Gyermeknapi könyvkereső…

„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyerek megtanul a saját lelkében olvasni.” Bruno Bettelheim
A közelgő gyermeknap alkalmából egy gyermekkönyves összeállításra gondoltam. Gyermekek számára íródott könyvek sokasága áll rendelkezésünkre, és ember legyen a talpán, aki rendszerezni próbálja őket. Én sem teszem. Inkább megmutatom, hogy nekünk milyen gyermekkönyveink vannak a Köynvespolc.On, illetve nem is igazán ott, hanem valójában a kanapén, a fotelben, a bunkerben, a játszósarokban az ágy melletti éjjeliszekrényen, a WC-ben, a komódon és a lakás minden szegletében. Leírom mi miért volt hasznos, vagy éppen miért nem. Teljesen szubjektív válogatás lesz, egyetlen szempontot emelek ki, a gyermekeim életkorát. Szakmaiságnak, tudományosságnak nyomát ne keressétek, anyaként írok most.
A bevezető után elkezdtem válogatni, hogy akkor most pontosan mely könyvek kerüljenek ide, és amikor már másfél méteres volt a könyvtorony elgondolkodtam, hogy akarom-e én ezt. Aztán eldöntöttem, igenis megcsinálom. Íme a végeredmény:

1. Icipici pocaklakó és mini csemete korú olvasnivaló.

Véleményem szerint, már akkor érdemes hangosan olvasni a gyermeknek, amikor még meg sem született. Ilyenkor bármi jó. Én például számtalan verses könyvből olvastam hangosan, nem kifejezetten gyermekkönyvekből, hanem a saját kedvenceimet (Radnóti, Ady, Szabó Lőrinc…). Az első perctől része volt az életünknek az olvasás. A ritmusos mondókák, rigmusok a legjobbak, azt a pici babák nagyon szeretik. Sok ilyen összeéllítás van, nekem nagy kedvencem volt a Weöres Sándor: Bóbita című könyve, talán mert visszaidézte a saját gyermekkoromat.

2. Első könyvecskék lapozgatáshoz, ismerkedés a mesékkel

A pár szavas gumikönyvek és a lapozgatós keménypapíros könyvek tömkelege áll rendelkezésünkre, ezekből a nyitható bekukkantós, zenélő, bábozós verziók is megtalálhatók a könyvespolcon, ám én igen korán elővettem a Marék Veronika: Boribon-sorozatát is. Egyszerű ámde színes rajzok és kevés szöveg, tökéletes választás első könyvként kislányoknak és kisfiúknak egyaránt. Javaslom, figyeljük meg, hogy a kicsit mi érdekli, fiúknál a munkagépekkel, járművekkel, dínókkal nem lehet mellélőni, de az állatos, számolós, színeket tanítós könyvecskék is igazán hasznosak. Érdemes azt megfontolni, hogy minél letisztultabb képanyagú könyvet válasszunk, mert nem a legszínesebb mesekönyv a legjobb. A gyerekek képzeletvilágának szárnyalását gátolja, ha mindent meg akarunk nekik mutatni. Had képzelje el ő maga a történetet, ez nagyban hozzájárul a személyiségük fejlődéséhez és később a tanulásban is nagy hasznát veszik majd. Amit még nagyon fontosnak tartok ebben a korban, hogy legyen napközben is meseolvasó idő, ne csak altatáskor.

3. Bölcsis időszak

Itt már merészebbek lehetünk. A gyermekünk rövid történeteket gond nélkül értelmez és megszeret. A Kisvakond-sztorik épp ilyenek. Bartos Erikának köszönjük a Bogyó és Babóca kalandjait, melyeket nagyon szerettem felolvasni. Igaz, hogy Pogány Juditot nem tudjuk lepipálni, de fontos, hogy tőlünk is hallja ezeket a szereplőket megszólalni, nem elég a tv elé ültetni a gyerekeket. Nem vitatom Bartos Erika műveinek fontosságát a Happla meséket is szeretjük, de személy szerint engem az Anna, Peti és Gergőtől a hideg kirázott, szóval azt mi ignoráltuk. Van viszont egy számomra és a gyermekeim számára is nagy-nagy kedvenc Végh Veronika Lufipufi mesesorozata. Ez is a megunhatatlan kategóriába tartozik, a szerethető karaktereivel és a változatos cselekményével. A következő ajánlásom a férjem gyermekkori kedvence, amit mi szintén bölcsis korban elkezdtük, ezek a Szutyejev mesék, amiket mindkét csemete imád a mai napig. A merészebbek már ebben a korban is elővehetik a nagy klasszikusokat is. Esti olvasásra a Grimm legszebb meséi és A magyar népmesék is bevállalhatók, ám az utóbbinál nem árt válogatni, mert hát mi magyarok érdekes meséket is örököltünk az őseinktől.

4. Ovis kor

Nos, itt már szépen nyílik az olló, és bekerül sok-sok újszerű mese is a csomagba. Egyik nagy meglepetés kedvencünk a Dániel András Kufli sorozata. Bevallom először kétkedve olvastam (mi akar ez lenni?!) de a kisfiunkat annyira felvillanyozta ez a képtelen történet a sok összevisszasággal és különcséggel, hogy hamar beleszeretett az egész család.
Ki nem hagynám a Berg Judit: Hisztimesék könyvét és tulajdonképpen az ő összes alkotása minőségi gyermekirodalom. A Két kis dínó sztorik fenomenálisak, ezt a kislányom óvó nénijének köszönhetjük éppúgy, mint a Czigány Zoltán Csoda és Kósza sorozatát. Egyszerűen zseniális mindkét alkotás-sorozat. Döbrentey Ildikó Égbőlpottyant meséi is dús fantáziavilággal tágítják a gyermekeink képzeletvilágát, és a sárkányos rész arra is nagyon jó volt, hogy a gyerek végre megtanuljon orrot fújni. Ovis és kisiskolás kor küszöbén nekünk legjobban Vadadi Adrienn könyvei jöttek be. Szintén nemre tekintet nélkül. A Leszel a barátom? könyvet a mai napig forgatjuk esténként. Azért mi becsempésztük a repertoárba Csukás István Süsü a sárkány kalandjait is, és amikor színházban láttuk Süsüt életnagyságban már ismerősként örülhettünk együtt a kicsivel. A Pöttyös Panni könyveket csak a kislányom szerette, nagy bánatomra, de hát nem egyformák a gyerekek, még a testvérek sem. A Mici Mackót később kezdtük el, és valahogy nem hozta a várt rajongást, ám még a négyévessel előtte állunk, úgyhogy hamarosan leteszteljük. Kiemelném továbbá a Scolar kiadó fejlesztő könyveit is jó szívvel ajánlom a kicsik érdeklődési körének megfelelő tartalommal. A kisfiam minden utazáskor beletuszkol valami ismeretterjesztő könyvet a csomagjába, sokat tanultunk ezekből a Földről, az Űrről na és a kalózokról is.

5. Első saját olvasásélmény – talán a legfontosabb

Itt csak egy gyermekkel való tapasztalatról tudok beszámolni lévén, hogy a kicsi még nem tud olvasni, ám azt hozzáteszem, hogy a nagylányom ovis korában tanult meg. Ekkor voltam igazán bajban. Mi legyen az a könyv, ami nem szegi kedvét, de nem is unalmas. Legszívesebben a Boribont adtam volna a kezébe, de azzal az volt a gond, hogy kívülről tudta az összest. Ekkor találtam rá a Most én olvasok sorozatra, amelyet számtalan író neve fémjelez (Gévai Csilla, Finy Petra, Berg Judit…). Ezekben a kiskönyvekben szintek szerint vannak kategorizálva a szisztematikusan felépített történetek a szókincs és a sztori bonyolultsága alapján. Ez egy pedagógusi szakértelemmel megtámogatott kortárs, magyar olvasni tanulok sorozat, amivel valóban élmény az önálló olvasás Mi ezzel kezdtük és utána jöttek a kisregények.

6. Amikor már maga is olvas

Szerintem az a leglényegesebb, hogy figyeljünk oda arra, hogy milyen könyvet adunk a gyermekünk kezébe. Legjobb, ha előtte elolvassuk (vagy legalább bővebben beleolvasunk), mert nagyon sokféle könyv létezik a boltokban és sajnos a színvonal nem minden írásban azonos. Fontos figyelembe venni az érdeklődési kört, az sokat segít a könyvválasztásban. A kislányom balettezik, így egy ilyen témájú könyv is elsők között szerepelt, ez az Anne-Marie Pol. Táncolj sorozatot pikk-pakk kivégezte. Aztán jöttek a nehezebben, magasabb oldalszámú olvasmányok, és tíz évesen eljutottunk a Harry Potterhez. (Erről majd külön írok). Közbeiktatnám még Bosnyák Veronika. Sirály a király könyvét, amely egy kedves, vicces történetbe ágyazott, burkolt nyelvtan óra, ahol a j/ly betűk helyesírása rögzülhet, és nem csak a gyakran használt, gólya/papagáj relációban látjuk, hanem olyan ritkán használt j/ly betűs szavak is bekerültek, mint a felbolydult, megtébolyodott, zsivaj, tarsoly, csevej… és még sorolhatnám…

7. Könyvek, amit a nagy olvashat a kicsinek

Az imént említett Csoda és Kósza, valamint a Két kis dínó olyan sorozatok, amiket a kisiskolás is szerethet, éppúgy, mint a kicsi, sőt még felnőttek számára is vicces. Tudom, az olvasás kedvelő szülők szeretnének minél több történetet megismertetni a gyermekekkel, de ne essünk túlzásba! Ne lepődjünk meg azon, ha a gyermekünk minden este ugyanazt a mesét akarja hallani. Az ismerős történet olyanfajta biztonságot ad számára, ami könnyen átvezeti a pörgős napból a pihentető éjszakába. Ha századjára is a Babamedvét akarja hallani, akkor olvassuk azt neki. A nagytesó könyvszeretete biztosan átragad majd a kicsire, így teremtsünk alkalmat arra, hogy ketten, hárman, vagy ahányan vannak, olvassanak is egymásnak, akár felváltva.

8. Érzelmi intelligencia fejlesztő könyvek
Ezekkel nagy bajban vagyok. Volt pár melléfogásom, de azért találtam igazán különlegeseket is. A Berg Judit: Titoktündér például remek írás, a Kádár Annamária: Lilla és a Tündérbogyó könyvével most barátkozunk. Számtalan ilyen írás megtalálható már a „piacon” ám szánjunk rá időt az átnézésre és mérlegeljünk, válogassunk. Érdemes információt gyűjteni bizonyos könyvekről mielőtt beszerezzük.

Végezetül:
A végére mégiscsak hoztam egy kis szakmát. A fenti idézet miszerint „A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyerek megtanul a saját lelkében olvasni.” Bruno Bettelheimettől (1903-1990) származik. Korának legnagyobb gyermekpszichológusának tartották, és szakmájában elsőként állapította meg hogy a mesék világa gyógyító erejű a sérült lelkű gyermekek számára. „Szerinte a mesék minden esetben leegyszerűsítik a szituációkat, ezáltal az egzisztenciális dilemmákat egyértelműen, tömören foglalják magukba. Ezzel adnak lehetőséget arra, hogy a gyermek az adott mese „tanulságának”, problémakörének lényegével találkozzanak, hogy azok ne váljanak túl bonyolulttá számukra. Úgy véli, hogy a mesék mintául szolgálnak a gyermekek álmodozásaihoz, így ezzel együtt hatással vannak a gyermekek tudattalanjára. Ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a megmunkált tudattalan pozitív célokat szolgáljon és a személyiség egyik építőkövévé váljon.” (Wikipedia). Ezt mindenképp elgondolkodtató.
Tudom, hogy (nagyon) nem teljes a lista, (A Ruminit is kihagytam, Tea Stilton…stb) szóval bátran ajánljatok ti is könyveket.
Lefotóztam a nagy kedvenceket a képgalériában megtaláljátok.
Tartsatok velem legközelebb is és megmutatom milyen különlegességek vannak még a Könyvespolco.On.
Török-Papp Csilla
Fotó: Török-Papp Csilla