Az ombudsman szerint a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát, továbbá súlyosan sértette a jogbiztonság követelményét az, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint Székely László alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Az ombudsman megállapította: az új követelmény meghatározásakor a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.
Az ombudsman jelentésében rámutatott, hogy egy idegen nyelv elsajátítását elsősorban a személyi és tárgyi feltételek, illetve a megfelelő csoportlétszámok határozzák meg. A nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben résztvevő gimnáziumi tanulóktól a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapfokú (B1), a szakgimnáziumi tanulóktól pedig középfokú szintű idegennyelv-ismeretet várnak el, és jelenleg az előbbi tanulóknak mindössze 7,5 százaléka tesz idegen nyelvből – a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű – emelt szintű nyelvvizsgát.
Nem egyszerűen oktatásszakmai problémát, hanem alapjogi aggályokat vet fel, ha az idegen nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak – hangsúlyozta a biztos.
Székely László szerint az iskolának kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételihez megszabott nyelvvizsga követelményének. A jelentés hangsúlyozza, hogy rendszerszintű visszásságot és az oktatáshoz való jog sérelmét okozza a nyelvvizsga megkövetelése mindaddig, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.
A jelentésben arra is kitértek: a jogbiztonság követelményét súlyosan sértette, hogy a szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül a 2016/2017-es tanév kezdetét megelőzően hirdették ki, így egyáltalán nem volt idő felkészülni az új feltételekre. Ez nemcsak az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos helyi feltételrendszer hiányát, hanem a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és befejezését is bizonytalanná tette. Mindez sértette az oktatáshoz való jogot azzal, hogy hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni kívánók felkészítését is – írták.
Az ombudsman mindezek miatt azt javasolta Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, hogy erőteljesebben fejlesszék az iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját, és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.
(MTI)
Hozzászólások