Az emberiség fantáziáját mindig is foglalkoztatták a csillagok. A csillagászat története egészen a civilizáció kezdetéig nyúlik vissza. Már az ókori görögök is jelentős csillagászati felfedezésekkel büszkélkedtek, azonban az igazi eredmények a 16. században kezdődtek meg. Ezt az évszázadot a „tudományos forradalomként” tartjuk számon. A tudományt új elvi alapokra helyeződtek.
Kopernikusz lengyel csillagász nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása, miszerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap körül és nem fordítva. Ezen elmélettel forradalmasította a teljes világképet, megalapozva Kepler, Galilei és Newton elméleteit.
Kepler a német matematikus vezette le a mindmáig érvényben lévő bolygómozgások fő törvényeit. Galilei az ókori fizikának ellentmondó mozgástörvényeket állított fel, útjára indítva a modern értelemben vett mechanikát. Galileit egykor a tanai miatt el is ítélték és igazát akkoriban megvetették.
A bolygók mozgásától az atomokban lévő parányi részecskék mozgásáig a mechanika a felelős. Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus dolgozta ki a mozgások dinamikai leírását, munkája a tudománytörténet egyik legnagyobb eredménye. Tanai az egyetemes tömegvonzás törvényit is vizsgálták. Az általa lefektetett Newton-törvények a klasszikus mechanika alapjaként ismert négy axiómát képezik. Newton maradandót alkotott a matematika területén is. A pontmozgás törvényeinek felismerése mellett lefektette a matematikai analízis alapjait, megteremtve az alkalmazott matematika eredetét. A newtoni mechanika felismerése hatalmasat lendített a tudóstársadalmon lehetővé téve új, akkor még ismerten tudományágak feltérképezését. Joule a termodinamikában ráébredt a hő mechanikai egyenértékét, ezzel megsegítve az energiamegmaradás elméletének kidolgozását. Számos lépés történt az elektromosság fejlődése során is. Coulomb felismerte az elektromos erőtörvényt, Ohm pedig az áramerősség és a feszültség közötti összefüggést, megalkotva a máig érvényben lévő egyik fizikai alaptörvényt.
A világ mondhatni legismertebb embere, Albert Einstein gyökeresen felforgatta a klasszikus fizika fogalomrendszerét, megalkotta az általános relativitás elméletét, hozzájárult a kvantummechanika fejlődéséhez. Az elméleti fizika területén szerzett zsenialitásáért Nobel-díjjal jutalmazták.
A nagy tudósok sora nem ért véget, sőt! A 21. században rohamos léptekkel halad előre a technológia, megannyi tudósnak köszönhetően és a múltban elért tudományos sikerek, megalapozták jelenkorunk sokadik ipari forradalmát.
Top 3 Projekt a múltból, melyek forradalmasították az életünket:
1. Világháló
Nélkülözhetetlen része a mindennapoknak. Nagyjából 4,6 milliárd ember számára elérhető. Tervezője Tim Berners-Lee angol informatikus. Az első hálózatot és annak elemeit (html; http; url) a svájci CERN-ben építette ki kollégájával Robert Cailliau-val. A WWW, azaz a World Wide Web mondhatni alapszükségletünk, minden tudás hordozója. Hatással van ránk, hétköznapi emberekre és a gazdasági egészre is: bankrendszerre, gazdasági szektorra, de még az egészségügyre is.
2. Intel 4004-es mikroprocesszor
1971-ben az Intel kereskedelmi forgalmazásban megjelent a világ első mikroprocesszora, amely technológiai forradalmat indított elhozta a mai, fejlett technika világát.
3. DYNATAC 800X
Már 47 éve annak, hogy hívást kezdeményeztek az első mobiltelefonon. A mobilhívás a Motorola egykori mérnökének, Marty Coopernek a nevéhez fűződik, aki egy a cége által fejlesztett rádiótelefon-prototípuson keresztülhívta fel riválisát, Joel Engelt, a Bell Telephone Laboratories cégkutatási vezetőjét. a híváshoz Motorola DynaTAC 8000x prototípust használt, amit akkoriban téglaként is becéztek. Ezt a típust használta Gordon Gekko (Michael Douglas) is a Wall Street c. filmben. A telefon ugyan fél óra alatt lemerült és akkoriban közel 4 ezer dollárba került, mégis egytől-egyig elkapkodták.
Vincze Lili
Hozzászólások