Bűnösnek mondta ki és 2 év börtönbüntetésre ítélte – 5 év próbaidőre felfüggesztve – a Debreceni Törvényszék Veres Margitot vezető beosztású hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. A bíróság első fokon az ügy másodrendű vádlottját is elmarasztalta. K. Sándort hivatali kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, 4 évre felfüggesztve. Az elsőrendű vádlottnak emellett 200 napi tétel – 800 ezer forint -, a másodrendű vádlottnak pedig 100 napi tétel – 500 ezer forint – pénzbüntetést is meg kell fizetnie. Az eljárás másfél millió forintos bűnügyi költségét a két vádlottnak felerészben kell rendeznie.
A Debreceni Törvényszék az ítéleti tényállást a vádirati tényállástól némileg eltérően állapította meg. Eszerint Veres Margit előbb jegyzőként, majd a járási hivatal vezetőjeként tevékenykedett Balmazújvárosban. Munkaköri leírásába tartozott az is, hogy jelezze a jogsértéseket és ügyelje a törvényességi előírások betartását.
A másodrendű vádlott 2012 őszén egy rendezvénycsarnok építéséről tájékoztatta a város akkori jegyzőjét és polgármesterét. Megbeszélték, hogyha a város állami forrást kap, akkor hozzájárulnak a beruházáshoz. Veres Margit arra tett ígéretet, hogy mindent megtesz az állami támogatás megszerzéséért. A kivitelező egy gépkocsit – és a vádirat szerint 5 millió forintot – ígért a közreműködésért cserében. Az ügyészség szerint Veres Margit ebből 450 ezer forintot megtartott magának.
Balmazújváros 2012 decemberében 450 millió Ft állami forráshoz jutott. Az önkormányzat illetékes bizottsága 2012 december 21-én ült össze. A tagokat Veres Margit tájékoztatta a beruházásról, de elhallgatta a támogatási összeget és a felhasználás feltételeit is. Azt a látszatot keltette, hogy ez céltámogatás, és a 180 millió forintot csak a csarnok építésére lehet felhasználni. Valójában a kormányhatározatban nem volt ilyen korlátozás. Mocsáry Eszter tanácselnök indoklásában kiemelte: Veres Margit a tagok félrevezetésével közreműködött abban, hogy ne legyen vita és a bizottság támogassa az előterjesztést. Még aznap este egyébként a közgyűlés is összeült, a képviselőket Tiba István polgármester hasonlóképpen informálta. Az előterjesztést megszavazták, az önkormányzat felterjesztette a 450 millió felhasználásának pénzügyi tervét, majd 2013. január végén megkötötte a támogatási szerződést. K. Sándor 2013. márciusában adta át az autót az elsőrendű vádlottnak. A Debreceni Törvényszék ítéletében kimondta: a másodrendű vádlott jogtalan előnyként, ingyenesen ruházta Veres Margitra – a szakértők szerint – 3 millió forint értékű gépkocsit. A vádlottak fiktív adásvételi szerződést kötöttek, amelyben valótlanul tüntették fel az 1,9 milliós vételárat.
Azt ugyanakkor, hogy a másodrendű vádlott pénzt is adott volna a jegyzőnek a közreműködésért, kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani. Az ügyben tanúként kihallgatott volt polgármester a pénzmozgással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy szigorúan csak kölcsönről volt szó, amit a másodrendű vádlott vissza is kapott. Az indoklásban elhangzott: az alapos gyanú ellenére ítéleti bizonyossággal nem lehetetett megállapítani, hogy ez a pénz korrupciós célt szolgált volna.
A törvényszék összesen 10 ezer oldalnyi iratanyagból dolgozott, 18 tárgyalási napon 22 tanút idézett, meghallgatta a műszaki szakértőt, és újabb igazságügyi műszaki szakértőt is kirendelt. A bíróságnak az eljárás során több bizonyítékot is ki kellett rekesztenie a titkos információgyűjtés során beszerzett adatok közül. Az elsőrendű vádlott lehallgatása ugyanis 15 hónapig tartott, a bíróság álláspontja szerint azonban a jogszabály és a bírói gyakorlat alapján ezek a lehallgatási anyagok 180 napon túl nem használhatóak fel. A törvényszék így csak a 2012 májusa és novembere közötti lehallgatási anyagokat vehette figyelembe, ezekben azonban a pénz átadását érintően nem volt értékelhető bizonyíték. A másodrendű vádlott 90 napon át tartó lehallgatása esetén viszont minden törvényes feltétel megvalósult, így azok a beszélgetések bekerülhettek a bizonyítékok közé. Ezekben a dialógusokban az ominózus autó több esetben is szóba került. Kénytelen volt szelektálni a törvényszék a vádlottak és a tanúk vallomásait is: ki kellett rekeszteni azokat a részleteket, amelyek a törvénysértő módon becsatolt lehallgatási anyaggal álltak összefüggésben.
Az úgynevezett „ezüst tálca” elve szerint törvénytelenül beszerzett adatból nem lehet törvényes bizonyíték.
A korrupciós bűncselekmények elszaporodottságát egyébként a bíróság súlyosító, az időmúlást pedig nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe.
Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosítás miatt jelentett be fellebbezést, az első-, illetve a másodrendű vádlott és védője ugyanakkor felmentésért fellebbezett.
Hozzászólások