1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg 322. lövészegysége a hírhedt auschwitzi koncentrációs tábort, ahol alig több, mint 7500 lesoványodott, lelkileg és fizikailag elgyötört túlélőt találtak. A náci megsemmisítő táborokban milliók lelték halálukat, 90%-ban zsidók. A legismertebb táborok Auschwitz, Buchenwald, Mauthausen, Sobibor és Treblinka voltak. A magyar zsidóság számára Auschwitz II- Birkenau jelentette a végső állomást, hiszen az 1944 májusa és júliusa között deportáltak nagy részét oda szállították, és ott is ölték meg őket, az akkoriban teljes kapacitással működő gázkamrák egyikében.
Január 27-e 2005 óta a Holokauszt nemzetközi emléknapja.
A zsidó vallású emberek évszázadokon keresztül szenvedték el a regnáló hatalmaktól az üldöztetést, nem a náci rezsim volt az első, akik az elkülönítésükre, elűzésükre törekedtek. Európa egyik első zsidó gettója Velencében létesült 1516-ban a pápa parancsára, ahol a keresztény lakosság fallal elkerített városnegyedbe száműzte a zsidó lakosságot.
Később megjelentek a jellemzően fallal elkerített negyedek Európa más városaiban is: Mantovában, Frankfurtban, Prágában. Magyarországon az 1600-as évek végén Budán két gettónak nevezhető utca volt, inkább a II. világháború során létesült Budapest, VII. kerületi utcák funkcionáltak rendeltetésüknek megfelelően.
Magyarországon 1944 tavaszán, a német megszállást követően kezdődött el a gettósítás. A vidéken élő zsidóságot alig három hónap leforgása alatt összegyűjtötték. A debreceni zsidó hitközség tagjait az egyik legfontosabb ünnepük alatt szólították fel lakhelyeik elhagyására. A debreceni gettó két zárt, összefüggés nélküli telektömbből állt. A Hatvan utca déli oldalán található tömb –Széchenyi utca, Pásti utca, Simonffy utca és a Bajcsy-Zsilinszky utcák által határolt terület – volt a nagy gettó, az északra fekvő terület – Zsák, Zúgó, Csók, Csokonai utcák – pedig a kis gettó. Három nap alatt telt meg a két, deszkafallal elkerített terület zsidókkal.
Az embertelen körülmények között élő embereket június 21-én hajtották ki a Serly- téglagyárba, amely a mai Balmazújvárosi úton lévő körforgalom mellett helyezkedett el, és melynek főépületében jelenleg egy megyei napilap nyomdája működik. Három nappal később indult el az első transzport Auschwitz felé, de útközben irányt módosítva végül Bécs mellett, Strasshofba szállította az utasait. Június utolsó hetében még két vonat indult el nyugatra: az egyik szintén osztrák földre vitte a zsidókat, a harmadik egyenesen Auschwitzba vitte áldozatait.
Az 1938-ban regisztrált, közel 12.000 főből álló közösség több, mint fele pusztult el a II. Világháború során. Emlékület a Pásti utcai zsinagóga udvarán álló hatalmas tábla őrzi.
Hozzászólások