2019. január 12-én a Dalidóval vette kezdetét, s a Vojtina Bábszínház jóvoltából február végén-március elején egy ötnapos Maskarádéval zárul Debrecenben a farsangi időszak. A bábszínház művészei azonban addig sem tétlenkednek: ismét premierrel illetve kiállítás-megnyitóval is várják a város apraja-nagyját a teátrumukba. Februári programajánló következik.
A színháztermi előadások sorát február 3-án rögtön egy bemutató nyitja: Boldog képek címmel ezen a vasárnapon 10 órakor várják az érdeklődőket erre az új darabra, hogy ezt követően 5-étől 17-éig naponta kétszer szintén meg lehessen tekinteni a produkciót. 19-étől 24-éig a közkedvelt Az előszobaszekrény boszorkánya kerül terítékre, szintén naponta egy délelőtti és egy délutáni előadás formájában.
A játszószínházi előadások között ismét hó elején, február 1-jén, 3-án és 4-én kerül sor a Babusgatóra, 5-étől 10-éig Az aranyszőrű bárányt lehet megtekinteni, 18-ától 24-éig pedig délelőttönként és délutánonként „Illik a tánc a farsangnak” címmel várják a művészek egy farsangi produkcióval a nézőközönséget.
A most, január 25-én megnyíló A játék régebbi, mint a kultúra című kiállítást pedig, amely Bíró Zsolt és Szabó Kornél játékgyűjteményéből szemezget, egészen március 4-éig lehet megnézni, hétköznap 8 és 17 óra között, hétvégén pedig 9 és 12 óra között.
A farsangbúcsúztató XVIII. Debreceni Maskarádét – avagy Konc Király és Cibere Vajda ütközetét – február 26-27-28-án, illetve március 1-jén és 2-án tartja a teátrum, hogy a telet végre ki lehessen seprűzni Debrecenből. Február 26-án, 27-én és 28-án 10.00 és 14.00 órától lehet mindenki a tanúja Konc Király és Cibere Vajda viadalának a Vojtina falai között, amikor is a városhírű komédiások – az ORT-IKI, a Szeredás és a Vojtina Társulat bűvös-bábos csepűrágói – csapnak olyan csinnadrattát, hogy a jelenlévő sokaságnak kétfelé áll majd a füle. A gólyalábas csepűrágók és a tavaszt váró aprónép elől a Tél fejvesztve menekül!
Március 1-én (pénteken) 18.00 órától farsangi jelmezes mulatságot rendeznek a felnőtteknek „Itt a farsang, áll a bál!” címmel, melynek keretében a Vojtina elmúlt negyedszázadának meséiből megelevenedett szereplők kelnek életre, valamint farsangi alakoskodók és muzsika várja a mulatságba vágyó táncoslábú vendégeket!
A Maskarádé négy napját a városi sokadalom zárja március 2-án (szombaton) 16.00 órától, melynek keretében a Városházától nagy télkergető hangossággal egészen a Kossuth térig vonulhatnak a résztvevők. Ez a tér lesz helyszíne annak a nagy viadalnak, amelyet Konc Király és Cibere Vajda – a bőség és a böjt urai – egymással vívnak.
Öt napig gördül a kacaj, gurul a nevetés a Vojtina falai és a Kossuth téren gyülekező sokaság között. Jöveteli szándékukat jelezzék a Vojtina figurásainál a 418-160-as telefonszámon vagy a szervezes@vojtinababszinhaz.hu oldalon!
A színháztermi és játszószínházi előadások, valamint az aktuális kiállítás részletes leírása pedig itt olvasható:
Boldog képek
A mese egy faluról szól, ahová, ha betérünk, mosolygós emberek néznek ránk. Egy faluról, ahol a lányok viselete a tündérekéhez hasonlít. Egy faluról, ahol éjszakánként boldogok az emberek álmai, és ahol még a macskák is boldogan pödörgetik a bajszukat a tejeslábas fölött. Ennek a falunak még a neve is Boldog! Ne keressétek idegen országok térképein, hiszen a Mátra alján, a Galga folyó völgyében, Palócföldön található, Magyarországon. Gyertek velünk Boldogra, a boldogság titkát keresni!
Az előadást 4 éves kortól ajánlott!
Az előszobaszekrény boszorkánya
Ha egy szép napon öt frankért egy gyönyörű házat kínálnának nektek, feltétlenül kérdezzétek meg, lakik-e boszorkány az előszobaszekrényében. Mert boszorkány lakhat sötét erdőben, mézeskalácsházban, de nagyon ritkán az is előfordulhat, hogy éppen egy előszobaszekrénybe költözik be. Hogy mi ilyenkor a teendő? Gyertek, elmesélem! Pierre Gripari népszerű meséjét különleges formában, egyszemélyes előadásként Hell Krisztina kelti életre.
Az előadás 3 éves kortól ajánlott!
Babusgató
Bölcsőszínház
Havonta várják a gyerekeket és szüleiket e foglalkozásra. Péntekenként kettő, vasárnap és hétfőn egy-egy játék keretében ismerkednek legfiatalabb játszótársaink „természetrajzával”. Táncolnak, énekelnek, mesélnek, azaz babusgatnak.
Az aranyszőrű bárány
Kamarajáték
„Volt egyszer egy szegény ember, akinek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több.” A rosta likánál eggyel több, azaz a Legkisebb, ha elálmosodott, elévette szépen szóló furugláját. Ezzel tartotta magát ébren a juhosgazda nyájának őrzése alatt. Ó, milyen csudákat tett a muzsikájával és azzal az aranyszőrű bárányával, amit fizetségként kapott. Miben van az ereje ennek a Legkisebbnek? Miért nyeri el még a királykisasszony kezét is? Annyi kacagás kíséri a Legkisebb és bárányának útját az esküvőig, hogy magunk, útjának kísérői is a hasunkat fogjuk majd a nevetéstől.
Az előadás 3 éves kortól ajánlott!
„Illik a tánc a farsangnak, minden rongya fityeg annak”
Szertartásszínház- rítusjáték
Egy csúfszájú, nagyhangú asszonyságnak elveszett a mindentudó kecskéje, a szomszédnak a táncos medvéjébe éppen most került valami kórság, és meg sem moccan, a cigányasszony jósolna ugyan tenyérből is, de nincs, aki bátran vállalná sorsának ismeretét. No, annyi minden furcsaság történik velünk e farsangi napokban, hogy legény legyen a talpán, aki azt kibírja!
Az előadás 3 éves kortól ajánlott!
Kiállítás
A játék régebbi, mint a kultúra
Szemelgetés Bíró Zsolt és Szabó Kornél játékgyűjteményéből
Johan Huizinga kultúrtörténésztől kölcsönözték a tárlat címét. A kutató szerint a játék korábbi az emberi kultúránál. A játéktárgyak (játékszerek) eredete a történelem előtti időkbe nyúlik vissza: a gyerekeket, állatokat, katonákat ábrázoló babákat, illetve a felnőttek által használt tárgyak, szerszámok kicsinyített változatait már a régi egyiptomi civilizáció maradványai között is megtalálták. A kiállítás az 1948 és 1990-es évek közé eső évtizedek játékaiból mutat meg érdekességeket, melyeket a két elhivatott gyűjtő immár két évtizede rendszerez.
Gyürky Katalin
Hozzászólások