész A magyar gavallér című előadást Hermann Zoltán Csokonai-szakértő segítségével szerkesztette meg. Harminckét vers, műfordítás, prédikáció és levél kapott helyet az összeállításban. A sokszínű poétai univerzum megjelenítésében vonósnégyes segítette a bluesénekes munkáját. Csokonai-történetek – színházi legendák, anekdoták, ünnepi találkozások 1865. október 7-én tartották Debrecen kőszínházának ünnepélyes megnyitóját. A százötven éve történt jeles eseményről a Csokonai Színház ünnepi programsorozattal emlékezett meg; izgalmas találkozásokra került sor olyan művészekkel, akiknek élete vagy pályája szorosan kapcsolódott színházhoz, és emlékeiket szívesen megosztották az érdeklődő közönséggel. Az ünnepi találkozások házigazdája a Csokonai Színház igazgatója, Ráckevei Anna, valamint Csikos Sándor színművész-rendező volt. Az évadon belül kilenc különleges találkozóra invitálta a színház az érdeklődőket. A megszólított művészek között volt Béres Ilona, Haumann Péter, Kállay Bori, Heller Tamás, Huszárik Kata, Darvasi László, Garaczi László, Nánay István, Dobák Lívia, Szalma Tamás, Csutka István, Lőte Attila, Medgyesi Mária, Téri Sándor, Bán Elemér, Tenki Ferenc, Pinczés István, Szabó Ildikó, Tímár Éva, Nagy Anna. Az ünnepi beszélgetéssorozat kezdő és záró momentumaként két jubiláló művész volt a színház vendége: Miske Lászlót és Lengyel György. A 2016/17-es évad: Szabadság, szerelem – ez a 2016/2017-es évad szlogenje, melyre augusztus elején kezdi meg a bérletek árusítását a Csokonai Színház.
Kisebb változás várható a bérletrendszerben, s most is számtalan bérletkonstrukcióból válogathatnak a nézők. A következő évad tervezett művészeti programja az előző években lefektetett alapok mentén folytatja a munkát. Az évadok tervezésénél a nemzeti tematikát mindig kiemelt szempontként kezeli a színház. A következő szezonban az Erkel Ferenc által megálmodott, eredeti formában bemutatni tervezett Bánk bán opera; az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóját méltóképpen megünneplő ősbemutató, a Mensáros László börtönnaplói alapján színpadra álmodott Szélfútta levél című előadás; a kortárs magyar tematikából pedig a nemzetiségi problematikát összetetten és felelősen felmutató Jadviga párnája és az erdélyi népballadát alapul vevő Kőműves Kelemen rockballada sorolható ide. Ráckevei Anna igazgató és Gemza Péter művészeti vezető a Csokonai Színház igazgatói pályázatában azt vállalta, hogy vezetésük öt éve alatt áttekintik az európai színháztörténet nagy korszakait. A most záruló „reneszánsz évad” után a következő évad a XVII. századtól a XIX. századig terjedő szellemtörténeti időszakot dolgozza fel, benne a barokkal, felvilágosodással, klasszicizmussal, romantikával. E szándék szólítja az évadtervbe a következő előadásokat: Bánk bán (mint a nemzeti romantika emblematikus darabja), Dandin György, A varázsfuvola, Jeruzsálem (Lessing Bölcs Náthán című klasszikus drámai költeményének kortárs újragondolása, mint tantermi előadás) és az évad végi Kleist-darab. A gyermek- és ifjúsági korosztály minden rétege újra minőségi élményhez jut, miközben más színházakhoz hasonlóan, A kisfiú meg az oroszlánok színpadi adaptációjával a Csokonai is megemlékezik Lázár Ervinről, aki idén lenne 80 éves. A tizenéves korcsoport újra egy ősbemutatót – Időfutár – láthat. Az ifjúsági fantasy nemcsak olvasó embereket nevelt, hanem feltámasztotta a rádiójáték halottnak hitt műfaját és valóságos rádiófüggőséget okozott. A közszolgálati rádió feldolgozásának több mint félmillió rendszeres hallgatója volt. A kisiskolás korosztály Gimesi Dóra nagysikerű meséje, a Tündér ballonkabátban főhősét, Lénát ismerheti meg. A Verona, 1301 című tantermi előadás nagyon népszerű volt a kamaszok körében. A színészek 40 alkalommal látogattak el Debrecen és környéke középiskoláiba, s csak idő híján nem tudtak eleget tenni a többi meghívásnak. A 2016/17-es évadban Ulrich Hub Náthán gyermekei című drámája nyomán készül az újabb tantermi foglalkozás Jeruzsálem címmel.
A Csokonai Színház a kortárs magyar dráma értékeinek bemutatására és népszerűsítésére is évente vállalkozik. A 2016/2017-es évadban, mintegy a XI. DESZKA Fesztivál előfutáraként felolvasószínházi programsorozat indít, melynek keretében elsősorban fiatal magyar szerzők legújabb drámáit ismerheti meg a közönség és a szakma. A bemutatók sorából sem hiányozhatnak a kortárs magyar szerzőjű előadások: a Kőműves Kelemen, a Szélfútta levél, A jegesmedve, a Jadviga párnája, a Tündér ballonkabátban és az Időfutár. A 2017. április 1. és 8. között megrendezésre kerülő XI. DESZKA Fesztivál azon túl, hogy a megszokott módon a legutóbbi év legizgalmasabb kortárs magyar szerzőjű előadásainak elismerten magas színvonalú seregszemléjét nyújtja, a kortárs magyar drámához kapcsolódó szakmai programjait is kibővíti. Művészeti programját a színház továbbra is európai összefüggésben határozza meg. Ezt reprezentálják a darabválasztások (hat kortárs európai szerző: Matthieu Delaporte-Alexandre de La Patellière, Valère Novarina, Ulrich Hub, David Pownall és Yasmina Reza művei) és a felkért rendezők (köztük Mezei Kinga visszatérőként a szerbiai Vajdaságból, Valère Novarina visszatérőként Franciaországból és Ilja Bocsarnyikovsz – a Debrecenben is jól ismert Viktor Rizsakov tanítványa – Oroszországból). Matthieu Delaporte és Alexandre de La Patellière Hogyan nevezzelek? című komédiája magyarországi bemutató, az Imígyen szóla Louis de Funes pedig ősbemutató. Örvendetes esemény az is, hogy az európai színházművészet élő legendája, az antropológiai színház elméletét és gyakorlatát megalapozó Eugenio Barba hírneves Odin Színházával workshopot tart a DESZKA Fesztiválon, és a Csokonai Színház kiadja Eugenio Barba színházi tanulmányainak gyűjteményét is, most először magyar nyelven. Folytatódnak a Shakespeare-vetítések is havonta egyszer, vasárnaponként a nagyszínpadon, melyeknek keretében a londoni Globe Színház és a Stratford-upon-Avon-i Royal Shakespeare Company előadásait élvezhetik nézőink csodálatos képi és hangminőségben. A velencei kalmár, Titus Andronicus, Hamlet, Cymbeline, Lear király, valamint a költőóriás halálának 400. évfordulóján a szülővárosában (Stratford-upon-Avon-ben) rendezett különleges és nagyszabású gálaest felvétele látható majd a programunkban. A Nemzeti Pódium című új programsorozat a budapesti Nemzeti Színház színművészeinek (Bodrogi Gyula, Farkas Dénes, Földes László Hobo, Tóth Auguszta, Udvaros Dorottya, Voith Ági) nagy sikerű önálló estjeit hozza el a költészet és a színházművészet debreceni szerelmeseinek. Az évad rendezőinek névsorából jól látható, hogy a színház ragaszkodik azokhoz, akiknek sikeres előadásait már láthatták a cívisvárosi nézők az előző évadokban (Gemza Péter és Mészáros Tibor két rendezéssel jelentkezik, Madák Zsuzsanna, Csikos Sándor, Valère Novarina, Kerényi Miklós Gábor KERO®, Mezei Kinga, Naszlady Éva, Árkosi Árpád és Rusznyák Gábor eggyeleggyel).
Rendezőként most mutatkozik be Debrecenben Tengely Gábor, Ilja Bocsarnyikovsz, Oláh-Horváth Sára és a színészként már jól ismert Kiss Gergely Máté. Külön öröm, hogy sokévnyi kihagyás után Pinczés István, számos korábbi nagy színházi siker rendezője újra Debrecenben dolgozik. A zenés darabkínálat íve a rockballadától a nagyoperetten és a nemzeti operán át a klasszikus Mozart-operáig húzódik. Természetesen a humor sem hiányozhat az új évad programjából: három vígjáték várja a közönséget: Dandin György, Művészet, Hogyan nevezzelek?, és az előző évadban már megcsodált-megszeretett „újcirkusz” műfaja sem hiányozhat a kínálatunkból. Négy ősbemutató lesz (Szélfútta levél, A jegesmedve, Imígyen szóla Louis de Funes, Időfutár) valamint egy magyarországi bemutató (Hogyan nevezzelek?). A 2016/2017-es évad bemutatói: NAGYSZÍNPAD: J. Strauss: A DENEVÉR– operett, rendező: Kerényi Miklós Gábor- KERO® A történet szinte minden szereplő számára egy másik élet csábítását kínálja. Alfréd Rosalinda ágyában szeretne lenni. Rosalinda, ha már a dolgok így alakultak, kicsit gátlástalanabb szeretne lenni. Feltölti a Falke hozta magyar grófnői jelmezt, s vérbő és titokzatos asszonynak reméli magát. Adél énekesnő szeretne lenni, tehát színésznőnek adja ki magát. Eisenstein, a kerület „kakasa”, mégiscsak egy pipiskedő polgár, aki talán márkiként lenne boldog, úgy is mutatkozik be. Frank, a fogházigazgató pedig mint francia lovag szerencsétlenkedik a francia nyelvvel, magasabb státusra vágyva. S itt van még a nadrágszerepek egyik leghálásabbika, Orlovszky herceg, aki a maga kozmopolita spleenjében és felületes műveltségével időnként magáról sem tudja tán, fiú avagy leány szeretne-e lenni inkább. Mindenki más álmodik egy kicsit, most van itt tehát a repülés ideje, most kezdődik a felejtés éjszakája, amikor mindenkit meglegyint valami csiklandó lehetőség. Závada Pál: JADVIGA PÁRNÁJA – színmű, rendező: Mezei Kinga A szlovákok lakta magyar faluban játszódó történet az első világháborútól a szlovák nemzeti ébredésen, a magyar Tanácsköztársaságon és a második világháborún át ível, és utolsó szereplőjének sorsával eljut a közelmúltig. Szerelem, kiszolgáltatottság, árulás és a huszadik század végzetszerűségei irányítják a szereplők életét a nagy nyelvi leleménnyel megírt, hármas nézőpontot közvetítő könyvben, mely szociografikus hűséggel ábrázolja a mindennapokat, a történelem alatti történelmet. A nagysikerű regény szerzője maga vállalkozott a feladatra, hogy a művet színpadra ültesse. Munkája nyomán a regény legfontosabb tartalmai, erényei, sajátosságai megmaradtak, mégis egy másik, szuverén Jadviga párnája keletkezett. Időben visszafelé, kisebb-nagyobb ugrásokkal nyitja fel a múlt, a féloldalas szerelem tragédiájának beszámolóit. Ennek köszönhető, hogy nem színpadra kényszerített epikával találkozhat a néző a debreceni deszkákon, hanem varázslatos hangú, öntörvényű drámával.
Tasnádi István-Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Vészits Andrea: IDŐFUTÁR – ifjúsági előadás, rendező: Gemza Péter A 2012-ben hatalmas hallgatottságot elérő ifjúsági rádiójátékból hatkötetes regénysorozat született, ebből készül most színpadi verzió, mely az egyik legszínesebb és legfordulatosabb epizódot ragadja ki a gazdag cselekményből és formálja önálló, kerek egész történetté. Az Időfutár sikerének egyik titka, hogy az internet-generáció kamaszok mindennapi közegében játszódik, a digitalizált világban felvett szokások természetes módon jelennek meg. A kalandok, barátságok, szerelemek, érzelmi viharok és a vicces iskolai helyzetek egy időutazásról szóló krimibe ágyazódnak bele: a főszereplő Hanna egy időre a 18. században ragad, a visszajutásban barátai – akikkel a különleges féreglyuktelefonon keresztül tudja tartani a kapcsolatot – minden találékonyságukkal igyekeznek neki segíteni. A több száz éves időeltolódás kiváló alkalmat ad néhány történelmi és művészettörténeti tény izgalmassá tételére: Kempelen Farkas sakkautomatájáról, a felvilágosodásról, Mozart Varázsfuvolájáról szinte észrevétlenül, gyorsan pörgő kalandokon keresztül szereznek ismereteket a kamaszok. Molière: DANDIN GYÖRGY, AVAGY A MEGCSÚFOLT FÉRJ – vígjáték, rendező: Árkosi Árpád Meddig tartható fenn a látszat, ha egy házasság nélkülözi a szerelmet, és pusztán anyagi érdekek tartják össze? Molière vígjátékának címszereplője pontosan tudja, hogy az ő Angyalkája megcsalja őt. Próbálván menteni férji becsületét, harcba száll az igazáért. Felesége szüleinek kívánja bebizonyítani az asszonyka hűtlenségét azzal, hogy leleplezi. Ám az „ellenfél”, aki tudomást szerez szándékáról, legalább oly ravasz, mint ő, és mindig egy lépéssel előtte jár. A jó Dandin minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul, és újra meg újra neki kell megkövetnie a megvádolt asszonyt és sértett rokonságát. Molière 1662-ben, negyvenévesen vett feleségül egy fiatal színésznőt, aki igen népszerű volt a férfiak körében, s ez pokollá tette ünnepelt férje életét. Az író az 1668-ban bemutatott műben saját féltékenységén próbált meg nevetni, és tán akaratlanul is olyan világot álmodott színpadra, melyből száműzték az őszinte érzelmeket. Erkel Ferenc: BÁNK BÁN – opera, rendező: Gemza Péter 1861-es nagy sikerű bemutatása óta Erkel Ferenc legjelentősebb operája számos változatban és átdolgozásban került színpadra. A jó szándékú változtatások mindig heves érzelmi reakciókat váltottak ki a szakma és a közönség körében egyaránt, ezzel is erősítve az opera máig tartó népszerűségét. Az 1940 és 1951 között játszott átdolgozásban Bánk szólamát baritonra cserélték, ami a késői Verdi-operák nagy bariton hőseihez hasonló, súlyosabb karaktert adott a szerepnek. Az egykorú kritika szerint „szinte pórusaiban hordozta magyarságát” ez a több mint egy évtizedig Palló Imre által megtestesített Bánk bán. A Csokonai Színház mostani felújítása is ezt a változatot veszi alapul, hogy Bánk alakjában egy erős államférfit tudjon megmutatni. Jóval nagyobb a tét, és megrendítőbb a tettek súlya, ha érezzük mögötte a szunnyadó erőt, az emberi nagyságot, amit megtör az intrika, a hatalomért harcoló kisemberek áskálódása. W. A. Mozart: A VARÁZSFUVOLA – opera, rendező: Rusznyák Gábor A Varázsfuvola Mozart legtöbbet játszott műve, amely egyszerre mese, infantilis játék, filozófiai mű, igazi színház és zene, telis-tele rejtélyes utalásokkal, átitatva szabadkőműves szimbolikával, a felvilágosodás nagyszerű és magasztos eszméiével és máig ható illúzióival. Ez az az opera, amely minden alkotót arra inspirál, hogy megteremtse a saját Varázsfuvola-univerzumát. Erre tesz majd kísérletet a debreceni előadás is. Mozart zenéje zseniális, ugyanakkor a librettó olykor zavaros és látszólag vagy szándékoltan önellentmondásos, de talán pont ez az ellentmondásosság, a létezés ellentmondásossága áll ennek a műnek a középpontjában. Senki és semmi nem az, aminek elsőre látszik, talán csak a szerelem és a szeretet. Kialakulatlan, éretlen személyiségek, gyermekek futnak kígyók elől, és keresik, kergetik egymást, a boldogságot, kutatják az élet értelmét, miközben lehet, hogy az élet értelme maga a keresés. Ez a sokrétegű, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató mű minden korosztály számára tartogat mondanivalót.
VÍG KAMARASZÍNHÁZ: Szörényi Levente-Bródy János-Sarkadi Imre-Ivánka Csaba: KŐMŰVES KELEMEN – rockballada, rendező: Mészáros Tibor “…Amit estig raktak, leomlott reggelre…” A történet ismerős – a várépítők munkája hiábavaló, s az elkeseredett mesterek úgy döntenek, hogy a balszerencse-sorozatot emberáldozattal lehet csak megszakítani: az első asszonyt, aki megjelenik, befalazzák a várba. Kelemenre elviselhetetlen teher nehezedik. A jónak hitt ügyért cserébe feláldozza-e feleségét? Épülhet-e érték, ha romokban a morál? Lehet-e erkölcsös a gyilkosságba vetett hit? De az egyezség, az egyezség, dönteni kell: élni vagy boldogulni… A Déva várát építő kőművesek történetéből Sarkadi Imre írt novellát és töredékben maradt drámát. Utóbbiból Ivánka Csaba készített szövegkönyvet, s Bródy János dalszövegeivel és Szörényi Levente zenéjével 1981-ben mutatták be a legendássá vált rockballadát. SZÉLFÚTTA LEVÉL, Mensáros László 1956-os emlékezései – dokumentumdráma, rendező: Csikos Sándor Az ’56-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóját a Debrecenben történtek felidézésével ünnepeljük a Csokonai Színházban. A debreceni események megelőzték a pestieket, itt előbb vonultak fel a Simonyi úton át a Kossuth térre. A felvonulók közül még életben vannak néhányan, őket filmbetétekben szólaltatjuk meg. A cselekmény fő vonala Mensáros László ’56-os szerepét idézi, ő volt a Forradalmi Bizottság elnöke. Óvta a társulatot a túlkapásoktól, a felesleges vérontástól, mérsékletre intett, később mégis perbe fogták és elítélték: kihallgatását és tárgyalását jegyzőkönyvek alapján dramatizáljuk. A börtönszínházi történeteket Tolnay Klári emlékezéseiből ismerjük: Mensáros a kultúrestek jeleneteit, sanzonjait, verseit börtönbeli társával, Darvas Ivánnal jelenítette meg. A színész életének fontos momentuma, hogy a börtönben gyónt az egyik börtöntársának, egy plébánosnak. Mensáros és Darvas története a 301. parcella avatásán ér véget. Ők olvasták fel a kivégzettek neveit. Gimesi Dóra: TÜNDÉR BALLONKABÁTBAN – gyermekelőadás, rendező: Tengely Gábor A mese főhőse Léna, a tündérkislány, akit mindennél jobban érdekelnek az emberek. Tündértársai hiába hívják virágot bontani tavasszal, ő inkább az emberek játszóterén hintázik. Itt ismerkedik meg egy elálló fülű, szemüveges kisfiúval. Léna meglepve tapasztalja, hogy a kisfiú látja őt. Életre szóló barátság szövődik közöttük ott, a hintán… Lázár Ervin: A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK – mesejáték, rendező: Oláh-Horváth Sára Lázár Ervin története egy kisfiú és egy nem mindennapi oroszlán nem mindennapi történetét meséli el. Petiék rozzant pajtájába új lakó költözik: Bruckner Szigfrid, a nyugalmazott artista oroszlán. Amikor a kisfiú megmutatja papájának, az nem látja az oroszlánt, és Peti élénk fantáziájának tudja be a dolgot. Szigfridről kiderül, hogy rendkívül magányos, mióta nyomát vesztette feleségének, akit Szilviának hívnak, és piros pulóvert visel. Peti segíteni akar az oroszlánnak, de ebben nem számíthat a papájára. A szomszéd építész, Viktor, érdekes módon látja Szigfridet, és amikor megtudja történetét, felajánlja a segítségét, sőt kolléganőjét, Gabriellát is beavatja az ügybe. A Szilviát kereső kis csapat a városba érkező vándorcirkusz bejárati ketrecében bukkan az oroszlánfeleségre, ám nem egyszerű őt kiszabadítani. Sőt, Szigfrid és Szilvia sikeres újbóli egybekelése után is várnak még rájuk újabb kalandok… Matthieu Delaporte-Alexandre de La Patellière: HOGYAN NEVEZZELEK? – vígjáték, rendező: Ilja Bocsarnikovsz A kortárs francia vígjáték óriási sikert aratott Párizsban, a mű nem véletlenül vonz nagyszámú, lelkes közönséget: szórakoztató, jó humorral és kedélyesen szembesít az apró emberi gyarlóságokkal, s igazi, filozófiai kérdéseket is pedzeget. Pierre és Élisabeth hosszú évek óta élik a francia felső középosztály boldog hétköznapjait két gyermekükkel. Vacsorára várják Élisabeth testvérét, Vincentet és annak várandós feleségét, illetve gyermekkori barátjukat. A marokkói fogások és francia borok fogyasztása jó hangulatban telik, mígnem Vincent ki nem böki, hogy milyen nevet választott hamarosan születő fiának. A kis társaság tagjai felhördülnek, s míg a leendő apát igyekeznek meggyőzni döntése helytelenségéről, akarva-akaratlan, indulatos és már-már túlságosan őszinte vélemények, mondatok hangzanak el. A parázs vita idővel túllép a névválasztás problémáján, felszakadnak a múlt fájó sebei és napvilágra kerülnek a jelen titkai.
HORVÁTH ÁRPÁD STÚDIÓSZÍNHÁZ: David Pownall: MESTERKURZUS – zenés kihallgatás két részben, rendező: Pinczés István Sztálin, a nagy Szovjetunió teljhatalmú ura Zsdánov kultúrkomisszárral berendelteti a Kremlbe az idős Prokofjevet és az ifjú Sosztakovicsot. A Nyugatot járt világhírű komponistával és az ambiciózus ifjú zsenivel Minden Dolgozók Barátjának és Tanító Mesterének ördögi tervei vannak: megteremteni a nem létező szocialista realista zenét. A megalázó műhelymunkát Sztálin dirigálja. A két zeneszerző zongorán, és az életével játszik. Az ötvenes évek szindrómája, a zsdánovi kultúrpolitika a keleti blokk országait is jóvátehetetlenül sújtotta. A művészek fizikai megsemmisítéséig menő terrort Magyarországon is az adminisztratív szellemi terror váltotta föl: a másként gondolkodó alkotókat szilenciumra ítélték, ellehetetlenítették, megbélyegezték, erkölcsi halálra ítélték. Az ’56-os magyar forradalom tüze lángra lobbantotta, de nem tudta az eszmeuralmi rendszer minden kottalapját elégetni. Valère Novarina: IMÍGYEN SZÓLA LOUIS DE FUNES – monológ, rendező: Valère Novarina, Adélaïde Pralon Valère Novarina francia színházi szerzőt és rendezőt már ötéves korában lenyűgözte Louis de Funès színpadi játéka. Azóta szüntelenül figyeli a színészeket, „érthetetlen” útjukat kulisszáktól a színpadig – az újjászületésüket. A művész 2009-ben mutatta be a Csokonai Színház társulatával a Képzeletbeli operett című darabját, amely öt estén át a párizsi Odéon színpadán is látható volt. A produkcióban Mészáros Tiborral játszatta el a „végnélküli regényíró” virtuóz monológját. Innen jött az ötlet, hogy megrendezze neki a Louis de Funès-t, egy másik szédítő monológot, amely a színész és a közönség közti színpadon játszódik, s a színház és a színész mibenléte kapcsán megfogalmazott gondolatokat tartalmaz. Louis de Funès itt valamiféle prófétává, színházi Zarathusztrává válik, aki titokzatos kinyilatkoztatásokat tesz a színész művészetéről. Kiss Gergely Máté: A JEGESMEDVE – monodráma, rendező: Kiss Gergely Máté Egy történet Nagy László Zsolt életéről és csodálatos haláláról. “Ez a történet Laciról szól, a barátomról, akivel közösen készítettünk egy előadást Lacikáról, egy igazi kisfiúról Romániából, aki a korlát szélén egyensúlyozott a lépcsőházban. Laci ezt a kisfiút játszotta, mikor színpadra lépett Szegeden, a zsinagógában. Lacika megcsúszott, leesett a mélybe, angyalka lett és fölröpült az égbe.” Yasmina Reza: MŰVÉSZET – vígjáték, rendező: Naszlady Éva Serge, Marc és Yvan hosszú idők óta barátok. Most azonban úgy tűnik, hogy barátságuk kockán forog. Serge horribilis összeget ad ki egy olyan kortárs alkotásért, mely Marc szerint átverés, hiszen a kép egyenesen értéktelen. A kortárs festmény megvásárlása megkérdőjelezi és megingatja a kettejük közti barátságot. Yvan mintegy békítő van jelen, míg el nem szabadulnak az indulatok. Az esztétikai nézetkülönbségek miatt kirobbanó konfliktus elkerülhetetlenül felszínre hozza a régi nézeteltéréseket és eltitkolt dolgokra derül fény. Yasmina Reza komédiája a művészetről való vitázás apropóján tulajdonképpen a barátságról tesz fel kérdéseket. Valóban képesek vagyunk elfogadni barátainkat olyanoknak, amilyenek? Vagy ez csak addig működik, míg konkrét helyzetbe nem kerülünk, melyben kiderül, hogy nézeteink nem mindenben egyeznek? Végül is mi a barátság? És ha nem élné túl a kíméletlen őszinteséget, lehet még barátságnak nevezni? Heinrich von Kleist: PENTHESZILEIA – tragédia , rendező: Mészáros Tibor Themiszkürában, az amazonok földjén, egy szabad, harcos törzs élt. Századokig ők uralkodtak a környéken, mígnem Vexorisz etióp király katonái le nem győzték őket. A férfiakat megölték, házaikba ők maguk költöztek, és ágyaikba kényszerítették az özvegyeket. A nők hosszú éjeken át sírtak, imádkoztak és fegyvereket gyártottak. Vexorisz király menyegzője napját várták, hogy megölhessék őt és a katonáit. A győzelem után megfogadták, hogy önálló, női államot létesítenek, és soha többé nem lesznek férfiak szolgái. Ezekről mesél Pentheszileia Akhilleusznak, miközben érlelődik köztük a szerelem. Az is kiderül, hogy minden évben, amikor az amazonok utánpótlására kerülne sor, a legvirágzóbbak hadba indulnak az isteneik által kiválasztott nép ellen, hogy azok legérettebbjeit a Rózsaünnepen megajándékozhassák. Pentheszileiának az égiek éppen Akhilleuszt jelölték ki „megkoszorúzásra”. Az amazon beleszeret a férfiba, ám ez felerősíti amazonságát: mindenképp meg akar küzdeni Akhileusszal. Utolsó szerelmi harcukban a férfi megadná magát, hogy legyőzöttként szerelme foglya lehessen, azonban a szenvedélytől túlfűtött nő széttépi őt. A győztes amazon, mikor ráeszmél tettére, eszét veszti, és belepusztul fájdalmába.
TANTERMI IFJÚSÁGI ELŐADÁS Gotthold Ephraim Lessing-Ulrich Hub-Madák Zsuzsanna: JERUZSÁLEM – osztálytermi színházi nevelési előadás, rendező: Madák Zsuzsa Osztálytermi színházi nevelési előadásunk – a Csokonai Ifjúsági program egyik fontos eleme – a Náthán gyermekei című művet veszi alapul. A történet a muszlim fennhatóság alatt álló Jeruzsálemben játszódik, ahol mindig is éltek zsidók. Keresztes lovagok érkeznek a városba, egyikük kiment egy égő házból egy zsidó lányt. Ezzel a cselekedettel indul a drámát átszövő játszma a három világvallás képviselői között, miközben a fiatalok csak szeretnének közelebb kerülni egymáshoz… A történet egyszerűen, közérthetően kérdez rá a vallási toleranciára és az emberiség mibenlétére. A fiatalok számára nem az a fontos, amit az idősek tesznek, hanem az, amit ebből ők a magukénak éreznek. Előadásunk célja, hogy a drámában kibontakozó konfliktusok miértjén gondolkozzunk a résztvevő diákokkal, hogy a színház nyelvén keresztül körüljárjuk azokat a krízishelyzeteket, amelyeket végigélnek történetünk szereplői.
NEMZETI PÓDIUM A Nemzeti Pódium című új programsorozat a budapesti Nemzeti Színház legkisebb és legújabb, intim hangulatú játszóhelyére készült esteket vonultatja fel. A szalonnak keresztelt kis színpadon előadott produkciók arra hivatottak, hogy a művészeknek személyesebb megnyilvánulásaihoz adjon teret: olyan estekhez, amelyek főszereplője nem a rendező, nem a szcenika, hanem a SZÍNÉSZ. Így, csupa nagybetűvel. Az irodalmi estek és a Csokonai-történetek folytatásaként működő sorozat a Nemzeti színművészeinek nagy sikerű önálló estjeit hozza el a költészet és a színházművészet debreceni szerelmeseinek. Udvaros Dorottya: Nyáron, este fél 11-kor; Voith Ági-Bodrogi Gyula: Zenés találkozás a hatodikon; Tóth Auguszta: Hoztam valamit a hegyekből; Farkas Dénes: Hazát és szerelmet keresek; Földes László Hobo: Halj meg és nagy leszel; Földes László Hobo: A Gulág virágai Műsoron marad: Borbély Szilárd: AKÁR AKÁRKI, rendező: Árkosi Árpád; Fenyő Miklós-Tasnádi István: MADE IN HUNGÁRIA, rendező: Mészáros Tibor; Robert Thomas: NYOLC NŐ, rendező: Keszég László; Csokonai Vitéz Mihály: AZ ÖZVEGY KARNYÓNÉ S KÉT SZELEBURDIAK, rendező: Méhes László; Szabó Magda: AZ AJTÓ, rendező: Naszlady Éva; Virginia Woolf: ORLANDO, rendező: Anca Bradu; Shakespeare: RÓMEÓ ÉS JÚLIA, rendező: Szikszai Rémusz; Vörösmarty Mihály: CSONGOR ÉS TÜNDE, rendező: Fige Attila; Hubay Miklós: TÜZET VISZEK, rendező: Gemza Péter; Willy Russell: SHIRLEY VALENTINE, rendező: Árkosi Árpád; Shakespeare-Madák: VERONA, 1301, rendező: Madák Zsuzsa; Vendégszereplés a Ravenna Fesztiválon: A Csokonai Színház három, koprodukcióban készült előadással októberben a Ravenna Fesztiválra utazik. Ravenna 1990-ben iratkozott fel a fesztiválvárosok sorába. Ekkor rendezték az első Ravenna Fesztivált, s azóta minden évben májustól júliusig hatalmas színpaddá változik az egész város. Világhírű kora keresztény műemlékei, a San Vitale-székesegyház, a San Apollinaire-bazilika, a színházak, a kertek, a terek, sőt a tengerpart és a város kikötője is a világ minden tájáról érkező szimfonikus-és kóruszenék, valamint operák alkalmi játszóhelyévé válik. A Ravenna Fesztivál az eltelt évtizedek alatt az előadóművészetek egyéb műfajai iránt is nyitottá vált, így ma már a kortárs tánc, a balett, a népzene előtt is megnyitja kapuit. A művészeti vezetők évről évre gazdag programot hoznak létre egy-egy kulturálisan és művészileg is releváns témára fókuszálva (Salieri és a bécsi iskola, Bellini és Wagner). A legkülönlegesebb komolyzenei produkcióktól a látványos, könnyedebb előadásokig terjed azon programlista, amely Olaszország egyik legrégebbi városát újra Európa kulturális térképére helyezte. 2012-től az egyre népszerűbb fesztivál programsorát kiterjesztették az év további részére is, így született meg az Ősz Trilógia. Idén az operettnek állítanak emléket magyar művészek részvételével. Az Ősz Trilógia keretében 2016. október 14. és 23. között a Csokonai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei vendégszereplenek Ravennában a következő operettekkel: Lehár Ferenc: A víg özvegy – a Szegedi Nemzeti Színház és a Csokonai Színház közös előadása Johann Strauss: A denevér – a Budapesti Operettszínház és a Csokonai Színház közös előadása Kálmán Imre: Marica grófnő – a Csokonai Színház és a Budapesti Operettszínház közös előadása A debreceniek olyan művészek társaságában lépnek fel idén, mint a Hamburgi Filharmonikusok, a moszkvai Bolsoj Színház szólistái vagy a Peter Greenaway-filmekből is ismert világhírű zeneszerző, Michael Nyman.
(HP, MTI)
Hozzászólások