Engler Ágnes, a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet professzora 2026. július 1-től öt éven át tölti be a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar dékáni posztját. Vezetői stratégiájában fontos szerepet szán a kar hagyományainak, a bölcsészképzés klasszikus normáinak megőrzésének, egyben reagálva a változó világ kihívásaira, elsősorban az oktatás, a tudományos élet és a nemzetközi kapcsolatok terén – írta a közlemény.
Engler Ágnes ezer szállal kötődik az egyetemhez: a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet professzora, aki a jogelőd Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1999-ben végzett magyar nyelv- és irodalom tanár, illetve felnőttképzés- és művelődésmenedzser szakokon, PhD fokozatát pedig 2010-ben szerezte a Debreceni Egyetemen (DE), ahol az intézetben tanársegédként indult karrierje. Azóta folyamatosan az egyetem oktatója, jól ismeri tehát az intézmény, azon belül elsősorban a kar működését – írták.
A Bölcsészettudományi Karon (BTK) 230 oktató és 57 további munkatárs biztosítja a mintegy 3000 hallgató képzését, akik a jelentkezéskor 20 alap-, 23 mesterképzés, 13 osztatlan tanárképzés, 11 szakirányú továbbképzés, valamint 3 doktori iskola kínálatából választhatnak. A BTK a DE egyetlen kara, amely az indulás, 1912 óta folyamatosan, megszakítás nélkül működik, így nem véletlen, hogy az ötéves dékáni program is épít a kar hagyományaira.
– Pályázatom egyik filozófiája volt, hogy meg kell őrizni ennek a nagy múltú karnak a hagyományait, értékeit, normáit és mindenképpen az értelmiségképző szerepét. Ez a programom első és legfontosabb megállapítása. A második – ehhez kapcsolódóan –, hogy míg az értékeket megőrizzük és tiszteletben tartjuk, közben folyamatosan reagáljunk a minket körbevevő, változó világ kihívásaira úgy, hogy a meglévő szilárd alapokra építünk, nem mozdulunk el abból az értékrendszerből, amit a bölcsészkaron képviselünk, ugyanakkor – amennyire csak lehet – innovatívak legyünk – mondta Engler Ágnes.
A dékán az oktatás terén várható változásokkal kapcsolatban kifejtette: az alap- és mesterszakos képzéseket tekintve úgy véli, a mutatók megfelelnek a Bölcsészettudományi Kar iránt elvárt követelményeknek, a hallgatói létszámnak és kapacitásnak.
– A demográfiai előrejelzések szerint azonban az elkövetkező 2-3 évben jelentősen vissza fog esni a középiskolákban frissen érettségizettek létszáma, ami azt vetíti előre, hogy ez nemcsak kari vagy egyetemi szintű probléma és ezzel együtt kihívás lesz, hanem országos jelenségként mutatkozik majd. Éppen ezért a programomban kiemelt szerepet szánok az idősebb korosztály képzésének, annál inkább, mivel a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a fiatal felnőttek továbbtanulási hajlandósága jelentősen emelkedett az elmúlt években. Másrészről egyfajta reneszánszát éli a most középkorúak körében, hogy visszatérjenek az alma materükbe. Gondolok itt a 40-50 éves korosztályra is, az egykor itt végzett hallgatókra, akiknek már beindult a karrierjük, de van még olyan a „bakancslistájukon”, amit szívesen teljesítenének, vagy úgy látják a saját szakmájukban, hogy szükség van még fejlődésre egy adott területen. Az alumnusok felé történő erőteljes nyitás egyébként egyetemi szinten már évek óta tapasztalható, hiszen sok szempontból fontos cél az egyetemi közösségünk építése, erősítése – hangsúlyozta a kar új vezetője.
A képzési kínálat bővülésével kapcsolatban Engler Ágnes kiemelte: fontos, hogy a meglévő szakok megmaradjanak, minden olyan képzés, ami él és létezik, az folytatásért kiált. Azonban az új szakok tekintetében természetesen megfelelő óvatossággal kell eljárni, hiszen senki nem lát a jövőbe, nem tudhatjuk, hogy a munkaerőpiacnak milyen igénye lesz évek múlva, így pedagógusként és szülőként is úgy látja, nagyon nehéz pályát választani a most érettségizőknek. Ugyanakkor vannak olyan jelzések, amelyek már mutatják azt az utat, ahol érdemes lenne új szakokban gondolkodni, valamint a magyar nyelvű képzések mellett az angol, akár más idegen nyelven történő képzéseket erősíteni vagy akár újakat indítani. Természetesen mindez még csak kezdeti stádiumban van, maga az akkreditáció pedig hosszadalmas folyamat, viszont lenne fogadókészség a külföldi hallgatók részéről. Ugyanakkor a nemzetköziesedés folyamatában kari, intézeti és tanszéki szinten is meghatározó, hogy bővíteni tudják a nemzetközi kapcsolatok körét mind a hallgatók, mind az oktatók tekintetébenm – írták.
A közlemény szerint a hallgatói létszám és a képzési struktúra mellett kiemelt hangsúlyt kap a jövőben a folyamatos módszertani megújulás. Ez Engler Ágnes meglátása szerint nem azt jelenti, hogy dobjunk el mindent, ami a klasszikus tudományegyetemi módszertant jellemzi, a diákoknak ezt is meg kell tapasztalniuk, de ezen a téren is fontos, hogy nyissanak az olyan módszertani megoldások felé, amivel a figyelmük jobban leköthető vagy akár motivációt jelenthet számukra a megértésben és elmélyülésben. Ez lehet újszerű interaktív módszerek használata, a mesterséges intelligencia beemelése, korszerű szemléltetés, online elérhető tananyag, jegyzet, akár podcast is, annak érdekében, hogy az egydimenziós oktatás mellett minél több inger érje őket.
A kar életében az oktatás mellett kiemelt jelentőségű a tudományos tevékenység. – Ezen a téren ugyanolyan fontos a nemzetköziesedés, mint az oktatásban. Szükség van arra, hogy a karon folyó tudományos élet egyre inkább bekapcsolódjon a nemzetközi vérkeringésbe és az itt elért eredmények idegen nyelvű publikációkban, konferencia-előadásokban is megjelenjenek. Ugyanakkor egy százéves, nagy múltú karon, ahol alapvetően magyar nyelven folyik az oktatás, anyanyelvünket mint kincset, őriznünk kell, nem szabad háttérbe szorulnia. Fontos, hogy a szakmai közönség is olvasson magyarul, magyar szerző tollából, nem beszélve az érdeklődő közönségről vagy a gyakorló pedagógusoknak szánt tudományos eredményekről, hiszen azokat használni és hasznosítani tudják mindennapi munkájuk során a gyakorlatban. Tehát legyenek magyar nyelvű monográfiák, publikációk, tananyagok, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az elvárást, hogy világszinten is megmutatkozzunk – emelte ki a dékán.
Engler Ágnes dékáni feladatainak ellátása mellett is folytatja oktatói munkáját, hiszen – mint mondta – aki egy egyetemen tanít, az egyszerre végez oktató- és kutatómunkát. A kettő közötti egyensúly megtalálása azonban mindig nehéz folyamat. Mint fogalmazott: számomra a meglévő két feladat mellé a dékáni poszt betöltésével belépett egy harmadik, vezetői, egyben menedzseri funkció. Ha csupán az oktatást-kutatást nézem, igazság szerint nehezen tudnám bármelyik mellé letenni a voksom, hiszen oktatni kifejezetten szeretek, ami nem merül ki csupán előadások vagy szemináriumok tartásában, a hallgatókkal tanórán kívül is törődni kell például tehetséggondozás formájában.
– A kutatás, a publikálás megint egy másfajta felkészülést igényel. A tanítás során felkészülünk, órát tartunk, értékeljük a hallgatók teljesítményét, a kutatás, a publikációk elkészítése azonban egy elmélyült folyamat, éppen ezért lehet, hogy az elkövetkező években ez a terület háttérbe szorulhat kissé, bár nem szeretném, hiszen vannak saját kutatási területeim, ahol vár még rám munka – tette hozzá a dékán. Úgy véli, a sikeres munkához nélkülözhetetlen egy közösség támogatása, a közvetlen munkatársaké, az oktatóké, a dolgozóké és természetesen a családi háttér.
Dékáni munkáját három helyettes segíti, akik tevékenysége lefedi a három kiemelt stratégiai területet, az oktatás, a tudományos tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok irányítását, koordinálását. A korábbi dékáni vezetésből Csatár Péter és Takács Levente is igent mondott a felkérésre, ezzel biztosított a kar működésének folytatólagossága, hiszen évek óta végzik munkájukat stratégiai és gazdasági, valamint oktatási dékánhelyettesként. A harmadik poszt, a nemzetközi kapcsolatokért is felelős tudományos dékánhelyettesé sokáig betöltetlen volt, de a már említett nemzetköziesedés miatt elkerülhetetlen ennek betöltése, amelyre Venkovits Balázst kérte fel.
– A sikeres működéshez ugyanakkor nélkülözhetetlen a dékáni hivatal dolgozóival mint közvetlen munkatársakkal, valamint az intézetek és tanszékek vezetőivel való szoros együttműködés a sikeres munka érdekében, ami nem lenne teljes a családom segítő támogatása nélkül. Az pedig, hogy egy jól működő kart vehettem át, köszönhető Keményfi Róbert korábbi dékán hosszú éveken át végzett munkájának, amely a napi működés biztosítása mellett az időről időre jelentkező kihívások – például világjárvány, alapítványi átalakulás – mellett is sikeres korszakot jelentett a Bölcsészettudományi Kar életében. Megtisztelő számomra, hogy a következő években ezen a nagy múltú karon dékánként szolgálhatom a hallgatói, valamint oktatói és dolgozói közösséget – hangsúlyozta Engler Ágnes.
Forrás: Sajtóközpont – BZs
Hozzászólások