A politikai üzenetek ugyan a felnőtteknek szólnak, de a gyerekek is látják, hallják őket. Az országgyűlési választásokat megelőző felfokozott hangulatú, időnként indulatokkal is terhelt kampányidőszak, amely február 21-én kezdődött, mindenkinek megterhelő.
A politikai üzenetek a választópolgárokat célozzák, de a gyerekeket is eltalálják. A kisebbek általában nem is értik a kampányüzeneteket, de az általuk kiváltott érzéseket (pl.: félelem, düh, szorongás) nagyon is értik. A gyerekek kiszolgáltatottságával szemben a legtöbbet azok a felnőttek tehetik, akik körülöttük vannak. De az is sokat számít, hogy magában a választási kampányidőszakban milyen tartalmakat készítenek és használnak fel maguk a politikusok.
A gyerekek nem lehetnek kampányeszközök. Kampányidőszakban is joguk van arra, hogy értsék mi történik, és joguk van arra, hogy kimaradjanak belőle.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány „Gyerek is látja” című információs oldalt indított, amely a kampányidőszakban felmerülő gyerekjogi kérdésekre igyekszik választ adni a szülőknek, kampányszervezőknek, politikusoknak és újságíróknak. Ezekre a kérdésekre kapnak válaszokat a szülők és a felelős felnőttek:
- Miért fontos, hogy a kampányidőszakban különösen odafigyeljünk arra, hogyan érinti mindez a gyerekeket?
- Szülőknek: hogyan vigyázhatsz a gyerekedre kampányidőszakban?
- Médiának: hogyan lehet felelősen bemutatni a gyerekeket politikai kontextusban?
- Politikusoknak és kampányszervezőknek: hogyan lehet gyerekjogi szempontból felelősen kampányolni?
Részletek itt, mert a gyerekjog nem választás kérdése: https://gyerekislatja.hintalovon.hu/
Téves azt gondolni, hogy ha egy MI által szerkesztett gyerekről van szó, akkor azzal nincsen semmi baj. Attól, hogy egy figura mesterségesen generált, még ugyanazt a hatást váltja ki, és ugyanúgy a gyerek tárgyiasítását és használatát jeleníti meg
válaszolta Stáhly.
Forrás: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány és Eduline
Hozzászólások