Szólásszabadságot követel Dúró Dóra. Letiltotta a Facebook a Mi Hazánk oldalát. Posztban parádézik az elnökhelyettes asszony.
Érdekes, hogy pont az szólal fel a cenzúra ellen, aki eddig nyíltan felvállalta a cenzor szerepét, hiszen ki is volt az, aki ledarálta az ominózus mesekönyvet?
De mi is a könyv, ha nem egy platform a hangunk hallatására? Ez ám a kettősmérce! Véleménydiktatúrát, kormányzati fellépést követelt az államtól egy olyan könyv miatt, ami nem egyezik a nézeteivel, most pedig felszólal a cenzúra ellen? Milyen jogalapon követeli a szólásszabadságot egy olyan személy aki nincs is tisztában annak jelentésével?
De nézzük, hogy mit is jelent a cenzúra valójában:
„A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon. Szűkebb értelemben csak az államilag gyakorolt, külön erre a feladatra alakult szervek által végzett információszűrést nevezzük cenzúrának (amely elsősorban a hírlapok és műalkotások megcsonkítását vagy betiltását eredményezheti).
A szűkebb értelemben vett cenzúra az abszolutizmus, illetve a diktatórikus rendszerek jellemzője, ahol az információkat, az emberek véleményét és nézeteit is szabályozni akarják. A szólásszabadság ilyesfajta korlátozása legitimitását egy feltételezett társadalmi megegyezésből meríti, amely megszabja, hogy abban a korban mi fogadható el, és mi nem.”
Wikipédia
El is érkeztünk a szólásszabadság témaköréhez. Lássuk:
„A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak mint erőszak-szervezetnek kell tiszteletben tartania.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az ‘információkra’ és ‘eszmékre’ vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek […], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják […] a lakosság bármely részét”.
Wikipédia
Kedves Dóra, milyen most a másik oldalon állni ignoráltként?
Hozzászólások