Kató néni örök – Ihos József interjú

Ihos József már 35 éve játssza Kató néni szerepét. A Kató néni kabaréja az M1 legnézettebb műsora volt. Halad a korral, és már nem csak a TV-ben vezeti a Muzsika TV csatornán a Fűre lépni Ihos! című műsorát, hanem a YouTube-ra is készít videókat. Jelenleg a Borban az Ihosság! című estjével szórakoztatja a népet.

Hol lakik jelenleg?

Zalaapáti községben a házasságom miatt költöztem ide. 39 év után elhagytam Budapestet. Lakásom van Pesten, ha oda szólít a kötelezettség, akkor ott is tudok lenni. Kétlaki életet élek, de 95%-ban Zalában tartózkodom. Ez egy nagyon szép hely a Kis-Balaton és a „nagy” Balaton között félúton.

Szép falu, az emberek kedvesek, barátságosak és segítőkészek, mintha valami megőrződött volna a vidékiségnek a jóízű kommunikatív világából, mikor az emberek jobban odafigyeltek egymásra. Mivel falun nőttem fel, emlékszem, hogy milyen az.

Már több évtizede bújik Kató néni bőrébe. Hogyan kezdődött a története?

35 éve kötöttem fel a kendőt a Rádiókabaré színpadán. Eredetileg csoportosan szerepeltünk, nem gondoltam, hogy ebből ilyen „kendőzött szólókarrier” lesz. Íróként képzeltem el az életemet.

Az 1979-es Rátóti Humorfesztiválon találkoztam Nagy Bandó Andrással és a kabaréval, az volt az origópontom. Ő inspirált, hogy próbáljam meg ezt a szakmát. Mi maradtunk csak Nagy Bandóval, akik ott kezdtük, a többiek már kikoptak. Munka mellett jártam vele fellépni. 1987 óta van hivatásos működési engedélyem, hogy felléphetek.

1989-ben jelent meg a Rádiókabaréban az első Falugyűlésem. Ott Kató néni egy csoportos előadásban szerepelt Usztics Mátyás, Bajor Imre, Boncz Géza, Szilágyi Tibor, Katona János szerepelt. Kató néni karakterét Tábori Nóra művésznőnek írtam, de nem tudott eljönni, ezért bevállaltam, hogy én leszek Kató néni. A többiek szerint olyan jópofára sikerült, hogy rajtam ragadt a figura.

Ezzel párhuzamosan kezdtük el egy kollégámmal a televízióban a Kandi Kamerát, ami addig még nem volt Magyarországon. 3-4 perces kis részek voltak különböző műsorokban, de annyira népszerű lett, hogy elkezdtek felismerni az emberek. Ez a kettő volt a karrierem pillére.

Mi lehet Kató néni sikerének a titka?

Mindig érdekes próbája az, ha egy férfi női karaktert játszik humorosan. Megvan a veszélye, mert nem lehet bántó, nem szabad kigúnyolni, lekicsinyelni egy parasztnénit. Nem politizál, akkor megítéltettem volna, hogy régen miket mondtam. Nem beszél trágárul, nem kifogásolható. Bárhol, bármikor felrakom a kendőmet, az bármelyik korosztálynak mulatságos. A közönség benne van a játékban, tudják, hogy ha elhiszik rólam, hogy én vagyok Kató néni, akkor jól fog szórakozni. Jópofa cinkosság alakul ki oda-vissza, ezért sikeres. Nem kell hozzá jelmez se, elég pár fejmozdulat, mimika és a kendő, akkor én már öltönyben és jégeralsóban is tudok Kató néni lenni.

Hogyan ismerte meg a stand-up comedy-t?

A 21. század humora a stand-up comedy. Amit most látunk a sok fiataltól, az már egy kicsit másabb, mint az amerikai, egy mai magyar sajátosság.

Mi annakidején a hagyományos humorban átvettük a stafétát az előző generációktól. A mostani fiatalok azt mondták, hogy ők ezt nem kérik, a saját útjukon indultak el. Ezáltal nem a hagyományos kabarét folytatták, amit mi, hanem teljesen más vágányra álltak át. Az egyik első ilyen műsor a Mennyi? 30! volt, ahol kialakult az a fajta magyar humor, amit stand-upnak hívunk.

Még a kétezres évek közepén az akkori televíziós műsoromba hívtam egy stand-upost, és a szerkesztőim azt mondták, hogy ez a műfaj nem kell, nem fog megélni Magyarországon. Akkor még ritkán lehetett látni a TV-ben. Szerintem nagyon jó volt, de nem fogadták el. Most ez a műfaj nagyon sikeres.

Azért olyan nagy siker a stand-up, mert nem a makrovilágról beszél, hanem a mikrovilágról. A saját környezetünkben mind hasonlítunk, például hasonlóan ébredünk fel és megyünk munkába. Múltkor hallottam egy stand-upost, aki zseniálisan elmesélte azt, hogy a reggeli fogmosáskor belement a fogkefe egyik sörtéje a két foga közé, és egész nap nem tudta kivenni. Szépen kialakította a gondolatmenetét és a poénokat, pedig azt is lehetne mondani, hogy ez nem egy érdekes téma.

Mi annakidején műsorszámokat írtunk a Rádiókabaréba. Ma nincsenek ilyen számok, hanem kiáll egy fiatal és kész.

Egy titka, hogy a színpadi munkánál a fiatalok szívesebben hallgatják a kabarét, ha egy fiataltól hallják. A korosztályi ekvivalencia borzasztóan fontos. Ha a saját korosztályunktól hallunk valamit, akkor azt hitelesebben fogadjuk el.

Régen is így volt. Amikor amatőr voltam, bekerültem egy profi műsorba olyan nevekkel, hogy csak ámultam. Diákközönségnek léptünk fel, és a nagy sztároknak „nem volt sikerük”, ezért benyomtak engem. Én a párhetes poénjaimmal nagyobb sikert arattam, mert korban közelebb álltam a diákokhoz.

Amikor én most kiállok egy stand-up klubban, ott 20-as, 30-as, 40-es korosztály van, akiknek apjuk vagy nagypapájuk lehetnék. Amit mondok, azt a korosztályom kinyilatkoztatásának érzik. Más a kontextusrendszer, hiába kezdem el mondani egy 23 évesnek, hogy képzeld Rákosi elvtárs milyeneket mondott, azt se tudja, hogy ki volt ő, legfeljebb hallott róla. Ha kiállok egy nyugdíjas közönség elé, és elmondom, hogy milyen volt a zacskós tej, rögtön el tudják képzelni.

Hogyan pozícionálja magát ebben a megváltozott környezetben?

60 éves múltam, ebben a korban sok mindent meg kell tanulni. Régen megvolt a metró, ami tegnap volt, ma retró. Tudomásul kell venni, hogy nagyon felgyorsult a világ.

De koromhoz képest még mindig sokat dolgozok, most is rendszeresen szerepelek a Rádiókabaréban, van TV-műsorom is a Muzsika TV-ben. Ha nincs pandémia, akkor hétvégenként egyszer-kétszer fel is lépek. Van egy óriási közönségréteg, ami kíváncsi erre a humorra és erre a korosztályra is. Akik velünk öregedtek meg, nem kapják meg máshol azt a fajta humort, amit régen szeretett, csak élőben. Nincs markáns TV-műsor, ami ennek a korosztálynak szólna, és az interneten nem annyira tájékozottak. Interneteznek, de nem úgy, mint a fiatalok, hogy leülnek, és megnézik, amit akarnak a YouTube-on.

Mit tanácsol azoknak, akik most szeretnének humoristává válni?

Senki sem születik humoristának, én is sokáig Hofi Gézán kívül mást nem ismertem. Bárki lehet humorista, mindenki polgári szakmából kerül ki.

Nagy szerencse, hogy Hofi Gézának rengeteg anyaga van a médiában. Ne szégyelljék a régieket meghallgatni. Olvassanak sok humorral kapcsolatos művet Woody Allentől Mikes Györgyig! Én is ezt csináltam. Szabad minket megnézni, szabad tanulni a színpadi munkáról, és mindig a saját véleményüket mondják a világról, mert a humorista egy reciprok látásmód, mindennek a fonákját keressük és azt, hogy megsértjük az elvárt azonosságot. Csak úgy tudnak poént faragni a világról, ha ezt a kritikus, szatirikus, szarkasztikus látásmódot felveszik. Én is tanulok a fiataloktól, nézek stand-up előadásokat, ez oda-vissza működik.

Hogyan szokott készülni a fellépésekre?

Most készülök egy nagyobb volumenű hétvégi fellépésre. Színházban lesz, ahol más nyelvezetet kell felvenni, másabb a miliő, mint egy falunapon, ahol az ember egy sör és virsli mellett leül egy fapadra, és nézi a színpadi műsort.

Meghallgatom a régi dalaimat, átpörgetem a szövegemet. Sok humoristának nehéz volt a pandémia alatt a hosszú kihagyás, panaszkodtak, hogy nem emlékeznek a szövegükre. Ha kiesünk a ritmusból, elfelejtődnek poénok, úgyhogy most a dalaim szövegét gyakoroltam délelőtt itthon.

Sokan megkérdezik tőlem, hogy mi a sorrend. Nincs sorrend. A műsoromnak kb. 60%-át megírtam, létraként használom, ha bekerülök a mélyvízbe. Azonban kell hagyni 40%-ot arra, hogy ott döntsem el, mit mondok. Általában öt gondolatsor után már tudom, hogy merre érdemes tovább vinni az előadást. Ha nem jön be valami, akkor gyorsan váltani kell, nem szabad erőltetni. Nagyon fontos, hogy úgy kell felkészülni, hogy legyen olyan járat benne, amire át tudok váltani. Nem lehet mereven egy témáról beszélni.

Továbbá van nehéz és könnyű közönség. Van, aki abban a pillanatban felnevet, amikor mondok egy poént, valaki meg csak üldögél és néz, aztán előbb-utóbb megtalálom a módját annak, hogyan tudom megnevettetni. Az összhatásnál nem arra koncentrál a néző, hogy előtte fél óráig alig mondtam valami jót, hanem arra, hogy a közepén már nevettek.

Ha valami elindul felfelé, akkor azt egészen addig kell fokoznom, míg a végén elbúcsúzom a közönségtől.

Lehet benne szomorúság is, mert a humorban néha a saját kínjainkon tudunk a legjobban mulatni.

Említette a hétvégi fellépését. Mik a jövőbeni tervei?

Nyitottam egy YouTube-csatornát. Fontos, hogy az ember szem előtt legyen, és ennek ma az egyik eszköze, hogy az interneten legyen markáns megjelenése. Ez a csatorna nem azért van, hogy világgá kürtöljem magamat, hanem a barátaimnak, ismerőseimnek és azoknak szól, akik szeretnek engem és a humoromat. Tartalmazni fogja a korábban készült sikeres zenés és prózai számaimat, de teljesen új felvételekkel, a mai világ ízlésére hangolva.

Folytatom a Muzsika TV-s Fűre lépni Ihos! című műsoromat, aminél szívem vágya, hogy több humor legyen benne. Szeretném a régi kedvenc műfajomat, a geg filmet visszahozni. Kató néni kalandjai címmel szeretnék forgatni egy a Mr. Bean-hez hasonló sorozatot, ami arra épül, hogy egy idősebb ember miként tájékozódik a mai elektronikus világban. Minden korosztálynak szól majd nemzetközileg is, mert nem lesz benne szöveg.

Indul az új műsorom, a Borban az Ihosság!, ezzel szeretném a régi módon a lábam közé venni az országutat, és mindenhova vinni egy kis jókedvet, vidámságot, barátságosságot az embereknek.

Köszönöm az interjút.