A 2019-es esztendőben az immár egy hetesre bővült virágkarneváli hét kezdeti napja, augusztus 15-e egybeesik a keresztény világ egyik nagyon fontos ünnepével: Szűz Mária, azaz Nagyboldogasszony mennybemenetele napjával. Ezért a két eseményt összekötendő, augusztus 14-én, a karneváli hét előestéjén, mintegy annak nyitórendezvényeként nyílt meg a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony Kiállításának debreceni tárlata a Kölcsey Központban.
A tárlatmegnyitón Kerekes Sándor, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője, miután megköszönte Ecsedi-Oláh Petra énekművésznek a Boldogasszony-dal előadását, közölte: a rendezvény fővédnöke Áder János köztársasági elnök, a programsorozat debreceni tárlatának védnökei pedig Főtisztelendő Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyháza Egyházmegye megyés püspöke, illetve Főtisztelendő Kocsi Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája.
A tárlat megnyitóján először Debrecen polgármestere, Papp László köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: hálával tartozunk a Nemzetstratégiai Kutatóközpontnak, hogy eljuthatott Debrecenbe is ez a kiállítás. Ami azért fontos, mert Debrecenben gyakorlatilag a teljes augusztusi hónap arról szól, hogy felkészüljünk az államalapítás ünnepére, augusztus 20-ára. S a kiállítás megnyitójának dátuma, augusztus 14-e azért fontos, mert amikor Szent István az államunkat megalapította, és keresztény értékekre helyezte azt, éppen augusztus 14-én ajánlotta a mostani kiállítás „tárgyát” képező Szűz Mária oltalmába az országunkat. A kiállítás azért is jelentős, hiszen Boldogasszony, azaz Szűz Mária a nemzet egységét szimbolizálja. Azt tükrözi számunkra, hogy bár az elmúlt évszázadokban földrajzi értelemben többször is darabokra hullott nemzetünk, szellemi és lelki egysége végig megmaradt, s ez az egység is kellett ahhoz, hogy bármilyen katasztrófa után talpra tudjunk állni. Boldogasszony ezen kívül a pozitív jövőbetekintés szimbóluma is, s ezt a tárlaton látható ötvenöt alkotás hangulata is mutatja számunkra.
Főtisztelendő Palánki Ferenc az ünnepi köszöntőjében egy saját, személyes élményéről számolt be. Egy kicsi faluból, a Nógrád megyei Csesztvéről származik, ahol ugyan mind a mai napig csak háromszázan laknak, de rendelkeznek egy 1212-ben épült kis templommal, benne Kákonyi Asztrik atya festette képpel. A templom közepén egy hatalmas kereszt, illetve a Mária-kép található, s aki oda betér, annak Mária nemcsak, hogy azonnal szemkontaktust kínál, hanem látványosan rámutat Jézusra. Az itteni tárlat alkotásai is ezt a rámutatást szimbolizálják, az életünk középpontjára, Jézusra való rámutatást, akit figyelünk, és akit tetteinkkel mi is követni igyekszünk.
Főtisztelendő Kocsis Fülöp véleménye szerint a kiállítás neve önmagában árulkodó. Máriát Boldognak nevezzük – egyébként egyedül a mi népünk nyelve hívja így –, Boldognak egy olyan asszonyt, aki sokat szenvedett, mégis tudott boldog lenni, tudott reménnyel tekinteni a jövőre. Názáretben ennek az asszonynak az első megszólítása az üdvözlégy Mária volt, a mi nemzetünk ezt „fordította” boldognak. Egy olyan asszonyt köszöntünk most ezzel a kiállítással, aki Isten szeretetét minden nehézség ellenére közvetíteni tudja felénk, a teljesség lehetséges elérését mutatja meg számunkra. Az atya – látva a tárlat képeit – úgy érzi, hogy az alkotások is ez a mindenki számára elérhető teljességérzetet adják tovább.
Az érsek-metropolita szavai után a megnyitón Varga Klári Jászai-díjas színművész, a Csokonai színház tagja Jókai Anna Ima Magyarországért című versének egy részletét adta elő.
A szavalatot követően Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóközpont elnöke mondott ünnepi beszédet. Mint azt tőle megtudtuk, Debrecen az utolsó kárpát-medencei helyszíne ennek a kiállításnak, amely 2014-ben indult, és az volt a küldetése, hogy művészi és lelki értelemben koszorúba fonja, összekösse a Kárpát-medence szerte szétszóródott magyarságot. A debreceni helyszín után azonban, mivel Rómába és Brüsszelbe is ellátogat a kiállítás, túl is mutat ezen az eredeti küldetésén. Nem véletlenül, hiszen Jézus anyja Boldogasszonyként egyfelől hungarikum, másfelől minden nemzet anyja is. A keresztény magyarság egyetemes hírnöke ez a tárlat, amelyet a fehér rózsa és a liliom díszít, nem véletlenül. A fehér rózsa ugyanis egyfelől az élet és a halál körforgásának a jelképe, a titok szimbóluma, illetve Krisztusra utal, a liliom pedig Máriát jelképezi.
A kiállítást Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta: egy teljes és kerek világba nyújt betekintést ez a kiállítás, Mária tisztes készülődése, az ég és föld közötti szövetség vetülete a tárlat. Öt évvel ezelőtt, amikor felkért ötvenöt kortárs képzőművészt, hogy fogalmazzák meg a maguk Mária-képét, mindannyian erre az ég és föld közötti szakrális kapcsolatra fókuszáltak a képzőművészeti remekeik megalkotása során. Küldetése a kiállításnak, hogy hitében, felelősségében és hűségében erősítse meg a magyarokat, akik csak és kizárólag Boldogasszony zászlaja alatt lehetnek szabadok és boldogok. A megnyitót Dobos Mihály kántor zárta, aki a legrégebbi Boldogasszony-dalt adta elő.
A tárlat a Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében egészen szeptember 11-éig megtekinthető.
Gyürky Katalin
Hozzászólások