A Júlia kisasszony című színdarab bemutatója kapcsán Jeles András Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezővel beszélgettünk.
A női sorsokat és a női alkotás mibenlétét körüljáró, Csokonai Színház szervezte II. MagdaFeszt keretében, október 12-én August Strindbergnek a Jeles András rendező átdolgozta és színpadra vitte Júlia kisasszony című, sajátos szerelmi háromszöget elénk táró darabját tekinthette meg a közönség. Az előadást Móga Piroska, Hajdu Imelda és Mészáros Tibor játssza. A premier előtt a rendezőt kérdeztük az alkotó folyamat kulisszatitkairól.
A kérdésre, hogy alkotó emberként mi foglalkoztatta leginkább a rendezőt ebben a Strindberg-darabban, Jeles András egyértelműen a nő-férfi viszonyt említette. Ezen belül is a szerelem és a szexualitás problémáját, amely kérdésekhez – lévén, hogy a darab keletkezésekor 1890-et írtak – a szerző eléggé radikálisan nyúlt hozzá.
A radikális láttatás ellenére azonban Jeles András úgy gondolta, hogy át kell írnia, sok helyütt szintén radikálisan bele kell nyúlnia az eredeti szövegbe ahhoz, hogy a magyar közönség elé vihesse a darabot. S természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon ezt miért tartotta szükségesnek? A rendező erre többféle magyarázattal is szolgált. Egyfelől hangsúlyozta, hogy az eredeti dráma nagyon jó, viszont egy másik nyelvből fordított darab esetén mindig az a benyomása, hogy az eredetit semmilyen fordítás sem tudja teljes mértékben visszaadni. S itt nem a szavak vagy a mondatok magyarra ültetéséről van szó, hanem bizonyos nyelvi regiszterek visszaadhatatlanságáról, amiket ez esetben csak a svédek érthetnek. Másrészt nagyon más ma a színházi közönség, s a színház is. Ezért a mai nézőkhöz és a mai teátrális nyelvhez kellett közelíteni, erre kellett áttenni a jó százhúsz-százharminc éve készült darabot. Az üresjáratokat, túlmagyarázásokat ki kellett venni belőle, s az egész szöveget mai nyelvre átültetni. Viszont – emelte ki ezzel kapcsolatban Jeles András – a változtatások ellenére úgy érzi, hogy az adaptáció Strindberg szellemében történt, s az „eredményt” az író is jóváhagyná, ha látná.
A darab főszerelőjét, a szenzitív, gyönyörű, magát erősnek mutató, de a vele történtek miatt a történet végére elgyöngülő Júlia kisasszonyt a Csokonai Színházba erre a produkcióra szerződtetett Móga Piroska alakítja. Beszélgetésünkben arról is érdeklődtünk, hogy miért ragaszkodott a rendező ahhoz, hogy ez a színésznő testesítse meg a darab grófkisasszonyát? Jeles András a válaszában elmondta: még Kaposvárról ismeri a színésznőt, akit az ottani egyetemen tanított, s azért szerette volna, ha ő játssza el a főszerepet, mert az a fajta törékenység és vibráló nőiség, amely Strindberg főszereplőjét jellemzi, Móga Piroskánál alkatilag adva van. Ráadásul egy nagyon intelligens emberről és intelligens színésznőről beszélhetünk Móga Piroska személyében, aki rendkívül impulzív is, így nem is volt kérdés, hogy Júlia kisasszonyként megállja a helyét, hogy „stimmelni fog” ebben a szerepében.
Jeles András ugyanakkor nem csak színház- hanem filmrendező is. De hogy vajon ebből a darabból tervez-e valamikor filmet készíteni, arra a választ akkor kapják meg, ha megtekintik az Alföld Televízió hamarosan induló kulturális műsorában, a Galériában a vele készített teljes interjút.
Gyürky Katalin
Fotó: Máthé András
Hozzászólások