Debrecen város napja alkalmából 2016. április 11-én ünnepi közgyűlést tartott Debrecen képviselő-testülete. Az eseményen díszpolgári címeket, Pro Urbe és Mecénás díjakat, Sajtódíjat, valamint Kölcsey Ferenc ösztöndíjat adott át Papp László polgármester.
Ez a nap Debrecen szabad királyi várossá nyilvánításának évfordulója. A kiváltságlevelet I. Lipót magyar király 1693. április 11-én adományozta Debrecennek.
Díszpolgár
A Debrecen Város Díszpolgára kitüntető cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik a város és lakossága érdekében példamutatóan munkálkodtak. Ezzel ismeri el azok életművét, akik maradandót alkottak, és ezzel hozzájárultak Debrecen szellemi és anyagi gyarapodásához. E címmel tüntethető ki az a személy, aki a város nemzetközi hírnevét tovább erősítette. A képviselő testület az idén Debrecen Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott Csikos Sándor Jászai Mari-díjas, érdemes művésznek.
Csikos Sándor 1994-től a Csokonai Színház meghatározó egyénisége, az egyik legszebben beszélő magyar színész, akit maradandó alakításai a magyar színművészet élére emelnek. Markáns rajzolatú pályáján Eger és Miskolc jelenti a kezdetet. Győr afféle közjáték, Nyíregyháza – ahol színházigazgató is volt – a kihívásokban gazdag sorsfordító. Ám Debrecen az „örök város”, ahol él, játszik, rendez és tanít. Tudását és tapasztalatát hosszú évek óta osztja meg az Ady Endre Gimnázium dráma tagozatos fiataljaival. Pedagógiai munkássága révén több olyan kitűnő tehetséggel gazdagította a magyar színjátszást, akik – kollégáiként – ma már maguk is fontos szerepeket játszanak az ország színházaiban. 2015 szeptemberében vette át aranydiplomáját a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, egy legendás évfolyam ismert színművészeinek társaságában. Debreceni pályafutása során jelentős szerepek sorát játszotta el magas művészi színvonalon. Így megformálta a magyar történelem legkiemelkedőbb személyiségeit István királytól a kálvinista debreceni hősökön át Szabó Magda számos közismert figurájáig. Az ember tragédiájában több évadon át kimagaslóan alakította Lucifert Debrecenben és a Nemzeti Színházban is. Versmondóként egyike hazánk legjelesebbjeinek; a magyar költészet és próza kivételes ismerője, tolmácsolója. Pályája során olyan tekintélyes elismerésekben részesült, mint a Jászai Mari-díj, a Kazinczy-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Debrecen Város Csokonai-díja és 2010-ben Pro Urbe Díja, valamint a Debrecen Kultúrájáért Díj.
Pro Urbe díjasok
A város érdekében kifejtett jelentős tevékenység elismeréseként Pro Urbe kitüntető díj adományozható azon természetes és jogi személynek, közösségnek, aki, illetve amely éveken keresztül munkálkodott a helyi társadalom javára az emberi tevékenység bármely területén. Debrecen közgyűlése Pro Urbe Díjat adományozott a Debreceni Nagytemplom Gyülekezeti Kórusának, dr. Fülöp Zsolt kísérleti fizikusnak, az MTA Atommagkutató Intézet korábbi igazgatójának, valamint Miske László Jászai Mari-díjas színművésznek.
A Debreceni Nagytemplom Gyülekezeti Kórusa 1992 karácsonyán alakult meg és lépett a nyilvánosság elé. A tanulóévek után a gyülekezet elöljárói Vass Sándor karnagyot kérték fel, hogy a közösségből kovácsoljon egy a Nagytemplomhoz méltó énekkart. Az új karvezető legelső feladata volt a kórus létszámának növelése. A kórusépítés jól sikerült, a létszám hatvan főre gyarapodott. Emellett a karnagy adottságainak és a kiváló szellemű, jó hangulatú közösség szorgalmas munkájának köszönhetően szakmailag is sokat fejlődtek. Vasárnapi és ünnepi istentiszteleteken, jubileumi alkalmakon, zenés áhítatokon, esküvőkön szolgáltak Debrecenben és az ország más településein. Az elmúlt 23 év alatt repertoárjuk mintegy 130 kórusműre növekedett, s közel 300 alkalommal szerepeltek rádiós és televíziós élő adásokban, illetőleg felvételeken. Missziói feladatuk, hogy a határainkon kívüli – erdélyi, ausztriai, felvidéki, kárpátaljai – magyar gyülekezetekben élőknek is elvigyék a hazai reformátusok támogató üzenetét. Az európai – németországi, hollandiai, olaszországi –, valamint a tengerentúli koncertkörutak alkalmával sok hívet szereztek, és Debrecen kulturális jó hírét értékes kapcsolatok kiépítése révén is gyarapították. A 2008-as amerikai – észak-karolinai, charlotti – koncertkörútjuk során más városok mellett énekeltek New Yorkban és Washingtonban is. A kórus töretlen energiával és odaadással dolgozik a református egyházért és városunkért. Büszkék arra, hogy kitartó munkájuk hozzájárult Debrecennek az ország református egyházzenei központjává válásához.
Dr. Fülöp Zsolt kísérleti fizikus, az MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) korábbi igazgatója. Fő kutatási területe a nukleáris asztrofizika. Olyan atommag-fizikai folyamatokat vizsgál kísérletekkel, amelyek az elemek világegyetembeli keletkezésének lépéseit másolják. Az ennek során létrejövő instabil atommagokat tanulmányozza. Az Atomki Ciklotron Laboratóriumát használva kísérletsorozatot indított el az alfa-részecske egyéb magokkal való rugalmas ütközéseinek pontos leírása céljából. A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete nukleáris asztrofizikai kutatásainak vezéralakja, számos fiatal kutató pályájának elindítója. Kísérleteit főként az olaszországi, föld alatti LUNA Laboratórium gyorsítóján és a japán RIKEN-ben végzi. Az Atomki gyorsítóit a protongazdag magok keletkezéséért felelős folyamatok úttörő vizsgálatára használja. Kiemelkedő eredményei közé sorolandó a szén-nitrogén-oxigén ciklusban lejátszódó reakciók vizsgálata, mely eredmények jelentősen hozzájárultak a csillagászati gömbhalmazok korának meghatározásához. Számos európai és világkonferencia szervezője, a fizikai ismeretek terjesztője. Debrecen Város Hatvani-díjasa, a 2017-ben Debrecenben megrendezendő Science on Stage tudományfesztivál egyik megvalósítója, az Academia Europae, valamint az Európai Fizikai Társulat elnökségének tagja.
Miske László Jászai Mari-díjas színművész. A református teológiai tanulmányok után két évig lelkészként szolgált, majd 1966-ban a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben diplomázott. 1987-ig Nagyváradon, később a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, majd a Miskolci Nemzeti Színházban játszott, 1992 óta pedig a Csokonai Színház tagja. 2002-ben a legjobb mellékszereplőnek választották, 2003-ban Jászai Mari-díjat kapott. 2013-ban a nagyváradi Szigligeti Színház örökös tagjává avatta. 2015-ben a fennállásának 150. évfordulóját ünneplő Csokonai Színház a színművész 80. születésnapja alkalmából díszelőadást rendezett. Valamennyi szerepében közkatonaként indult, de a szereppel vívott titáni küzdelem után mindig a színpad „nagytiszteletű ura” lett. A református lelkészi pályáról a világot jelentő deszkákra történt átállása egyben fórumváltás is volt: a hit szószékéről az erkölcsnemesítés és az anyanyelvápolás szószékére váltott. Több tévéfilmben is játszott: például A rögöcsei csoda, a Kossuth papja, az Ábel a rengetegben vagy a Kisváros című filmekben. Természetes adottságait, a termetéből sugárzó erőt, lényének szuggesztivitását, a szerepek intellektuális rétegeinek feltárását lehetővé tevő empátiáját használva előbb Erdélyben, majd Magyarországon is társa tudott lenni mindazoknak, akik a színjátszást nem rutinszerű mesterségnek, hanem egy méltóságteljes emberi létforma kutató műhelyének tekintették.
Mecénás díjasok
Debrecen Város Mecénása Díj adományozható a város gyarapodását, fejlődését szolgáló, ellenszolgáltatás nélküli, jelentős anyagi támogatás elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város Mecénása Díjat adományozott Soltész Józsefnek, a Sofém Kereskedelmi, Szolgáltató és Feldolgozó Kft. ügyvezető igazgatójának és Szabó Sándor ökölvívónak, a DVSC Ökölvívó Kft. ügyvezetőjének.
Soltész József fémipari tevékenységet végző, sikeres vállalkozó. A Sofém Kft. ügyvezetője és „vidám adakozó”, ahogy ő is vallja magáról, mert szerinte „élni csak szépen érdemes”. Nem csak vállalkozó barátai fordulnak hozzá szívesen tanácsért, hanem bárki számíthat a segítségére, mert érzékeny és nyitott az őt körülvevő világra. Számos sportszervezet szponzorálásán túl többször járult hozzá adományokkal a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában folyó szakképzés tárgyi feltételeinek javításához, és nyújtott támogatást az Eclesi Mater Alapítványnak a csontvelő-transzplantáltak gyógyulásáért. A Szent Anna Főplébánia képviselő-testületi tagja. Évek óta nyújt önzetlen támogatást az egyházközösségnek is. Ezek közül kiemelendő a karácsony előtti rendszeres fenyőadományozás, a Csáky Imre szobor állításához, vagy a 2015-ös katolikus emlékév, a „300 – Emlékév Isten Dicsőségére” című évforduló lebonyolításához való hozzájárulása. A Debreceni Virágkarnevál során a Főnix Rendezvényszervező Kft.-vel működött együtt, és már ígéretet tett arra, hogy a rendezvény jubileumát is támogatja.
Szabó Sándor ökölvívó, a DVSC Ökölvívó Kft. ügyvezetője. Hajdúhadházon született és szegény sorban nőtt fel. 13 évesen ismerkedett meg az ökölvívással. Versenyzői pályafutása legnagyobb eredményeként a DVSC színeiben vasutas magyar bajnokságot nyert. Az aktív versenyzés befejezését követően sem szakadt el az ökölvívó sportágtól. Támogatóként, majd 1998-tól sportvezetőként irányítja a debreceni ökölvívó egyesületet. Lerakta a jelenlegi – elsősorban utánpótlással foglalkozó – klub alapjait, és folyamatosan biztosítja a stabil anyagi hátteret. 2005-ben sportmenedzseri diplomát szerzett. Az akkor már DVSC Ökölvívó Kft.-ként működő klub ugyanabban az évben – a debreceni ökölvívás történetében először – az országos amatőr ranglista élén végzett. Szakmai munkájának sikerét több magyar bajnoki első helyezés, valamint a válogatott ökölvívók eredményei bizonyítják. A klub 2008-ban olimpikont adott az országnak Kalucza Norbert személyében. Szabó Sándort 2010-ben a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnökségi tagnak választotta. 2011-ben a várostól új termet kaptak, ahol több milliós beruházással az ország egyik legszínvonalasabb ökölvívó termét alakította ki. A debreceni fiatalok számos eredményt, lehetőséget, sikert köszönhetnek a sportvezetőnek, aki 18 éve viseli – önerőből – egy 80-100 fős klub minden anyagi és egyéb terhét. Az önkormányzat 2010-ben Hajós Alfréd-díjjal ismerte el munkásságát.
Sajtódíjas
Debrecen Város Sajtódíja adományozható az elektronikus vagy írott sajtóban dolgozó újságírónak, a városról való objektív tájékoztatás, a város népszerűsítése, az elért eredmények publikálása terén nyújtott kiemelkedő és magas színvonalú tevékenysége elismeréseként. A közgyűlés Debrecen Város Sajtódíja elismerést adományozott Égerházi Péternek, a Hajdú-bihari Napló újságírójának.
Égerházi Péter újságírói pályáját 1986-ban a Hajdú-Bihar Megyei Lapkiadó Vállalatnál kezdte. 1990-től az újságírás több területén dolgozott: így a Hajdú-bihari Napló sportrovatánál, a Debrecen Rádiónál, szerkesztette az Egérfogó diákmagazint és tudósított a Magyar Távirati Iroda számára is. Az egykori Deol.hu internetes portálnál végzett szerkesztői tevékenysége mellett 2008-tól a Hajdú-bihari Napló munkatársa lett. Jelenleg is itt dolgozik. Azon kevés debreceni újságírók egyike, akik a mai napig kiváló szakmaisággal művelik a tényfeltáró újságírást. A Hajdú-bihari Naplóban megjelenő interjúi rendkívül igényesek, hűen tükrözve újságírói hitvallását, kritikus szellemét és függetlenségét egyaránt. Az egyik legismertebb debreceni újságíró. Sokoldalú, hiszen a kultúra területén éppúgy otthonosan mozog, mint a sport vagy a közélet témáiban. A hírújságírás mellett portrékat, interjúkat és publicisztikákat egyaránt ír. Előszeretettel számol be zenei együttesek szerepléseiről, sikereiről, így a debreceni zenei élet megismertetése a helyi nagyközönséggel jórészt írásainak is köszönhető.
Kölcsey Ferenc ösztöndíjas
Debrecen közgyűlése 2006-ban Kölcsey Ferenc ösztöndíjat alapított debreceni amatőr és hivatásos alkotóművészek, művészeti együttesek részére abból a célból, hogy Debrecenről szóló alkotások létrejöttét ösztönözze. A benyújtott pályázatok értékelését követően a közgyűlés 2016-ban Kölcsey Ferenc ösztöndíjat adományozott a Debreceni Fotóklubnak.
Az idén 85 éves Debreceni Fotóklub – Máthé András fotóművész vezetésével – közel 1000 darabból álló fotógyűjteményt tervez létrehozni a városról. A képek készítésének koncepciója: visszatükrözni a 2016-os Debrecen hangulatát, a debreceniséget, a közeg szellemiségét, érzékenyen és egyedi módon kifejezve mindazt, amit debreceniként megélünk. A fotók felhasználása rendkívül sokrétű lehet: bázisát jelentené a készülő Debrecen a cívisváros című könyvnek, virtuális albumként turisztikai kiadványok, marketinganyagok, valamint az Európa Kulturális Fővárosa pályázat értékes képi forrásaként is szolgálna.
Fotók: hajdupress.hu, Balló Béla
Hozzászólások