A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a jegybanktörvény kedden elfogadott módosítása kiállja az alkotmányosság próbáját.
Bánki Erik azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a parlament kivételes eljárásban döntött arról, korlátozza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. A törvénymódosítás alapján az intézmény vezetőinek fizetése megduplázódik.
A Fidesz politikusa indoklásában azt mondta: a jegybank által létrehozott alapítványokra nem az információszabadságról szóló törvény vonatkozik. Jelezte ugyanakkor, hogy a most jóváhagyott törvény értelmében ezek az alapítványok közhasznúakká válnak, így évente egyszer közhasznúsági jelentést kell tenniük a gazdálkodási eredményükről.
A jegybanki vezetők bérrendezését Bánki Erik azzal indokolta, hogy az Európai Unió jegybankjai közül a magyar elnökének és tisztségviselőinek fizetése volt a legalacsonyabb eddig. Ők most a "középmezőnybe" kerültek. Nem lenne helye bérrendezésnek, ha a jegybank gazdálkodása, a monetáris politika eredményei nem járnának kedvező hatásokkal, de jelen körülmények között itt volt az ideje a kiigazításnak – mondta.
A törvényjavaslat különleges eljárásban történt tárgyalását Bánki Erik azzal magyarázta, hogy a pénzpiaci stabilitás érdekében ki kellett vonni a jegybankot az új közigazgatási eljárási törvény hatálya alól.
A gazdasági bizottság elnöke és a tájékoztatón szintén részt vevő Kósa Lajos, a kormánypárt frakcióvezetője is biztosra vette, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül majd az MNB-törvény módosítása. Bánki Erik szerint ugyanakkor a szabályozás megfelel az alaptörvénynek.
A frakcióvezető több kérdést is kapott arról, hogy a jegybanki alapítványok pénze miért nem közpénz. Erre válaszul kifejtette: az alapító által az alapítványnak adott pénz nem őrzi meg korábbi "jellegét", ezért "az alapítványi pénz alapítványi pénz", nincs más státusa. A pénz addig közpénz, amíg az alapító nem tette be az alapítványba – ismételte meg.
Kósa Lajos nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy más, közpénzből gazdálkodó, nyereséges szervezetnél megvalósulhat-e az MNB-hez hasonló alapítványi modell.
A jegybanki alapítványokra vonatkozó, már folyamatban lévő adatkikéréssel kapcsolatos felvetésre a kormánypárti politikus azt felelte: a közhasznú alapítványokról is lehet adatot kikérni, tehát "nem arról van szó, hogy elzártuk az adatkérést".
A Fidesz frakcióvezetője a polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével összefüggő, ugyancsak kedden elfogadott módosítást is ismertette. Ez alapján a kft.-k és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Ptk. azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.
A politikus közölte: becslések szerint 50-52 ezer civil szervezet nem teljesítette eddig a határidőt, és legalább a felük nem is tudta volna. A gazdasági társaságok között több tízezer érintett lehet – tette hozzá.
Megjegyezte azt is, hogy ősszel, a Ptk. felülvizsgálatakor azt is megfontolják, kell-e ilyen szigorúan szabályozni a civil szervezetek működését, szervezeti felépítését, ügyrendjét.
A gazdasági társaságok tőkeemeléséről szólva Kósa Lajos jelezte, tisztázni kell az illetékfizetésre vonatkozó szabályokat, erről egyeztetni fognak az Igazságügyi Minisztériummal.
(MTI)
Hozzászólások