A hétvégén az előrejelzések szerint megérkezhet hazánkba is az idei nyár első igazi hőhullám. A légköri nyomásmintázatok alapján az úgynevezett hőkupola-effektus és omega-blokk hatásai miatt hosszabb időre is maradhat a magas, száraz hőmérséklet, amely tovább súlyosbíthatja a már így is kritikus aszályhelyzetet Magyarországon.
Az idei tavasz folyamán a legtöbbek úgy érezhették, hideg volt. Azonban, valójában legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva volt hűvös az idei tavasz.
Európára nézve, az EU klímaváltozást figyelő központja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) havi jelentéseiből az látható, hogy idén márciusban és áprilisban is magasabb volt a hőmérséklet a korábbi klimatológiai átlagnál. A tavasz három hónapja közül egyedül májusban volt a klímaátlagnál alacsonyabb a középhőmérséklet a kontinensen.
Globális szinten nézve azonban a tavasz utolsó hónapjában is melegebb volt a korábbi évtizedek átlagánál. A C3S teljes tavaszt vizsgáló elemzéséből kiderül, hogy a szokatlanul hidegnek megélt tavasz ellenére az európai felszíni hőmérséklet az átlagosnál egy Celsius-fokkal magasabb volt. Sőt, a mérések kezdete óta ez volt a negyedik legmelegebb tavasz Európa történelmében.
Ugyan a nyár első napján, június elsején jött is néhány napos felmelegedés hazánkban, azóta nem köszöntött be igazi, tartós kánikula az országban. Azonban a nyárral együtt megérkezett az aszály.
A Severe Weather Europe meteorológiai szakportál legfrissebb elemzésében arról számolt be, hogy a múlt hét közepétől kezdődő felmelegedéssel a kontinensen az eddigi év legmelegebb hőhulláma érkezhet meg. A forró légtömegek a hét közepétől fokozatosan elérték Dél- és Nyugat-Európa államait, egyes helyeken a hét folyamán extrém, akár 40 Celsius-fokos hőség is előfordult.
A Severe Weather előrejelzése szerint a nyomásmintázatok arra engednek következtetni, hogy Európa légkörét az úgynevezett hőkupola-effektus alakíthatja a hét második felében, amelynek hatására tartóssá válhat a kontinensen az év első hőhulláma.
A szakblog elemzése szerint a hőkupolának nevezett légköri jelenség gyakran felelős az elmúlt nyarakon már többször is megtapasztalt, különösen meleg időjárással járó hőhullámokért.
A szakemberek magyarázata szerint a jelenséget a légköri nyomáskülönbségek hozzák létre. Kialakulásakor a légkör magasabb nyomású régiói a földfelszín felé kezdik préselni a meleg légtömegeket, amelyek a kisebb térfogatnak köszönhetően egyre melegebbé válnak, miközben a relatív páratartalom is csökken. Ezen folyamatok rendkívüli forróságot okozhatnak az érintett területeken, a magasnyomású levegő fedőként meggátolja, hogy a felszínhez közeli forró levegő eltávozzon, ezzel több napra, vagy akár több hétre hőhullámot okozva az érintett területen.
A jelenség a forró levegő megrekesztésén túl más meteorológiai tényezőkre is hatással van, amelyek által tovább növelheti a hőséget az érintett területeken.
A jelenlegi időjárási adatokból az látszik, hogy a héten alakuló hőkupola erősségét tovább növelheti egy másik időjárási képződmény, az úgynevezett „omega-blokk” hatás, amely során a különböző nyomású területek a görög ábécé utolsó betűjéhez hasonló alakzatot vesznek fel. Ezen jelenség kialakulásakor, a fent részletezett, magasabb nyomású hőmérséklettel együtt járó hőkupolát két oldalról alacsonyabb nyomású anticiklon fogja közre. A gyakran hőhullámmal sújtott területeken lévő forró légtömegek így még tovább blokkolva maradnak a régiókban.
Forrás: Portfolio
Hozzászólások