Júliusban elindul a büntetés-végrehajtásban az új életpályamodell, amely végre biztosítja azoknak a dolgozóknak a megbecsülését, akik időnként erejükön felül teljesítenek – mondta a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára pénteken Szegeden.
Tasnádi László a Szegedi Fegyház és Börtön, vagyis a Csillagbörtön alapításának 130. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen úgy fogalmazott: a büntetés-végrehajtásnak (bv) nemcsak dicső múltja van, hanem reményteljes jövője is.
Hozzátette, a büntetés-végrehajtásra már egy korszerű törvény vonatkozik, amely megfelel a kor kihívásainak. Ez azonban nem lenne elegendő az ott dolgozó emberek nélkül, akiket viszont meg kell becsülni – mondta.
Az államtitkár kitért arra: az az életszínvonal-növekedés, amelyet a következő hónapban elinduló új életpályamodell jelent, méltó a teljesítményekhez. A bv-dolgozók jövedelme júliustól mintegy 30 százalékkal emelkedik, és 2019. január elsejéig további évi 5 százalékkal.
Így a 2019. január 1-jén bekövetkező végleges állapot szerint 50 százalékkal növekszik a jövedelem. Ez azonban nem tökéletesen elegendő, hiszen a jól teljesítő bv-sek nem mindig a legjobb körülmények között dolgoznak – mondta, hozzátéve: ezért vannak fejlesztési tervek, amelyek alapvetően új intézetek létesítését jelentik. Az a cél, hogy korszerű intézetek jöjjenek létre, amelyek az elítéltek társadalomba való visszavezetését támogatják – közölte Tasnádi László.
Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka beszédében a szakma zászlóshajójának nevezte az intézetet. Az esemény után a vezérőrnagy újságíróknak elmondta: a büntetés-végrehajtásban az elmúlt évtized legnagyobb problémája a túlzsúfoltság. Ez az arány tavaly csökkent először 141 százalékról. Most a létszám csaknem 17 700, ami azonban az új helyekkel együtt is 136 százalékos túlzsúfoltságot jelent. A kormány ezért nagyarányú bővítési programot hajt végre. 2019-ig több mint 6000 új helyet alakítanak ki, "így az európai normáknak is megfelelő szakmai munkát segítő, támogató, annak a feltételeit megteremtő intézményrendszerben tudjuk végezni sajátos feladatainkat, és munkánkat”- közölte.
A Csillagbörtön, egykori nevén a "Szegedi Királyi Kerületi Börtön" 130 éve, 1885. január első napjaiban fogadta be az első elítélteket. Az intézet első igazgatója Törökfalvi Török Kálmán volt, aki komolyan hitt abban, hogy az ember alakítható, jó útra terelhető.
Az intézmény a kezdetektől fogva kiemelt helyen szerepelt a magyar börtönügy szervezetében. Története összefonódott a hosszú tartamú szabadságvesztés végrehajtásával. A Szegedi Fegyház és Börtön napjainkban a súlyos bűncselekményt elkövető fogvatartottak végrehajtóháza, az ország egyik legszigorúbb fegyintézete.
Jelenleg több mint 1400 embert tartanak fogva az intézetben: a Mars téri Csillagban, a Dorozsmai úti előzetesházban és Nagyfán, a börtönben. Átlagosan 14 évet töltenek ott az elítéltek, nevelésükről és őrzésükről hétszázan gondoskodnak. A munka, a tanulás és a szabadidős tevékenységek a börtön utáni életre készítik fel az elítélteket.
Hozzászólások