Annak ellenére, hogy a vásárlók számára szinte korlátlan információhalmaz áll rendelkezésre az egészséges életmóddal kapcsolatban, a helytelen táplálkozás következtében kialakuló krónikus betegségek soha nem látott mértéket öltenek. Az Európai Unióban a férfiak 70, a nők 60 százaléka túlsúlyos, egyötödük pedig elhízott. Kutatások bizonyítják, hogy a civilizációs, azaz főként a daganatos és a kardiovaszkuláris betegségek 40 százaléka szorsan összefügg a helytelen táplálkozással.
– Ha naponta 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanának az emberek, akkor évente 2,7 millió életet menthetnénk meg a világon – hangsúlyozta Bánáti Diána, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének professzora a XIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencián.
A szerdai tanácskozást azzal a céllal szervezte meg az intézmény Gazdaságtudományi Karának (DE GTK) Marketing és Kereskedelmi Intézete, hogy egy asztalhoz ültesse az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással és a gasztronómiával foglalkozó szakembereket egy új stratégia kidolgozására a hatékonyabb egészségnevelés érdekében.
– Az étkezési szokások megváltoztatására alapvetően két stratégia áll rendelkezésünkre. A hagyományos viselkedésváltoztatási stratégiák közé sorolható a szemléletformálás (edukáció), a gazdasági ösztönzők vagy tiltások, a címkézés és jelölések. Viszont számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy ezek használata alacsony hatékonyságú, vagyis alkalmazásukkal eddig csak kis mértékben sikerült javítani a lakosság egészségi állapotát – emelte ki a tanácskozást megnyitó előadásában Szakály Zoltán, a DE GTK dékánhelyettese.
Hozzátette: paradigmaváltásra van szükség, olyan újszerű viselkedésváltoztatási megoldásokat kell alkalmazni, mint a tudatosságra építő, önszabályozó stratégiák. Egyszerű példa erre a kisebb tányér használata. Ugyanakkor a magyarok 40 százaléka passzív fogyasztó, akik nem akarnak változtatni étkezési szokásaikon, ezeket a kevésbé egészségtudatos érzelmi vagy impulzusevőket elsősorban az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságai befolyásolják, ezért rájuk inkább az érzékelésen és az észlelésen keresztül tudunk hatni. Az úgynevezett nudge marketing például tudattalanul arra ösztökélheti a vásárlót, hogy az egészséges élelmiszereket válassza. Ilyen egyszerű módszer lehet például, ha az üzletekben a zöldégeket szemmagasságba helyezik – részletezte Szakály Zoltán.
A konferencián elhangzott, hogy 2018-ban több mint 1,5 milliárdan töltöttek le valamilyen egészségügyi applikációt és számos olyan készülék érhető már el, amelyek segítik a tudatosabb táplálkozást. Az élelmiszerszkenner például képes kimutatni az élelmiszerekben található tápanyagokat és azok speciális összetevőit, az okosvilla pedig rezgéssel figyelmeztet arra, ha túl gyorsan eszünk.
A tanácskozáson a Debreceni Egyetem szakemberei mellett több társszervezet és vállalat képviselője tartott előadásokat a témában. A rendezvényre minden eddiginél több, csaknem 200 résztvevő érkezett még a határon túlról is. A konferencián adták át a Szakály Sándor Innovációs Díjat is, melyet ebben az évben Tompa Gábor, a Nestlé Hungária Corporate Communication and Public Affairs igazgatója vehetett át.
(unideb.hu)
Hozzászólások