Itt a nyár, tombol a meleg, ideje strandolni! Egy kérdés merült fel: melyik az ideális fürdőruha? Monokini? Bikini? Esetleg tankini?
1946-ban megszületett a bikini és azóta töretetlen sikernek örvend. Azonban nem mindegy, hogy milyen a színe és a formája, esetleg van e benne push-up vagy sem. Mi nők sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az éves fürdőruha választásnak, mint férfitársaink. Jól belegondolva egy fürdőruha évekig is elkísérhet minket, minden nyaraláson és strandoláson, még a téli wellnessezésen is. A megfelelő darabot nem is olyan nehéz megtalálni, ha odafigyelünk pár fontos dologra. Ilyen például a hasunk. Ha valakinek kicsit szélesebb a dereka, vagy esetleg nem feltétlen van megelégedve a pocak a méretével akkor az egyrészes monokini a tökéletes választás: pillanatok alatt karcsú derekat varázsol és még szuper kényelmes is!
A választásnál fontos figyelembe venni a mellméretünket is. Ha dúsabb keblekkel rendelkezünk célszerűbb merevítős felső részt venni, a jobb tartás és a kerekebb hatás érdekében. Ha kisebb mellekkel rendelkezünk, jöhet a push-up, és a színes pánt nélküli fodros, mintás és színes melltartók. Napjainkban sok nő választja a tankinit, ami kétrészes, azonban mégis takarja szinte az egész derekat. Kétségkívül az egyik legkényelmesebb darab és a mosdón is egyszerűbb alkalmazni, mint a monokinit. Ráadásul a tankini tökéletes várandós anyukák számára.
A legfontosabb a fürdőruci választásnál, hogy kényelmes legyen és az egyéniségünket képviselje: akkor biztosan csinos lesz és ragyogni fogunk benne!
A témához kapcsolódik, hogy idén vizsgált először fürdőruhákat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH). Veszélyes anyagot tartalmazó fürdőruhát nem találtak a szakemberek, mindössze egy terméknél bizonyult megtévesztőnek a rajta szereplő tájékoztatás – közölte a hatóság kedden az MTI-vel.
A szakemberek 20 féle fürdőruhánál vették górcső alá a nyersanyag-összetételt és azt, hogy van-e a termékekben veszélyes anyag.
A vizsgálatot az NFH akkreditált Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma végezte, és egy fürdőruhánál állapította meg, hogy nem olyan anyagból készült, mint amit a címkére írtak. A H&M egyik bikinialsója a címkén feltüntetett poliészter, elasztán helyett poliamid, elasztán szálkeverékből készült, így az NFH szerint a címkén szereplő jelölés megtévesztő lehet.
Mint írják, a poliészter anyagok jellemző tulajdonsága, hogy könnyen kezelhetőek, gyorsan száradnak és nem gyűrődnek. A poliamid anyagból készült fürdőruha könnyebben elveszíti a színét, és ez az anyag hőérzékeny, ami azt jelenti, hogy magasabb hőmérsékleten könnyebben tönkremegy, mint a poliészterből készült fürdőruhák.
A hatóság emlékeztet arra, hogy a textiltermékek címkézését és jelölését rendelet szabályozza (1007/2006/EK). E szerint a textiltermékeken – így a fürdőruhákon is – forgalomba hozatalkor tartós, olvasható, látható és hozzáférhető módon el kell helyezni azt, hogy milyen anyagból készült.
Az anyagösszetétel mellett az azoszínezék-tartalmat is vizsgálták a fürdőruhákban. Erre azért volt szükség, mert egyes azoszínezékek – ha az emberi bőrrel tartósan érintkeznek – károsak lehetnek az egészségre, rákkeltő hatásúak. Azoszínezék tartalmú ruhát az Európai Unióban 2002 óta tilos forgalmazni. Ilyen anyagot Európában már nem használnak, de ázsiai és afrikai gyártók termékeiben igen, így az onnan importált fürdőruhákban még előfordulhatnak. Ezen a vizsgálaton valamennyi termék megfelelt, tiltott azoszínezék nem volt kimutatható egyetlen fürdőruhában sem.
Az NFM felhívja a figyelmet arra, hogy fürdőruha-vásárlásnál, ha nem engednék, akkor is érdemes ragaszkodni a próbához, valamint, hogy ha a fürdőruhánál bármilyen minőségi probléma jelentkezik, akkor ugyanúgy élhet a fogyasztó jogaival, mint bármely más termék esetén. A fürdőruhákra is két év szavatossági idő vonatkozik, azaz két éven belül lehet kérni javítást, cserét, vagy ha ezekre nincs lehetőség, visszakérhetik pénzüket a fogyasztók.
Hozzászólások