Tőlünk nem is olyan távol, a közeli Nyírségben az Alföld egy egészen más arcát mutatja. Hoportyóról már sokan hallhattak – ha máshol nem, az általános iskolai földrajz órán biztosan.
Hoportyó ugyanis az Alföld legmagasabb pontját jelöli, melynek pontos kilétét sokan mégsem ismerik. A neves pont régiónk egy lankás, vadregényes táján, a közeli Nyírbogát szomszédságában található. A nyírségi homokbucka tetején egy háromszögelési alappont jelzi a maga 183 méteres tengerszint feletti magasságát – mellyel méltó módón vívta ki a „Nyírség csúcsa” címet.

Az egyelőre élettelen lombok, kopár ágak engedik szabadjára a tekintetet, és hagynak bebocsátást nyerni a táj sűrűjébe. Még a tavaszi rügyfakadás előtt érdemes ellátogatni a hegyvidéket idéző szokatlan rónára, hiszen utunkat minduntalan buja akác- és nyárfaerdő szegélyezi. Az ébredező természet közepén, igencsak aktív élet zajlik, hiszen egy tarvad csorda éppen előttünk hágta át a homokos erdei utat, s tűntek el a egyhamar, egytől egyig a sűrű, biztonságot jelentő rejtekben.
Hoportyót az Alföldi Kéktúra, hazánk második leghosszabb gyalogos turistaútvonala is érinti. A facsemetékkel sűrűn szegélyezett, akácerdőn átívelő útszakasz kék háromszög jelzéssel van ellátva, hogy a kiváncsi vándor meglelhesse a szóban forgó magassági ponthoz vezető helyes ösvényt.
A végtelennek tűnő rengetegben csak sejtésünk volt arról, hogy -az alföldi szemnek egyébként befogadhatatlan- magasságok tetején bújhat meg a keresett pont. Valóban szürreális „befogadhatatlan magasságként” aposztrofálni Hoportyót, mégis különös élményt nyújt az Alföld lankáit fürkészni, különösen most, hogy a természet nem korlátozza a látási viszonyokat zöld lombkoronájával. A látási viszonyokat ugyan nem, de a célba érést igencsak akadályozta az átvághatatlannak látszó, tüskés bozótos, melynek minden négyzetcentije kihívásnak bizonyult.
Kihívásokkal teli, de nem teljesíthetetlen
konstatáltuk, miután megtaláltuk a dombgerincen magasodó magányos betontömböt.
Fotó: Kiss Lóránt Fotó: Kiss Lóránt
Egy vadcsapáson gázolva sikerült eljutni a magaslatra, érzéseinkre hallgatva, hiszen jelzőtábla híján csak arra hagyatkozhattunk. A fiatal akácossal borított domb előtt elterülő panoráma, páratlan kilátást tartogat. Hullámzó homokdűnék terülnek el a szemünk előtt és csend: csak a madarakat és a távolról beszűrődő halk vonatzakatolást hallani. De meséljenek a képek!
Hozzászólások