A koronavírus-járvány világszerte felborította a normális életet. Az elmúlt évtizedeket járványtörténeti szempontból békeidőnek szokás nevezni, ám a huszadik század egészét tekintve bőven voltak olyan események, amik nagyon is hasonlítottak a mostanihoz. A nagy különbség azonban az, hogy míg a múlt század első felét tekintve nem mindig álltak rendelkezésre korszerű gyógyszerek, antibiotikumok és védőoltások, addig napjainkban szinte mindenre találhatunk megfelelő, hatékony orvosságot.
A kolera és a pestis már a középkorban globális elhalálozásokat produkált, ám Legoza József, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának oktatója, Hajdú-Bihar ny. megyei tisztifőorvos-helyettes szerint különösen veszélyesek azok a cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségek, melyeket valamilyen vírus okoz. Spanyolnátha, járványos gyermekbénulás, AIDS – ezek keltették a legnagyobb riadalmat és követeltek számos emberéletet a kontinensen és Magyarországon is a 20. században.
A spanyolnátha 1918 tavaszán kezdődött és 1918 őszére érte el a csúcsát. Legoza József szerint a vírus terjedése nagyon is hasonló volt a koronavíruséhoz, azt is cseppfertőzés révén kapták el az emberek.
– Annak idején a zsúfoltság a fronton és a hátországban is jellemző volt, ehhez pedig hozzáadódott az is, hogy semmi tudása nem volt az emberiségnek e járványról, a fertőzés létezéséről, az akkori közelség pedig segítette a terjedést. Amikor ősszel bejelentették, hogy vége a háborúnak, világszerte ünnepeltek a tömegek az utcákon, százezrek ölelkeztek örömükben, forradalmak kezdődtek, a vírus pedig terjedt és fertőzött. A polgári lakosság immunrendszere a világháború végére teljesen legyengült – tette hozzá.
A század elején egy másik veszélyes betegség támadt az emberiségre: a torokgyík. A baktérium által termelt méreg hártyát képezett a gégebemenetnél, emiatt 8-10 éves gyerekek tízezrei fulladtak meg. Akkor még nem volt immunológia, antibiotikum, amivel meg tudták volna fékezni a fertőzést. A szakember szerint mindez igazolja, mennyire nagy szükség van a védőoltásokra, ezek ugyanis képesek megelőzni a járványokat, elég csak például a tuberkulózisra gondolni.
Az ötvenes évek elején a járványos gyermekbénulás okozott nagy problémát. Legoza József elmondta: a megoldást a védőoltás jelentette a vírusbetegség ellen, ha ez nem így történik, gyerekek tömegei bénultak volna le, vagy élhettek volna vastüdővel.
Az orvoslásban is vannak mérföldkövek, az 1930-as években felfedeztek az olyan gyógyszereket, mint a Salvarsant, ami a szifilisz ellen is hatásos volt, a 40-50-es években pedig a penicillint, megjelentek az antibiotikumok, majd az immunológia folyamatosan tárta fel az „idegen” szerkezeteket, a védekezések mechanizmusát, ezek pedig megadták a lehetőséget a védőoltások kifejlesztésére.
A Népegészségügyi Kar oktatója azonban úgy véli, a huszadik századi nagy járványok nem tanították meg eléggé az embereket a felkészülésre, ellenkező esetben egy 21. században élő felnőtt embernek nem kellene megmagyarázni azt, hogy hogyan kell helyesen kezet mosni, és nem csak a veszélyhelyzetben gondoskodnának a legtöbb helyen a tisztaságról. Szerinte az oltásellenességet is meglehetősen bomlasztó gondolatokkal próbálják alátámasztani, ám évtizedek óta járvány tombolna Magyarországon, ha nem lennének kötelezőek a védőoltások.
– A megelőzésen van a hangsúly és a helyes egészségmagatartáson. A mikroorganizmusok folyamatosan leselkednek ránk, a védőoltások és az antibiotikumok miatt elkényelmesedett, ellustult bizonyos szempontból az emberiség. Annak idején az AIDS is világméretű járványt okozott, az emberi felelősség, a hozzáállás ott is sokat számított. Megvannak a tapasztalataink, a tudásunk, csak az egészséghez való viszonyunkat kellene a helyére tenni, és például komolyabban kellene vennünk a szűrővizsgálatokat is– ajánlotta a szakember.
A II. világháború utáni viszonylagos jólét, a gazdasági fellendülés miatt nem vírusjárványok, inkább a krónikus, nem fertőző betegségek, az infarktus, a magasvérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések terjedtek el, egyesek szerint – átvitt értelemben – a 21. század legjellemzőbb „járványa” a szívbetegség.
Természetesen az elmúlt években is bőven okoztak problémát a vírusok, az influenza folyamatosan jelen van az életünkben, de a koronavírussal is találkozott már az emberiség, vannak vakcinák, gyógyszerek, a mostani azonban egy új, mutálódott ellenség, mely eddig ismeretlen volt a tudomány számára.
– Többet tud a vírus, mint korábban, a bélhámsejtekhez, a veséhez is kapcsolódhat, a legsúlyosabb károkat azonban a tüdőben okozza. Időbe telik, hogy mindent feltárjanak vele kapcsolatban, akármilyen korszerű és modern az orvostudomány. A koronavírusnak is van már hét fajtája, 2003-ban is megjelent már egy ehhez hasonló járvány, a SARS-t aztán 2012-ben a MERS-járvány követte, amit szintén koronavírus okozott. Feltehetően, ha nem is két-három év múlva, de 10-20 év elteltével megint lehet egy jelentős mutáció. 2009-ben például egy olyan influenzavírus bukkant fel, ami nagyon hasonló volt a spanyolnátha okozójához. Az influenza vírusnál jellemzőek a finom változások, a megbetegítő képessége kisebb lehet ugyan, de nagyobb időszak eltelte után egy újabb mutáció egy teljesen új vírust eredményezhet – figyelmeztet a szakember.
A vírusok ellen a legjobb megoldás az, ha mindenki tisztában van azzal, mit kell tennie a megfertőződés ellen. A hatékony fertőtlenítés mellett a kellő távolságtartás megértése és elfogadása is sokat segíthet a későbbiekben a tömeges megbetegedések megelőzésében.
Sajtóiroda – BZ
Hozzászólások