Anatómiai ismereteinkből tudjuk, hogy a szív a szegycsont alatt, a mellkas középvonalától kissé balra helyezkedik el az emberi testben. Gondolom, emiatt a sportklubok, nemzeti válogatottak jobbára a mezük bal felső részén viselik a címert, ahogyan azt a legkisebb futballrajongók is tudják. Tehát a szív biológiailag fix helyet foglal el bennünk, de olykor ez a létfontosságú csalfa szerv tud ide is és oda is húzni.
A rébuszokon túl: bejárta a honi sajtót a hír: Dárdai Pál fia, Dárdai Márton, a Hertha BSC védője közösségi oldalán kijelentette: a némettel szemben a magyar válogatottat választja. Tegyük hozzá, amennyiben majd behívja Marco Rossi szövetségi kapitány.
Tudni kell, hogy Márton nagyapja, legidősebb Dárdai Pál a Pécs oszlopos tagja volt, és csak a kor (hetvenes- , nyolcvanas évek) erős konkurenciája miatt nem került be a válogatottba, egyébként klasszis futballista volt.
A fia, „Pali” már nagyobb karriert futott be, a baranyai megyeszékhelyről – a BVSC érintésével – 1997-ben Berlinbe igazolt, ahol 2011-ig játszott, a sokszoros válogatott labdarúgó közben ikonná lett a német fővárosban, és többször is vezette a Herthát edzőként, ahogyan most is teszi. Közben a BSC utánpótlása mellett volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya is, amíg zöld utat kapott ehhez a németektől. Nagy szerepe volt a 2016-os Eb-re való kijutásban.
Dárdai tehát már huszonhét esztendeje Berlinben él, ott született meg Mónikával közös három fiuk, Palkó, Márton és Bence. Előbbi már játszott a magyar nemzeti tizenegyben, Márton pedig – miután az év végén konzultált Rossival – most tette közzé: ő is a magyar címerest mezt választja. Tudni kell, hogy a futballista már stabil tagja volt Németország U21-es alakulatának.
Mint ahogyan a 21 éves Dárdai Márton fogalmaz: „Az elmúlt év végén a szabadnapokat is arra használtam, hogy a családommal és a tanácsadóimmal olyan döntést hozzak, amely után nemcsak most, hanem a jövőben is jól érzem majd magam, és ez egyáltalán nem volt könnyű. A jövőben Magyarország színeiben fogok játszani. Szeretnék köszönetet mondani a német utánpótlás-válogatottak összes edzőjének és minden német szurkolónak is. A meghozott döntés szívügyem, és nagyon izgatott vagyok, hogy a jövőben szüleim hazáját képviselhetem nemzetközi szinten. Alig várom, hogy a magyar válogatottban játszhassak, és rendszeresen találkozzak veletek a stadionban!”
A labdarúgó hezitálása miatt orrolók kiemelik, hogy „a szülei hazáját választotta, s nem a sajátját”, s különben sem hívta a kutya sem a felnőtt német válogatottba. A többség viszont lelkesen ünnepli, hogy ugyan minden Németországhoz köti, mindig is ott élt, Márton mégis csak egy magyar futballdinasztia tagja. Aki ráadásul nagy hasznára tud lenni csapatunknak.
Nincs jogunk megkérdőjelezni, hogy valóban hozzánk húzta-e a szíve, különösen úgy, hogy vannak a keretben olyan játékosok is, akiket – bár csak egyetlen, vagy éppen annyi magyar felmenője sincs – joggal ünnepelt többször is a Puskás Aréna közönsége.
Márton eddigi életét Németországban töltötte, ezért többségünk természetesen bele sem tudja képzelni magát a helyzetébe. Értékeljük inkább, hogy ide húzta a szíve.
Hozzászólások